Bemutatkozik: a Béke szálloda

Hogy a kávékereskedelem jövedelmező üzlet az már a századelőn köztudott volt. A múlt század elején Fábri Henrik kávékereskedő angliai és távol-keleti utazásairól hazatérve, meghallotta az idegenforgalom hívó szavát, korszerű szállodát kívánt létesíteni a Nyugati pályaudvar mellett. Aktuális válogatásunkban a Béke, leánykori nevén Britannia Hotel történetét mutatjuk be.

Korszerűség mindenek felett

Amikor Fábri Henrik hazatért, már állt szálloda a Nyugati pályaudvar közelében. Igaz, a meglehetősen kétes hírű Westend-ház környékén és gyanítjuk benne is, hemzsegtek az örömlányok és a zsebesek. Nem csoda, hogy Fábri - a konkurensekkel ellentétben - minden kényelmi szolgáltatással fel kívánta szerelni új szállodáját. A hotel végül 1913. május 10-én nyitotta meg kapuit és a korszerűsége nem merült ki a meleg víz, lift, központi porszívó felszerelésében. A ma is ritkaságszámba menő diétás ételek felszolgálását is jelentette.
A hotel több tulajdonosváltás után két angol úr tulajdonába került, a vezetéssel pedig a debreceni Aranybika bérlőit bízták meg. Németh Aladár és felesége irányítása alatt élte igazi fénykorát a szálló. A szobákba telefon került, talán ennek is köszönhette, hogy a vidéki vendégek száma megnőtt. A luxus étterem után az alagsorban megnyílt a híres Szondi söröző és a Nótás étterem. Olyan hírességek tekintették második otthonuknak a szállót, mint Móra Ferenc, akinek nevét egy szoba is őrzi. A szomszédos, Szondi utcai telek alápincézésével nyílt meg az első pesti szállodai mélygarázs, amely harminc gépkocsit tudott befogadni.

Haranghy - múzeum

Haranghy Jenő az Iparművészeti Főiskola tanára, több iparművészeti területen is jeleskedett. Elsősorban illusztrátorként és plakáttervezőként volt ismert, ő készítette a Dzsungel Könyve első magyar kiadásának illusztrációit és a Mátyás-pince üvegablakait is. Ő tervezte meg a szálloda az 1937-ben megnyitott kupolatermének nagy méretű, fémvázas üvegtetejét is, amely a felénél kettényitható volt - így nyáron megnyithatták a tetőt a vendégek felett.
Több, addig nem alkalmazott érdekes megoldással is éltek a tervezők, az üveg táncparkettet alulról is megvilágították, amivel az alatta levő garázs világítását is megoldották. A művészi kivitelezést Haranghy Jenő szállította nem véletlen, hogy élcelődés tárgya lett - akár a saját múzeumának is tekinthette a hotelt. 1944-45 telén, az ostrom alatt a szállodából hadikórház lett, ám a képzőművészeti értékeket sikerült megmenteni, mivel Németh Aladár már az ostrom kezdetén, szinte mindent szakszerűen becsomagoltatott, és a pincébe hordatott.

Béke porai?

Miután a szovjet csapatok távoztak, ismét megnyílhatott a szálló, ekkor már a beszédes Béke névvel illetve. A hatvanas években pezsdült ismét igazán az élet. Olyan hírességek léptek fel itt, mint Aradszky László, Honthy Hanna, Koós János, vagy a Herrer Pál és zenekara.
Eközben a szállodán csak kisebb felújításokat végeztek, így állapota egyre rosszabb lett. Az akkori üzemeltető, a HungarHotels végül a szálloda teljes rekonstrukciója mellett döntött. A bővítés-felújítás külföldi szállodahitelből valósult meg. A tervezési megbízást a KÖZTI kapta meg, a munkálatok 1982 kezdődtek és 1985 nyarára fejeződtek be. A régi épület 80 százalékát elbontották. Nagy sajtóvisszhangot kapott a "rekonstrukció", végül a Haranghy alkotások java megmaradt, de a körút felé néző homlokzaton kívül minden teljesen új lett. Ma Radisson Blu Béke Hotel néven él tovább a szálloda és emeli a körút mára megkopott fényét.

TÉ

Forrás:

https://welovebudapest.com/2015/04/17/az-egykori-britannia-hotelbe-is-benezhetsz-a-budapest100-on/

https://www.kozterkep.hu/~/31445/A_volt_Szondy_borozo_uvegablakai_Budapest.html

Ajánló

A századik

100 történet. Azt mondják az első mindig mindenben meghatározó, ki vitatkozna ezzel. De nekünk, akik hétről hétre a virtuális kiállításokat írjuk és szerkesztjük, minden összeállítás különleges. Nincs ez másként a századik válogatásunkban sem, melyet ezért rendhagyó módon ünneplünk.

Bazaltsziklák, borteraszok és a múzsák csókja

Badacsony. Jellegzetes alakú tanúhegyünkre gondolva pozitív asszociációk tömkelege jelenik meg a fejünkben: egy balatoni nyaralás, a kéknyelű vagy a szürkebarát íze, kedélyes borozgatás tepertős pogácsával kísérve, séta a szőlőtőkékkel borított hegyoldalon, túrázás a bazaltsziklák között. Aktuális kiállításunkban mindezeket megidézzük és egy virtuális sétát teszünk a Badacsony lankáin.

Érték vagy sallang?

Gyakran felmerül a vád művészi alkotásokkal szemben, miszerint „szép és jó, de nem lehetett volna másra, hasznosabbra költeni a ráfordított pénzt?”. A 19. század második felében is terítékre került ez a kérdés az egyébként igen magas művészi értéket képviselő és kuriózumnak számító emlékérmek kapcsán, a Magyar Orvosok és Természetvizsgálók körében. Virtuális kiállításunkkal ezúttal a Piarista Múzeum gyűjteményében található vándorgyűlési emlékérmeket és egy – a társaság által kiadott – jutalomérmet szeretnénk bemutatni.

A rokokó koronázatlan királyai: A Klauber testvérek augsburgi műhelye

Ha a 18. században létezett volna a brandépítés, a marketing- vagy PR-tevékenység fogalma, akkor azt valószínűleg a Klauber fivérekkel illusztrálták volna. A testvérpár egy olyan, független művészeket is foglalkoztató metszetkiadó vállalkozást hozott létre az 1740-es években Augsburgban, amely a katolikus szentképkiadás európai központja lett, illetve különböző reprezentatív metszetsorozatok révén a keresztény ikonográfiát is megreformálta, új utakra vezette a rokokóban.

Martyn Ferenc, az absztrakt szürrealizmus mestere

A XX. század hajnalán három fiatal művész bontotta ki szárnyait Rippl-Rónai József festőművész közeléből: köztük a magyar kubizmus előfutára, Galimberti Sándor; a kora időszakában kubo-expresszív, majd posztimpresszionista festészetet folytató Bernáth Aurél; és az absztrakt szürrealizmus egyik legjelentősebb hazai képviselője, Martyn Ferenc (1899- 1986). Legújabb írásunkban az ő művészete kerül bemutatásra.

Kis budapesti szoborkörút

Kiállításainkban írtunk már budapesti épületekről, lebontottakról és helyükre épültekről, ezúttal a múlt emlékezetét őrző szobrokkal folytatjuk a sort. A magyar emlékműszobrászat legfontosabb alkotói mellett, a szobrok kalandos életéről is szó esik, meglepő, hogy bár a XIX. században virágzott a szobrászat ezen ága, kezdete nem egy szobor elkészültéhez fűződik, hanem egy röpirathoz.

További tematikus virtuális kiállításaink