Beach food mozgalom a Balatonon – egykor és most

A balatoni gasztronómiáról mindenkinek vannak tapasztalatai: a retró hamburgertől kezdve a hungarikum-lángoson át napjaink beach food gasztroforradalmáig. A Balaton parti vendéglátás annyira meghatározó szegmense kultúránknak, hogy olyan kultfilmek dolgozták fel, mint Tímár Péter Zimmer Ferije vagy Török Ferenc Szezonja. Kiállításunkban áttekintjük, hogyan vált közel száz év alatt egy elszegényedett országrészből a legfelkapottabb nyaralóhely, és hogyan jutottunk el a lángossütő bódéktól az ország legmenőbb teraszain felszolgált kulináris élvezetekig.

Sági János: Halsütés nyárson (1907) - Balatoni Múzeum, CC BY-NC-ND A tömegek számára elérhető vendéglátás csak a 19. század végén jelenik meg a tó partján, azonban már a 18. század elején is népszerűek voltak bizonyos balatoni települések. Balatonfüred a legrégebben felfedezett város ilyen szempontból, ki is érdemelte az „északi part fővárosa” nevet. Szénsavas forrásait már az 1700-as évek első évtizedeiben gyakran keresték fel, szállás híján pedig sátraztak az ide érkezők. Hamarosan fürdőház épült és megkezdődött a vendéglátói szolgáltatások kiépítése. Később, 1825-ben a városban került először megrendezésre a hagyománnyá váló Anna-bál.

Csokonai Vitéz Mihály 1798-ban a keszthelyi Amazon szállóban tett látogatást – erről a helyszínen emléktábla büszkélkedik. A keszthelyi Halászcsárda is nevezetes volt, főként halétel specialitásaival tett szert hírnévére. A Badacsonynál is léteztek már ekkor az első vendéglátó egységek, mint például a Hableány és a Neptun szállók. Zárójelben megemlítendő: a hableány gyakori név itt (lásd a későbbi éttermek nevei), mivel a monda szerint az egykor még működő vulkán ura egy hableányba szeretett bele, és mikor megpillantotta, utána is vetette magát a vízbe - ez a csobbanás oltotta ki a vulkanikus tevékenységet. Vagy itt van a híres Kisfaludy ház kertvendéglő, Kisfaludy Sándor egykori présháza. Lírai események helyszíne a hegy, ugyanis Kisfaludy itt látta meg elsőként későbbi feleségét és múzsáját, Szegedy Rózát egy szüret alkalmával, s több írásában megihlette a badacsonyi táj.

Sági János: Halászléfőzés a Balaton parton (1910) - Balatoni Múzeum, CC BY-NC-ND A balatoni turizmus kezdetei 1861-től eredeztethetőek, ekkor indult el ugyanis a Déli Vasút Buda és Nagykanizsa között, a tó déli partján végighaladva. A balatoni élet csupán Balatonfüredre, Siófokra, Balatonalmádira, Révfülöpre, Keszthelyre és a Badacsonyra szorítkozott, és még nem túl fejlett vendéglátói infrastruktúrával rendelkezett. A szőlőművelés már hanyatlott a filoxéravész miatt, a tömeges turisztika még nem indult virágzásnak, sokan
elszegényedtek a vidéken.

1891-ben jött létre a Siófok-Balatonfürdő Részvénytársaság, amely fellendítette az idegenforgalmat, a századfordulóra már számos szálloda és étterem várta vendégeit a magyar tengernél. Ebben az évtizedben indult meg a gőzhajó-közlekedés, a már említett Siófok-Balatonfüred útvonal mellett érintve volt Badacsonytomaj és Balatonalmádi. Az északi part vasútvonalának átadására 1909-ig kellett várni. Lassan elkezdtek szaporodni a nyaralók és a villák a tó szélén.

Pecsenyesütő, borkóstoló (1965) - Bertha Bulcsú Művelődési Ház és Könyvtár, CC BY-NC-ND A nyaralókultúra máig meghatározó arculata főként az 1960-as években alakult ki, ekkor több szálló épült, például a Kádár-korszak szakszervezeti üdülői, a SZOT üdülők, illetve 1962-ben született meg a későbbi Zánkai Úttörőtábor terve. Az 1960-as, 1970-es években elterjedtek az egyszerű, olcsó étkezdék, parti büfék és lángossütők a Balaton mentén. Ekkor ez volt az egyetlen lehetőség a magánjellegű vendéglátásra. A hetvenes években a német turisták felfedezték maguknak a Balatont, és megkezdődött a két évtizedes, ’Zimmer Frei’ hirdetésekkel tarkított idegenforgalom korszaka. Sok vállalkozás az ő igényeik kiszolgálására épített.

A Balaton máig nem veszített népszerűségéből, hétvégente alig lehet felférni az induló vonatokra. A vendéglátásban azonban elkezdődött a változás szele. Gyermekkorunkból halványan derenghet a sorban állás a strandbüfé előtt, a fokhagyma- és sült kolbászszag, a vizes fürdőruhában elfogyasztott mirelit húsból készült csalamádés hamburger, a porcukorral vastagon meghintett, papírtálcás kakaós palacsinta. Manapság a balatoni gasztroiparból egyre nagyobb szeletet harapó, főként a helyi alapanyagokból gazdálkodó beach food mozgalom hadat üzent az uniformizált büfékultúrának.

Halételek a német konyhában (1960-as évek) - Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum, CC BY-NC-ND

Az egyik úttörő a badacsonyi KisHableány terasz, amely 2015-től várja az éhes vendégeket, többek között a 20 deka hússal és bazaltsóval készített bazalt burgerre vágyókat. A jellegzetes épület a Hableány étteremnek adott otthon 1964-től. Tavaly (2016-ban) az övék volt az év strandétele cím. 2015-ben, a díj alapításának évében pedig a fövenyesi Kalóz Strandbisztró nyerte meg a fish and chips magyar változatával, a Harcsa & Krumplival. Az ételmagyarosítások elég felkapottak, ugyanis hot dog helyett harcsakolbászból készült vízikutyát is kóstolhatunk a már említett KisHableányban vagy a balatonboglári Palettában. Mindez persze a környékbeli őstermelők termékeinek, a helyi alapanyagok felhasználása jegyében történik. De ott van még a zánkai Neked főztem vagy az óriási rajongótábort maga mögött tudó, balatonszemesi Kistücsök étterem. A menő helyeknek a Balaton körül se szeri, se száma; nyaralás, kiruccanás alkalmával, úticélunk megközelítése előtt érdemes utánanézni, hogy az adott régióban milyen különleges gasztronómiai kalandokban lehet részünk.

TEJ

Forrás:

Horváth Dezső: Régmúlt idők kertvendéglői a Balaton körül. Törzsasztal

Ajánló

Velencei-tó, a napfény tava

A balatoni gasztro kirándulás után egy másik kedvelt nyári célpont felé kalandozunk. A Velencei-tó elsősorban közelsége, másrészt lassan mélyülő homokos partja miatt vált népszerű turisztikai központtá. Nem volt mindig ilyen szelíd és nyugodt, a századelőn a nádtól alig lehetett látni a tó felszínét, ugyanakkor, nemcsak az elmocsarasodás, hanem áradás és kiszáradás is fenyegette. Szerencsére, ma egyiktől sem kell tartanunk, csak élvezni a tó meleg vizét és finom homokját a talpunk alatt.

Az osztrák-magyar Riviéra

Napfény, áttetsző sós víz, festői sziklák, a part fölé magasodó hegyek. Mindezek alapfeltételei egy igazi tengerparti nyaralásnak – ezt már ükszüleink is tudták. Kiállításunkban megismerjük az Osztrák-Magyar Monarchia legfelkapottabb adriai üdülőhelyeit, az elbűvölő városkákat: Abbáziát, Lovrant vagy Cirkvenicát, és górcső alá vesszük, hogy képletesen szólva – hiszen ekkor még nem kandikálhatott ki a köldök – hol süttette a hasát a Monarchia krémje.

Elvtársi üdvözletek a Balatonról

Hűsöltünk már hangulatos kerthelyiségekben sört, fröccsöt, "Bambit" kortyolgatva, sétáltunk a Margitsziget árnyas fái alatt, bejártuk a Monarchia híresebb fürdőit, így ideje, hogy nyaralni induljunk. Például a Balatonra, amiről sokunknak a lenyűgöző part mellett a Zimmer frei-ek, a mindent átható főtt kukorica illata – "maiszbitte" –, na meg a vállalati üdülők jellegzetes épületei jutnak eszünkbe először. Válogatásunkban ezen üdülők fényképeivel nosztalgiázunk.

Balatonfüredi múltidéző – Füred hírnévtörténete dióhéjban

Archív sajtócikkek tanúsága szerint Balatonfüred népszerűségének története a gyógyforrásaival kezdődött; az első balatonfüredi – nyaralás céljából készült – faházak a gyógyforrások közelében épültek, helyüket később fürdőházak és fogadók vették át. Az üdülőhely egyre növekvő hírnevéhez a király látogatásán túl – paradox módon – egy kedvezőtlen esemény okozta „negatív reklám” éppúgy hozzájárult, mint az, hogy a hely gyógyvize egy hercegnőt (állítása szerint) kétszer is kigyógyított a betegségéből.

Kempingezzünk!

A kempingezés izgalma legszebb gyerekkori élményeink közé tartozik: a sátorállítás, a bekuckózás, az esti szalonnasütés, a hadakozás a szúnyogokkal, az éjszakai hangok, a játék a zseblámpával – ha esik az eső, az még inkább hatványozza a kalandot. Sorban állás a vizesblokk előtt, vagy egyszerűen csak megmártózni a tóban esti fürdés gyanánt.

A 100 éves Gellért

A Gellért Hotel egyfajta időkapszulaként is felfogható, egy helyen, egyszerre tudja felmutatni elmúlt száz évét; a húszas évek részletgazdag eleganciáját, a háború súlyát, a hetvenes évek modernizációs törekvését és a gasztronómián keresztül napjaink ízlésvilágát. Sokévi tervezés, majd az első világháború miatt elhúzódó építkezés után 1918 szeptemberében, tehát immár kereken száz éve, hogy a patinás épület megnyitotta kapuit az első vendégek előtt.

További tematikus virtuális kiállításaink