Beach food mozgalom a Balatonon – egykor és most
A balatoni gasztronómiáról mindenkinek vannak tapasztalatai: a retró hamburgertől kezdve a hungarikum-lángoson át napjaink beach food gasztroforradalmáig. A Balaton parti vendéglátás annyira meghatározó szegmense kultúránknak, hogy olyan kultfilmek dolgozták fel, mint Tímár Péter Zimmer Ferije vagy Török Ferenc Szezonja. Kiállításunkban áttekintjük, hogyan vált közel száz év alatt egy elszegényedett országrészből a legfelkapottabb nyaralóhely, és hogyan jutottunk el a lángossütő bódéktól az ország legmenőbb teraszain felszolgált kulináris élvezetekig.
A tömegek számára elérhető vendéglátás csak a 19. század végén jelenik meg a tó partján, azonban már a 18. század elején is népszerűek voltak bizonyos balatoni települések. Balatonfüred a legrégebben felfedezett város ilyen szempontból, ki is érdemelte az „északi part fővárosa” nevet. Szénsavas forrásait már az 1700-as évek első évtizedeiben gyakran keresték fel, szállás híján pedig sátraztak az ide érkezők. Hamarosan fürdőház épült és megkezdődött a vendéglátói szolgáltatások kiépítése. Később, 1825-ben a városban került először megrendezésre a hagyománnyá váló Anna-bál.
Csokonai Vitéz Mihály 1798-ban a keszthelyi Amazon szállóban tett látogatást – erről a helyszínen emléktábla büszkélkedik. A keszthelyi Halászcsárda is nevezetes volt, főként halétel specialitásaival tett szert hírnévére. A Badacsonynál is léteztek már ekkor az első vendéglátó egységek, mint például a Hableány és a Neptun szállók. Zárójelben megemlítendő: a hableány gyakori név itt (lásd a későbbi éttermek nevei), mivel a monda szerint az egykor még működő vulkán ura egy hableányba szeretett bele, és mikor megpillantotta, utána is vetette magát a vízbe - ez a csobbanás oltotta ki a vulkanikus tevékenységet. Vagy itt van a híres Kisfaludy ház kertvendéglő, Kisfaludy Sándor egykori présháza. Lírai események helyszíne a hegy, ugyanis Kisfaludy itt látta meg elsőként későbbi feleségét és múzsáját, Szegedy Rózát egy szüret alkalmával, s több írásában megihlette a badacsonyi táj.
A balatoni turizmus kezdetei 1861-től eredeztethetőek, ekkor indult el ugyanis a Déli Vasút Buda és Nagykanizsa között, a tó déli partján végighaladva. A balatoni élet csupán Balatonfüredre, Siófokra, Balatonalmádira, Révfülöpre, Keszthelyre és a Badacsonyra szorítkozott, és még nem túl fejlett vendéglátói infrastruktúrával rendelkezett. A szőlőművelés már hanyatlott a filoxéravész miatt, a tömeges turisztika még nem indult virágzásnak, sokan
elszegényedtek a vidéken.
1891-ben jött létre a Siófok-Balatonfürdő Részvénytársaság, amely fellendítette az idegenforgalmat, a századfordulóra már számos szálloda és étterem várta vendégeit a magyar tengernél. Ebben az évtizedben indult meg a gőzhajó-közlekedés, a már említett Siófok-Balatonfüred útvonal mellett érintve volt Badacsonytomaj és Balatonalmádi. Az északi part vasútvonalának átadására 1909-ig kellett várni. Lassan elkezdtek szaporodni a nyaralók és a villák a tó szélén.
A nyaralókultúra máig meghatározó arculata főként az 1960-as években alakult ki, ekkor több szálló épült, például a Kádár-korszak szakszervezeti üdülői, a SZOT üdülők, illetve 1962-ben született meg a későbbi Zánkai Úttörőtábor terve. Az 1960-as, 1970-es években elterjedtek az egyszerű, olcsó étkezdék, parti büfék és lángossütők a Balaton mentén. Ekkor ez volt az egyetlen lehetőség a magánjellegű vendéglátásra. A hetvenes években a német turisták felfedezték maguknak a Balatont, és megkezdődött a két évtizedes, ’Zimmer Frei’ hirdetésekkel tarkított idegenforgalom korszaka. Sok vállalkozás az ő igényeik kiszolgálására épített.
A Balaton máig nem veszített népszerűségéből, hétvégente alig lehet felférni az induló vonatokra. A vendéglátásban azonban elkezdődött a változás szele. Gyermekkorunkból halványan derenghet a sorban állás a strandbüfé előtt, a fokhagyma- és sült kolbászszag, a vizes fürdőruhában elfogyasztott mirelit húsból készült csalamádés hamburger, a porcukorral vastagon meghintett, papírtálcás kakaós palacsinta. Manapság a balatoni gasztroiparból egyre nagyobb szeletet harapó, főként a helyi alapanyagokból gazdálkodó beach food mozgalom hadat üzent az uniformizált büfékultúrának.
Az egyik úttörő a badacsonyi KisHableány terasz, amely 2015-től várja az éhes vendégeket, többek között a 20 deka hússal és bazaltsóval készített bazalt burgerre vágyókat. A jellegzetes épület a Hableány étteremnek adott otthon 1964-től. Tavaly (2016-ban) az övék volt az év strandétele cím. 2015-ben, a díj alapításának évében pedig a fövenyesi Kalóz Strandbisztró nyerte meg a fish and chips magyar változatával, a Harcsa & Krumplival. Az ételmagyarosítások elég felkapottak, ugyanis hot dog helyett harcsakolbászból készült vízikutyát is kóstolhatunk a már említett KisHableányban vagy a balatonboglári Palettában. Mindez persze a környékbeli őstermelők termékeinek, a helyi alapanyagok felhasználása jegyében történik. De ott van még a zánkai Neked főztem vagy az óriási rajongótábort maga mögött tudó, balatonszemesi Kistücsök étterem. A menő helyeknek a Balaton körül se szeri, se száma; nyaralás, kiruccanás alkalmával, úticélunk megközelítése előtt érdemes utánanézni, hogy az adott régióban milyen különleges gasztronómiai kalandokban lehet részünk.
TEJ
Forrás:
Horváth Dezső: Régmúlt idők kertvendéglői a Balaton körül. Törzsasztal
