A 100 éves Gellért

A Gellért Hotel egyfajta időkapszulaként is felfogható, egy helyen, egyszerre tudja felmutatni elmúlt száz évét; a húszas évek részletgazdag eleganciáját, a háború súlyát, a hetvenes évek modernizációs törekvését és a gasztronómián keresztül napjaink ízlésvilágát. Sokévi tervezés, majd az első világháború miatt elhúzódó építkezés után 1918 szeptemberében, tehát immár kereken száz éve, hogy a patinás épület megnyitotta kapuit az első vendégek előtt.

De a Gellért története nem itt kezdődött, legalábbis a fürdőé biztosan nem. A budai oldal gyógyforrásai már az államalapítás első évszázadaiban ismertek voltak, azonban a fürdőkultúra igazi alapjait az országot megszálló törökök hagyták hátra. Az ez idő tájt a Gellért-hegy lábánál létrehozott fürdőt Acsik Ilidzsának, vagy Aga fürdőjének nevezték. A törökök hazánkból történő sikeres kitessékelése, majd több tulajdonoscsere után csak a 19. század első felében jelentek meg azok a fejlesztések, amik az itt fakadó hévíz jobb kihasználtságát szolgálták. 1827-ben már szállást is kínáltak a fürdővendégeknek, de majd csak 1832-ben épül fel az egész köz- és törökfürdőt körülzáró, vendéglővel is ellátott, 27 szobás szálló. Az így létrejött Sárosfürdő tisztességesen működött, bár a jobbmódúak inkább a Rudast, vagy a Császárfürdőt részesítették előnyben, annak ellenére, hogy a névadó gyógyiszap minőségében és mennyiségében is felülmúlta a versenytársakét.

Ám az iszap idővel elapadt, és a millennium közeledtével jelentős beruházások készülődtek városszerte, ami a Gellért-hegy környékét is érintette. 1894-ben kezdődött a Ferenc József-híd – vagyis mai nevén Szabadság-híd – építése, a Sárosfürdő pedig éppen budai hídfő útjában állt, így bontásra ítéltetett, a főváros pedig kisajátította a területet. Megkezdődött a Szent Gellért tér tereprendezése, majd 1905-ben pályázatot írtak ki az ott létesítendő épületegyüttesre. Végül két díjazott pályamunka összevonásából, Hegedűs Ármin, Sterk Izidor és Sebestyén Artúr elképzeléseiből épült fel 9 év alatt a késői szecessziós szálloda.

A Gellért Hotel igazi luxusszállónak minősült, fürdője a legkorszerűbb volt az egész kontinensen, a komplexum részeként még egy harminc ágyas kórház is működött. Az épület egyedülálló díszeihez mérten a berendezés is igazán fényűző volt, a szállóvendégek étkezését pedig a Gundel étterem biztosította. A húszas években igazi budapesti társasági központtá lett a Gellért, de nem csak a hazai politikai és kulturális közeg krémje fordult itt meg rendszeresen, hanem külföldi illusztris vendégek, uralkodók, írók és színészek is itt szálltak meg. A fürdő történetében komoly változást hozott, amikor a szálloda parkjában elkészült a hullámmedence, így a nyári időszakban a napozók is megteltek. 1933-ban a belső tér is átalakult, a korábbi télikert helyén megnyitott a pezsgőfürdő is.

A második világháború viszont pusztítást végzett az épületkomplexumban. A Duna felőli oldal teljesen kiégett, a hegy felőli épületszárny pedig részlegesen. Az ostrom alatt a dolgozók csekély számú berendezési tárgyat sikeresen kimentettek – melyek a későbbi renoválás során visszakerültek ugyan –, de a keletkezett kár így is felbecsülhetetlen volt. A felújítás az északi oldalon kezdődött, a dunai oldal újjáépítéséhez csak 1957-ben kezdtek hozzá, a belső terek teljesen új, a kornak megfelelő burkolatot, bútorokat és díszítőelemeket kaptak, így az enteriőr korábbi karakterisztikája szinte teljesen eltűnt. Ennek ellenére a Gellért a hetvenes évekig ismét a hazai idegenforgalom zászlóshajója lett, a nyolcvanas években pedig a teljes szállót modernizálták. A fürdő teljes renoválása éppen 10 éve történt, ekkor kapta vissza a női részleg az ólombetétes ovális felülvilágítóit. 100 éves születésnapja alkalmából a Budapest Gyógyfürdői és Hévízei Zrt. két napos fesztivállal köszönti a magyar szecesszió egyik legemblematikusabb épületét, a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum pedig külön kiállítással is készül ezen alkalomból, amit szeptember 27-től 2019. március 3-ig tekinthetnek meg Óbudán.

Forrás:

Ajánló

Budapest tündérkertje

Itt a nyár, a jó idő, és mivel is tölthetnénk kellemesebben a napot, mint egy kiadós sétával, mondjuk Budapest szívében, a Margitszigeten. Ám ezt 250 évvel ezelőtt nem tehettük volna meg, hiszen a sziget sokáig egyházi tulajdonban volt, majd nádori nyaralóhellyé vált. Sokáig volt a bohém művészek tanyája, egyfajta „művészi gyarmat”, számos irodalmi alkotásunk született a szigeti tölgyek alatt. A gyógyvizek szerelmeseinek paradicsoma, profi sportolók és amatőr futók, Nagyréten jógázók gyűjtőhelye.

Újranyit a Mecsek koronája

A négycsillagos Hotel Kikelet 2015 ősze óta nem fogadott vendégeket. Tulajdonosa Scheffer Ferenc akkor úgy nyilatkozott, hogy már három éve árulja a szállót, amire nem jelentkezett addig vevő. A szomszédban fekvő Da Vinci Magánklinika megvásárolta az egykori patinás szállodát, melyben a páciensek számára hotel részleget, 16 rendelővel rendelkező ambulanciát és irodákat szeretnének kialakítani. Tervezik a wellness részleg működtetése mellett gyógytornaterem kialakítását, fizioterápiás kezelések indítását. Pécs egyik legszebb étteremét és teraszát a Da Vinci páciensei mellett a nagyközönség számára is szeretnék megnyitni.

Hilton Hotel Budapest

Elterjedt legenda, hogy Kádár János az Intercontinental teraszán döntötte el, hogy az első kelet-európai Hilton a Várnegyedben legyen. Ekkor már létezett a Hilton-szerződés, melynek értelmében a szálloda teljes mértékben a Hilton-sztenderdeknek megfelelően épült volna, tulajdonosa azonban a magyar állam maradt. Az épület terve nem aratott osztatlan sikert, kritikus hangok nehezményezték, hogy a szálloda tönkreteszi a Várhegy addig harmonikus sziluettjét. Hogy milyen kihívással kellett szembenéznie az építészeknek, legújabb vendéglátástörténeti válogatásunkból kiderül.

Bemutatkozik: a Royal Szálló

A Royal szálló, más néven Grand Hotel Royal megélte egy patinás szálloda mindennapjait, hírességek a vendégkönyvben, luxus körülmények, mozi a bálteremben, ugyanakkor szomorú eseményeknek is szemtanúja volt; karantén, a Gestapo beköltözése vagy az 1956-os bombázások.

Történelmi tárlatvezetés a „Világ Legszebb Kávéházában”

Annak ellenére, hogy számos kort és történelmi változást megélt, a több mint 125 éves múltra visszatekintő New York kávéház a mai napig töretlen lelkesedéssel várja vendégeit. Népszerűségét és gyönyörűségét igazolja, hogy 2011-ben a világ legszebb kávéházának választották, a szálloda pedig 2013-ban elnyerte az év szállodája díjat. Visszatekintésünkben a kávéház történelme, a hozzá fűződő legendák olvashatók, és fény derül arra is, vajon mi lehet az a „kutyanyelv”.

Beach food mozgalom a Balatonon – egykor és most

A balatoni gasztronómiáról mindenkinek vannak tapasztalatai: a retró hamburgertől kezdve a hungarikum-lángoson át napjaink beach food gasztroforradalmáig. A Balaton parti vendéglátás annyira meghatározó szegmense kultúránknak, hogy olyan kultfilmek dolgozták fel, mint Tímár Péter Zimmer Ferije vagy Török Ferenc Szezonja. Kiállításunkban áttekintjük, hogyan vált közel száz év alatt egy elszegényedett országrészből a legfelkapottabb nyaralóhely, és hogyan jutottunk el a lángossütő bódéktól az ország legmenőbb teraszain felszolgált kulináris élvezetekig.

További tematikus virtuális kiállításaink