A 100 éves Gellért

A Gellért Hotel egyfajta időkapszulaként is felfogható, egy helyen, egyszerre tudja felmutatni elmúlt száz évét; a húszas évek részletgazdag eleganciáját, a háború súlyát, a hetvenes évek modernizációs törekvését és a gasztronómián keresztül napjaink ízlésvilágát. Sokévi tervezés, majd az első világháború miatt elhúzódó építkezés után 1918 szeptemberében, tehát immár kereken száz éve, hogy a patinás épület megnyitotta kapuit az első vendégek előtt.

De a Gellért története nem itt kezdődött, legalábbis a fürdőé biztosan nem. A budai oldal gyógyforrásai már az államalapítás első évszázadaiban ismertek voltak, azonban a fürdőkultúra igazi alapjait az országot megszálló törökök hagyták hátra. Az ez idő tájt a Gellért-hegy lábánál létrehozott fürdőt Acsik Ilidzsának, vagy Aga fürdőjének nevezték. A törökök hazánkból történő sikeres kitessékelése, majd több tulajdonoscsere után csak a 19. század első felében jelentek meg azok a fejlesztések, amik az itt fakadó hévíz jobb kihasználtságát szolgálták. 1827-ben már szállást is kínáltak a fürdővendégeknek, de majd csak 1832-ben épül fel az egész köz- és törökfürdőt körülzáró, vendéglővel is ellátott, 27 szobás szálló. Az így létrejött Sárosfürdő tisztességesen működött, bár a jobbmódúak inkább a Rudast, vagy a Császárfürdőt részesítették előnyben, annak ellenére, hogy a névadó gyógyiszap minőségében és mennyiségében is felülmúlta a versenytársakét.

Ám az iszap idővel elapadt, és a millennium közeledtével jelentős beruházások készülődtek városszerte, ami a Gellért-hegy környékét is érintette. 1894-ben kezdődött a Ferenc József-híd – vagyis mai nevén Szabadság-híd – építése, a Sárosfürdő pedig éppen budai hídfő útjában állt, így bontásra ítéltetett, a főváros pedig kisajátította a területet. Megkezdődött a Szent Gellért tér tereprendezése, majd 1905-ben pályázatot írtak ki az ott létesítendő épületegyüttesre. Végül két díjazott pályamunka összevonásából, Hegedűs Ármin, Sterk Izidor és Sebestyén Artúr elképzeléseiből épült fel 9 év alatt a késői szecessziós szálloda.

A Gellért Hotel igazi luxusszállónak minősült, fürdője a legkorszerűbb volt az egész kontinensen, a komplexum részeként még egy harminc ágyas kórház is működött. Az épület egyedülálló díszeihez mérten a berendezés is igazán fényűző volt, a szállóvendégek étkezését pedig a Gundel étterem biztosította. A húszas években igazi budapesti társasági központtá lett a Gellért, de nem csak a hazai politikai és kulturális közeg krémje fordult itt meg rendszeresen, hanem külföldi illusztris vendégek, uralkodók, írók és színészek is itt szálltak meg. A fürdő történetében komoly változást hozott, amikor a szálloda parkjában elkészült a hullámmedence, így a nyári időszakban a napozók is megteltek. 1933-ban a belső tér is átalakult, a korábbi télikert helyén megnyitott a pezsgőfürdő is.

A második világháború viszont pusztítást végzett az épületkomplexumban. A Duna felőli oldal teljesen kiégett, a hegy felőli épületszárny pedig részlegesen. Az ostrom alatt a dolgozók csekély számú berendezési tárgyat sikeresen kimentettek – melyek a későbbi renoválás során visszakerültek ugyan –, de a keletkezett kár így is felbecsülhetetlen volt. A felújítás az északi oldalon kezdődött, a dunai oldal újjáépítéséhez csak 1957-ben kezdtek hozzá, a belső terek teljesen új, a kornak megfelelő burkolatot, bútorokat és díszítőelemeket kaptak, így az enteriőr korábbi karakterisztikája szinte teljesen eltűnt. Ennek ellenére a Gellért a hetvenes évekig ismét a hazai idegenforgalom zászlóshajója lett, a nyolcvanas években pedig a teljes szállót modernizálták. A fürdő teljes renoválása éppen 10 éve történt, ekkor kapta vissza a női részleg az ólombetétes ovális felülvilágítóit. 100 éves születésnapja alkalmából a Budapest Gyógyfürdői és Hévízei Zrt. két napos fesztivállal köszönti a magyar szecesszió egyik legemblematikusabb épületét, a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum pedig külön kiállítással is készül ezen alkalomból, amit szeptember 27-től 2019. március 3-ig tekinthetnek meg Óbudán.

Forrás:

Ajánló

Budapest tündérkertje

Itt a nyár, a jó idő, és mivel is tölthetnénk kellemesebben a napot, mint egy kiadós sétával, mondjuk Budapest szívében, a Margitszigeten. Ám ezt 250 évvel ezelőtt nem tehettük volna meg, hiszen a sziget sokáig egyházi tulajdonban volt, majd nádori nyaralóhellyé vált. Sokáig volt a bohém művészek tanyája, egyfajta „művészi gyarmat”, számos irodalmi alkotásunk született a szigeti tölgyek alatt. A gyógyvizek szerelmeseinek paradicsoma, profi sportolók és amatőr futók, Nagyréten jógázók gyűjtőhelye.

Újranyit a Mecsek koronája

A négycsillagos Hotel Kikelet 2015 ősze óta nem fogadott vendégeket. Tulajdonosa Scheffer Ferenc akkor úgy nyilatkozott, hogy már három éve árulja a szállót, amire nem jelentkezett addig vevő. A szomszédban fekvő Da Vinci Magánklinika megvásárolta az egykori patinás szállodát, melyben a páciensek számára hotel részleget, 16 rendelővel rendelkező ambulanciát és irodákat szeretnének kialakítani. Tervezik a wellness részleg működtetése mellett gyógytornaterem kialakítását, fizioterápiás kezelések indítását. Pécs egyik legszebb étteremét és teraszát a Da Vinci páciensei mellett a nagyközönség számára is szeretnék megnyitni.

Helytörténeti kirándulás Újpesten

Újpest pár év múlva megalakulásának 200. évfordulóját ünnepli. A megyeri pusztából szinte évtizedek alatt nőtt ki egy virágzó település, a századfordulóra már jelentős iparvárossá vált gyorsan növekvő lakosságszámmal, tömegközlekedéssel, kiépített infrastruktúrával, kulturális élettel. Kiállításunkban a teljesség igénye nélkül vesszük górcső alá a századelő szecessziós stílusú, ma is álló épületeit, amelyek különleges atmoszférát teremtenek az időközben gombamód szaporodó lakótelepek uralta Újpesten, 1950-től Budapest IV. kerületében.

Elvtársi üdvözletek a Balatonról

Hűsöltünk már hangulatos kerthelyiségekben sört, fröccsöt, "Bambit" kortyolgatva, sétáltunk a Margitsziget árnyas fái alatt, bejártuk a Monarchia híresebb fürdőit, így ideje, hogy nyaralni induljunk. Például a Balatonra, amiről sokunknak a lenyűgöző part mellett a Zimmer frei-ek, a mindent átható főtt kukorica illata – "maiszbitte" –, na meg a vállalati üdülők jellegzetes épületei jutnak eszünkbe először. Válogatásunkban ezen üdülők fényképeivel nosztalgiázunk.

Hilton Hotel Budapest

Elterjedt legenda, hogy Kádár János az Intercontinental teraszán döntötte el, hogy az első kelet-európai Hilton a Várnegyedben legyen. Ekkor már létezett a Hilton-szerződés, melynek értelmében a szálloda teljes mértékben a Hilton-sztenderdeknek megfelelően épült volna, tulajdonosa azonban a magyar állam maradt. Az épület terve nem aratott osztatlan sikert, kritikus hangok nehezményezték, hogy a szálloda tönkreteszi a Várhegy addig harmonikus sziluettjét. Hogy milyen kihívással kellett szembenéznie az építészeknek, legújabb vendéglátástörténeti válogatásunkból kiderül.

Az osztrák-magyar Riviéra

Napfény, áttetsző sós víz, festői sziklák, a part fölé magasodó hegyek. Mindezek alapfeltételei egy igazi tengerparti nyaralásnak – ezt már ükszüleink is tudták. Kiállításunkban megismerjük az Osztrák-Magyar Monarchia legfelkapottabb adriai üdülőhelyeit, az elbűvölő városkákat: Abbáziát, Lovrant vagy Cirkvenicát, és górcső alá vesszük, hogy képletesen szólva – hiszen ekkor még nem kandikálhatott ki a köldök – hol süttette a hasát a Monarchia krémje.

További tematikus virtuális kiállításaink