1968-ban már biztos volt, hogy szállodát építenek a Budai Várnegyedbe, hiszen a kilátást elsőrangúnak, a helyszínt pedig igen exkluzívnak tartották. A szállodaépítésben az amerikai Hilton Corporation volt az állam partnere, magyar részről a Danubius Szálloda és Gyógyüdülő Vállalat építette fel a hotelt a Magyar Nemzeti Bank kölcsönéből, magyar tervezők tervei alapján, magyar anyagokból, de a Hilton előírásai szerint. A Hilton-hálózat hatvannyolcadik tagjának működését elsősorban az idelátogató amerikai turistákra kívánták alapozni.

Ugyanakkor a tervezés, majd az építkzés nem volt zökkenőmentes, a munkálatokat hátráltatta a telken álló domonkos kolostor, a Szent Miklós-torony és a jezsuita kollégium maradványai, mivel azok megőrzésére is gondolnia kellett a hotel építésével megbízott tervezőnek. Mindezt olyan módon, hogy különböző stílusú és korú épülettömböket kellett összegyúrniuk – nyilvánvaló módon jelentős kompromisszumokkal –, hogy a műemléki környezet és a korszerűség kritériumai is érvényesüljenek.

A szálloda tervezésére a Középület-tervező Intézet (KÖZTI) 1969-ben írt ki belső pályázatot, melyen Pintér Béla (nevéhez fűződik többek között a Nyíregyházi Főiskola, akkor még Tanárképző Főiskola épülete) és munkatársai nyertek. Pintér a tervezés során tudatosan törekedett az egyszerűségre, hiszen a készülő szálló épülete mellett közvetlenül a Mátyás-templom és a Halászbástya épülettömege uralja a környéket.

A tervek elfogadása után kezdődhetett meg a terület régészeti feltárása, ami öt éven át tartott. Az ásatás során feltárásra került a XIII. századi domonkos kolostor, a Mátyás-címeres kút, a kerengő, a XV. században épült Szent Miklós-torony, valamint a XVIII. század fordulóján épített jezsuita kollégium romjai. A kolostor és a torony még a török időkben pusztult el, a Széchenyi György által alapította jezsuita kollégium 1687 és 1702 között épült a domonkos kolostortól délre, a Mátyás-templommal összeépítve. A jezsuita rend eltörlésekor a kibővített épület először az egyetemes papnevelde, majd II. József királyi kamarájának otthona lett. A II. világháború után a kiégett egykori jezsuita kollégium épületét elkerítették, és 25 évig ebben a formájában állt a Halászbástya mögött.

A műemléki részek helyreállításával Sedlmayr Jánost bízta meg az Országos Műemléki Felügyelőség. Az egész építkezés legnagyobb kihívása a feltárt épületmaradványok új épületbe illesztése volt, nem csoda, hogy a feltárás és a konzerválás ilyen sok időt vett igénybe.

De nemcsak a régészeti feltárás, hanem az alapozás is okozott némi fejtörést. A Várhegy alatt húzódó kutakat, ciszternákat, illetve 2-3 emeletes pincerendszereket is érintették a munkálatok. Emellett a II. világháborúból visszamaradt lőszerek miatt tűzszerészek jelenlétére is szükség volt, a robbanásveszély miatt.

Ugyanakkor nemcsak a tervezők számára jelentett kihívást a Hilton építése, hanem a hazai építőipar számára is, mivel a nagyüzemi előregyártásra nem voltak felkészülve a magyar gyárak, több időt vett igénybe az egész folyamat. A több mint száz vállalat és harmincnál is több képző- és iparművész közreműködésével megépült Hilton szálló 1976. december 31-én fogadta első látogatóit. Az elkészült szálloda 28 lakosztályán és 295 szobájában összesen 647 főt tudtak elszállásolni. A Hiltonban működött az ország legdrágább luxusétterme, a Tower, de az IBUSZ és a Malév irodái is helyet kaptak az egységben.

A Hiltont megnyitása óta többször felújították, az alelnöki lakosztályt fitneszteremmé alakították, uszodája azonban nincs, mert építésekor még nem számított sztenderdnek. Pár éve 10 milliárd forintból újították fel a hotel belső tereit, ami megnyitása óta a Danubius tulajdonában van.

TÉ

Forrás:

Jancsó Ágnes: Szálloda műemléki konzerválással - 40 éves a budapesti Hilton

https://pestbuda.hu/cikk/20211231_a_budavari_hilton_szallot_45_eve_szilveszter_napjan_adtak_at

http://budavar.btk.mta.hu/hu/utcak-terek-epuletek/hess-andras-ter/44-hess-andras-ter

https://magyarnarancs.hu/tranzit/30_eves_a_hilton_szallo_budavar