Balatonfüredi múltidéző – Füred hírnévtörténete dióhéjban
Archív sajtócikkek tanúsága szerint Balatonfüred népszerűségének története a gyógyforrásaival kezdődött; az első balatonfüredi – nyaralás céljából készült – faházak a gyógyforrások közelében épültek, helyüket később fürdőházak és fogadók vették át. Az üdülőhely egyre növekvő hírnevéhez a király látogatásán túl – paradox módon – egy kedvezőtlen esemény okozta „negatív reklám” éppúgy hozzájárult, mint az, hogy a hely gyógyvize egy hercegnőt (állítása szerint) kétszer is kigyógyított a betegségéből.
Séta a balatonfüredi tóparton (1911) - Balatoni Múzeum, CC BY-NC-ND
„Természeti kincsekben dús hazánk, fürdőző gyógyhelyek tekintetében is oly gazdag, hogy bármely más országgal bízvást megállja a versenyt. E gyógyhelyek közt az első s legkiválóbb hely méltán Balatonfüredet illeti, mely már az idén épp oly czélszerű, mint kívánatos és a vendégek még tömegesebb odavonzását előmozdító újítások és berendezésekkel dicsekedhetik, melyeket e kies fürdőhely tulajdonosa, a Benczés-rend, dicséretre méltó buzgalomtól eltelve, nem késett foganatba vétetni.” – Esztergom és Vidéke, 1889
Balatonarács látképe (1916) - Terleczky József, CC BY-NC-ND
Egy „odúba foglalt” gyógyforrással kezdődött minden 1743-ban
Legalábbis ami Balatonfüred hírnevét és népszerűségét illeti:
„Lécs Ágoston tihanyi apát nevéhez fűződik, hogy Balatonfüredet kezdték megismerni és gyógyforrásainak értékét megbecsülni. Az apát az egyik forrást és környékét kitisztogattatta és a forrást odúba foglalva, 1743-ban mellette igénytelen faépületet emelt. A közeli birtokosok pedig deszkabódékat állítottak föl és nyáron ezekben laktak. — 1748-ban a forrás mellett kis fogadó épült és egy kis fürdőház. Rá 6 évre az épületeket megnagyobbitották, mert a látogatók száma erősen növekvőben volt. 1764-ben több faház épült és az apátság is építtetett egy nagyobb vendégfogadót, melyben már 5 vendégszoba is volt.” – Nyírvidék, 1925
Képeslapon a balatonfüredi Templom utca (1917) - Terleczky József, CC BY-NC-ND
A Baross gőzhajó a Balatonon, Balatonfüreden (1904) - Terleczky József, CC BY-NC-ND
Botrány és panaszáradat a sajtóban, ami hírnevet generált
A negatív reklám, legyen az bármily lesújtó kritika vagy botrány, akkor is komoly reklámértékkel bírhat. Így volt ez Balatonfüred esetében is: paradox módon a kritikus sajtóhírek, és az annak kapcsán megjelent pozitív szakértői vélemények tovább növelték a hely népszerűségét.
„1775-ben egy nagy felhőszakadás az egyszerű berendezést tönkretette. De a fürdőhelynek ez nem ártott, mert szebb formában kelt új életre. A forrás mögé védőfalat építettek. Az új rend nem tetszett a fürdővendégeknek. Panaszt tettek. Erre két egyetemi tanárt küldöttek ki, hogy a forrást megvizsgálják. A kedvező véleményre egyszerre híre futott Fürednek. II. József császár eltörölvén a tihanyi apátságot, a tudományok alapjához csatolá és a füredi gyógyfürdő fejlesztését megkezdte. Fürdőorvost, sebészt és gyógyszerészt rendelt ki 1785-ben.” – Nyírvidék, 1925
Üdvözlet Balatonfüredről (1917) - Balatoni Múzeum, CC BY-NC-ND
Ahol a hercegnő kétszer is meggyógyult
Egy híres ember állítása – hírértéke miatt – sok esetben még akkor is komoly reklámnak bizonyul, ha az igazságtartalma megkérdőjelezhető.
„A császár halála után visszaszállt Balatonfüred a tihanyi apátság tulajdonába. Ezután az apátság és több magyar család diszes épületeket emeltek Balatonfüreden. 1819-ben állították fel az első hidegfürdőt. Rá 2 évre a kórházat szegények részére. 1821-ben meglátogatta a nagy nádor, József főherceg is családjával és a főhercegnő a balatoni fürdők használatától egészen visszanyerte egészségét. Rá 3 évre ismét Balatonfüreden gyógyult meg, ennek hire futván, nagy mértékben fordult az érdeklődés Füred felé.” – Nyírvidék, 1925
A balatonfüredi-hideg fürdő (1910) - Balatoni Múzeum, CC BY-NC-ND
Kisfaludy Sándor hazafias buzgóságának gyümölcse: az első magyar Nemzeti Színház
Bár a balatonfüredi színház építését a hazafias buzgóság motiválta, de az épület sorsát ennek ellenére megpecsételte, hogy az sajnálatos módon nem felelt meg kellő mértékben a látogatói igényeknek.
„1830-ban történt, hogy az ország vezető férfiai összejöttek Balatonfüreden, s Kisfaludy Sándor kezdeményezésére kimondották, hogy miután a magyar színművészetnek e hazában nincs még állandó hajléka, tehát rajta lesznek és elkövetnek mindent, hogy az első magyar nemzeti színházat Balatonfüreden felépíttessék. A szót tett követte, s Kisfaludy Sándor írásban adta be indítványát Zalavármegyéhez, és az 1830. augusztusi közgyűlésen a megye tárgyalta is ezen indítványt. Ez indítvány hatalmas támogatásra talált Deák Ferencz, Deák Antal és Csány Lászlóban. Háromszáz esztendőnek nemzeti fájdalma jajdult fel e beszédekből, s Csány hires beszédjében a többek között a következőket mondá: »Meg kell védelmeznünk ősi alkotmányunkat, meg kell védelmeznünk ősi szabadságunkat. Vérrel szereztük valamennyit, nem ingyen, nem Istennek jó voltából kaptuk. De legfőképpen meg kell védelmeznünk és lábra kell állítanunk édes anyai nyelvünket, s nem szabad elszenvednünk, hogy ezt a mi országunkban bármely idegen nyelv a maga háta mögé állítsa.«” – Magyar Paizs, 1907
A balatonfüredi színház (1911) - Balatoni Múzeum, CC BY-NC-ND
„1823. és 1824. években Kisfaludy Sándor ügybuzgalmából gyűjtés volt állandó szinház felállítására. A szinház meg is nyilt és az ország akkori leghíresebb színjátszói működtek benne. A Kisfaludy szinház a nagy érdeklődés mellett szűknek és melegnek találtatott, ezért elhatározták gróf Zichy Manó vezetése alatt, hogy nyári színkört épitenek. A mai színkört 1861-ben kezdték építeni, a következő évben a színielőadások is megkezdődtek. Mivel azonban a nézőtér fedetlen volt, esős időben a közönség nyakába szakadt a zápor. Ezt a kellemetlenséget elkerülendő Bánffy Miklós báróval élén uj gyüjtést indítottak, melynek eredményeként a szinház tetőt kapott. A Kisfaludy-szinházat lebontották és mögötte épült a mai diszes gyógyterem.” – Nyírvidék, 1925
Képeslapon a balatonfüredi Jókai villa (1903) - Terleczky József, CC BY-NC-ND
Ami a király érdeklődését is felkeltette
Ki ne kapná fel a fejét arra, ha valami még a királyt is érdekli?
„1852-ben a király Balatonfüredet is megtekinté, melynek emlékére nevezték el a főforrást Ferenc József kútnak. A király 1857-ben ismételten meglátogatta Balatonfüredet. 1865-ben csapolták le a Balatont, hogy a somogyi nádasokat kiirtsák. A viz visszavonult és ekkor létesült a balatonfüredi alsó sétahely. A következő évben építették a ma is meglévő nagy uszodát. 1870-ben épült Jókai Mór balatonfüredi nyaralója. (…) Megalakult a Stefánia Yachtegylet, mely élénk tevékenységet fejtett ki és az ország legelőkelőbb családjai vettek részt a vizi sportokban.” – Nyírvidék, 1925
Erdélyi Károly
Forrás
- Balatoni levél. Nyírvidék, 1925. (46). 144.
- Balatonfüredről. Esztergom és Vidéke, 1889. (11). 34.
- Elégtétel a magyarnyelvnek. Magyar Paizs, 1907. (8). 3.
