Úgy élvezem én a strandot…
Június végi képválogatásunk az aktuális június végi közhangulatot tükrözi: ki az irodából és irány a vízpart! Hazánkban erre számtalan lehetőség kínálkozik: balatoni, hévízi, velencei-tavi strandok, a margitszigeti Palatinus. Egy kicsit fájdítjuk a szívét: nézegessen pancsoló, hasukat süttető, fagylaltozó, dinnyéző önfeledt embereket!
A gyerekeknek beköszöntött a vakáció, a felnőtteknek pedig már be van tervezve, a kollégákkal egyeztetve, ki mikor veszi ki szabadságát. A hőségben hívogat a vízpart, az áhított úti cél! Mindegy is, hogy természetes tó- vagy folyópart, vagy mesterséges klórszagú strand. Hiszen a klórszaghoz is pozitív asszociációk tömkelege kapcsolódik ilyenkor – ahogyan a naptej illatához és a gumimatrac szagához. Mindezek keveréke adja a jellegzetes nyári vakáció-esszenciát. A strandbüfé olajos sült hal- és palacsintaszagáról nem is beszélve.
Egyéb érzékszerveinket is csiklandozzák az ingerek: fülünk egyenletes zajként érzékeli a strand moraját, néha egy-egy kihallatszó visítással. A bőrünket érő hatásokról felesleges is szólni, amelyről főleg a nap végén veszünk tudomást – miután a fürdőruha fehér lenyomatát véljük fölfedezni magunkon, rosszabb esetben pecsenyepiros hátunk égető érzés formájában jelzi a túladagolt D-vitamint. A Panthenol talán enyhíti a későbbiekben hatványozódó kínokat.
A kulináris élvezet – a strandolás fénypontja! A vízben megfáradt emberek Mekkája a strandbüfé. Mit válasszunk: csalamádés-mirelit húspogácsás hamburgert, óriáskifliben elvesző virslis hot-dogot, desszertnek papírtálcás kakaós palacsintát a ráolvadó porcukorral? Balatonnál kötelező a hekk! De ott van még a főttkukorica-árus is! Meg a vattacukros! Nehéz a döntés. Persze, maradjon hely a fagyinak és a jégkrémnek is! A Cornetto és Magnum árától kapott sokk után („a kilencvenes években 100 Ft volt!”), azért elégedetten elfogyasztjuk a csöpögő nyalánkságot.
"Ha végre itt nyár, és meleg az idő / Az ember strandra jár, mert azért van itt ő / Míg anyu öltözik az apu ideges / Hogy olyan lassan készül el, hogy addigra este lesz..."
A strandolás korokon átívelő konstans életérzését talán a Kovács Eszti-féle A pancsoló kislány címmel elhíresült dala adja vissza tökéletesen. 1959 óta az évtizedek során bekövetkeztek változások, például már nem Bambi kapható, hanem főként a Coca-Cola Company termékei.
Manapság azért mást jelent a strandolás, mint gyerekkorunkban: felelősségteljesebben tartózkodunk a napon, vagy választjuk ki az ebédet, és csökkentjük a napi fagylaltmennyiséget, illetve gondolunk a folyadékpótlásra – igaz előfordulhat, hogy fröccs formájában. Kellemes nyaralást kívánva ajánljuk képválogatásunkat, amelynek végiglapozása minimális enyhülést hozhat a kánikulai munkanapokon – amíg megérkezik a várva várt és jól megérdemelt szabadság!
TEJ