A szendergés elmélete
Van, akinek a kedvenc tevékenysége, és van, aki csak időpocsékolásnak tartja. Így vagy úgy, de átlagosan nyolc órát fel kell áldoznunk a napunkból, hogy kialudjuk magunkat. Az alvás és az álmok titokzatos világa felé mindig is érdeklődéssel fordultak az emberek. Ezt mi sem bizonyítja jobban, mint hogy az idei orvosi Nobel-díjat a cirkadián ritmust szabályozó molekuláris mechanizmus felfedezéséért kapta három amerikai kutató.
A cirkadián ritmus az élőlények egyfajta napi biológiai órája, amelyre a legfontosabb hatást a napfény gyakorolja. Az emlősökben a hipotalamuszban, az ún. szuprakiazmatikus mag nevű sejtcsoportban található ez a bizonyos „óra”. Fontos a folyamatban a melatonin nevű hormon, amely sötétség hatására termelődik, és segíti az elalvást. Ha megsérül az agynak ez a része, az alvás-ébrenlét ciklusa is károsodik. Talán ez történhetett Kern Pállal, akit fejlövés ért az I. világháború idején, majd ezt követően 40 évig nem volt képes aludni? Aligha tudjuk meg az igazságot, viszont a cirkadián ritmus átmeneti zavarát magunkon is tapasztalhatjuk; kelet-nyugati irányba távoli kontinensre utazásunk alkalmával meg kell küzdenünk a jetlaggel, a gyors időzóna átlépés okozta fáradtsággal.
Mindenesetre legyünk óvatosak, hiszen a megbolygatott alvás-ébrenlét ciklus agyi, szív- és érrendszeri betegségek kialakulásához vezethet. Mint például Michel Siffre geológus esetében, aki a hatvanas-hetvenes években önkéntes száműzetésben, hónapokat töltött egy barlangban, hogy többek között a cirkadián ritmust is vizsgálja. Végül a kísérlet részéről depresszióval és mentális zavarokkal zárult.
Az alvási ciklus során két fázis különíthető el: a Non-Rapid-Eye-Movement, NREM, azaz a gyors-szemmozgás-nélküli és a Rapid-Eye-Movement, REM, azaz a gyors szemmozgás fázis. Az NREM a mély alvás szakasza, lassú agyhullámok, csökkenő vérnyomás és légzésszám jellemzi; nehéz az ébredés ebből a fázisból. A REM-ben az agy aktív, a szemgolyó mozog, ekkor álmodunk, és könnyebben ébredünk. Egy alvási ciklus körülbelül másfél-két órán keresztül tart, és több NREM plusz egy REM fázisból áll. Ha állandó fáradtság gyötör minket, ébredhetünk olyan okosórára, amely a REM fázisban hajtja végre a kíméletes ébresztést.
Egy felnőtt ember napi alvásszükséglete átlagosan nyolc óra, azonban előfordulhat, hogy ennél kevesebbet sikerül pihenni. Fontos azonban, hogy az alvási ciklusokból legalább hármat, négyet, de akár ötöt is teljesítsünk. Ekkor ugyanis fokozódik a sejtosztódás, a fontos szervek pihennek, nem „használódnak” olyan ütemben, mint éber állapotban; az agyban raktározódnak az emlékek. Az alváshiány rontja a koncentrációs képességet, rontja az immunrendszer állapotát, extrém esetben halálhoz is vezethet. Az alvásmegvonást mint kínzási formát már évszázadok óta alkalmazzák, kényelmetlen, természetellenes testhelyzetben, éber állapotban tartva a kínzottat.
A kor előrehaladtával az alvásszükséglet csökken, míg egy újszülöttnek napi 16-19 órát is alszanak részletekben, addig az időseknek néha 5-6 óra éjszakai alvás is problémát okoz. Sőt, vannak olyan sikeres emberek, akik nem vesztegetik idejüket alvással, esetükben a túlhajszoltság okozhat problémát. Például Steve Jobs állítólag napi 4-5 óra pihenéssel is beérte, Nikola Tesla pedig mindössze 2 óra szundikálást engedélyezett magának. Az állatvilágban is akad néhány érdekesség a durmolást illetően, az emlősök közül a legjobb alvó címet a koalák nyernék el átlagos napi 22 órájukkal; a legnagyobb virrasztók pedig a zsiráfok, amelyek napi két órájukat pár perces részletekben teljesítik.
Aludjunk, mint a tej, mint a bunda, vagy mint a mormota, akár Csipkerózsika módjára húzzuk a lóbőrt. Nézzük újra az álmok világát vizsgáló filmklasszikusokat: Michel Gondry Az álom tudományát vagy Christopher Nolan Eredetét. Azonban előtte lapozzuk át alvás tematikájú képgalériánkat a szundikálás ihlette képző- és fotóművészeti alkotásoktól kezdve dédnagyanyáink hálóréklijéig, dédnagyapáink hálósipkájáig.
TEJ