Állatkerti mesék
Vonzódás az egzotikus állatokhoz nem új keletű dolog, ahogy gyűjtésük, mutogatásuk sem. Uralkodók gazdagságát és hatalmát, nemcsak a kincstár tartalma, hanem az udvarban található különleges állatok száma is mutatta. A Londoni Towerben már a 13. században létezett állatkert, persze nem a mai értelemben vett, ahol leopárdokkal és oroszlánokkal tartottak. Hazánkban, minden bizonnyal Mátyás rendelkezett a legkülönlegesebb állatokkal, a krónikák szerint két oroszlán és számos egzotikus madárfaj emelte udvara fényét. Ma az állatkertek célja már rég nem a szórakoztatás és a különleges állatok mutogatása, hanem a fajok megmentése. Bár a pandadiplomácia hazánkat elkerüli, úgy tűnik barna medvéből nincs hiány.
Vadaskerttől állatkertig
Vadaskertek, olyan területek, ahol vadakat, például szarvasokat, vaddisznókat tartanak vadászat céljából. Ezeknek a kerteknek a története egészen a középkorba nyúlik vissza. Tudjuk, hogy a szigetek, mint Csepel, vagy a Margit-sziget (Nyulak szigete) is kedvelt helyszínei voltak a vadászati célú időtöltésnek. A vadaskert-kultusz Magyarországon az 1880-1920 közötti években érte el csúcspontját. Ebben az időszakban több mint kétszáz vadaskert és majd száz fácános működött a történelmi Magyarországon.
A sokunk által ismert vadasparkok és a vadaskertek közti leglényegesebb különbség, hogy a parkokban vadászatot folytatni csak külön engedéllyel lehet. Mivel azok elsősorban kutatási célokat szolgálnak, céljuk a vadon élő állatok megismertetése. Jellemző, hogy a megváltozó igények miatt sok helyen a vadasparkokból az évek során állatkert lett.
A Fővárosi Állat- és Növénykert, az első
1866. augusztus 9-én nyitotta meg kapuit, hazánkban először, a világban huszonötödikként. Első 500 lakója közül bizonyára az a zsiráf volt a sztár, akit Sisi adományozott a kertnek, riválisa pedig Deák Ferenc kedvenc barnamedvéje lehetett. A hazai vadfajok mellett egzotikus állatok is bemutatásra kerültek, jellemzően az állatok a bécsi schönbrunni állatkertből érkeztek magyar földre. Sok mindent túlélt kert, állománya hol gyarapodott hol fogyatkozott, ma az egyik leglátogatottabb közintézmény.
Pécsi Állatkert és Akvárium-Terrárium
Leánykori nevén Mecseki Kultúrpark, korábban a Vidámparkkal együtt, 1960. augusztus 19-én nyitotta meg kapuit a Mecsek oldalán. Az állatkert eredeti lakói közt találunk majmokat, számos nagyragadozót és a hazai vadállomány jelentős tagjait. A 2000-es évekre az állatkert korszerűtlenné vált, a szűk ketrecek nem feleltek meg az előírásoknak, és az állatállomány jelentős mértékben szennyezte a Tettye ivóvízbázisát, ezért úgy döntöttek, megválnak a nagyvadaktól, és kisebb termetű fajok tartására helyezik a hangsúlyt. 2016-ban megújulva nyitott újra.
Nyíregyházi Állatpark
Vadasparkból lett Európa egyik legnagyobb állatállománnyal rendelkező állatparkja. Története 1974-ben kezdődött hasonlóan a vidéki vadasparkokhoz. Megnyitásakor elsősorban európai és Kárpát-medencei fajok bemutatására törekedett. A változás 1996-ban kezdődött, amikor eldöntötték, hogy igazi állatkertet csinálnak a park területén. Az egykori kis Vadasparkból pedig hazánk, emlősállatokban leggazdagabb állatkertje lett. A park aktívan részt vesz fajmegmentési programokban, természetvédelmi kutatásokban. A különleges fajok, amelyekkel csak itt találkozhatnak az idelátogatók; az afrikai elefánt, a maláj- vagy a pápaszemes medve.
Nagyerdei Kultúrpark
Az első vidéki állatkert 1958-ban nyitotta meg kapuit. A pécsihez hasonlóan 1961 óta komplexumként, a Vidámparkkal együtt működik. A park területe 17 hektár, öt földrész majd 800 példányát mutatja be. Különleges lakói a nílusi vízilovak, a fekete fejű pókmajmok és a kétujjú lajhárok.
Az állatkertek megítélése az elmúlt évtizedben jelentősen megváltozott, a polémia nem csitult a jó és a rossz állatkertek mibenlétéről. Ma már látható, hogy egyre inkább bárkaszerepet töltenek be. A bárkaszerep - utalva Noé bárkájára - a veszélyben lévő fajok megmentésében játszik kulcsfontosságú szerepet.
TÉ
Forrás:
http://mnl.gov.hu/mnl/ol/hirek/a_sivatagban_fogott_oroszlan_dragabb
