Magyar Népmesekatalógus 4.
A Magyar novellamesék típusai AaTh 850–999
MNK 4. A nemzetközi ATU (=Aarne-Thompson : The Types of the Folktale, Hans Jörg Uther által 2004-ben javított, bővített, átdolgozott kiadású) katalógusrendszerében elhelyezett, az egész magyar nyelvterületről az 1800-as évektől napjainkig gyűjtött novellamesék specifikuma a varázsmese és a realisztikus tréfák közti átmenetiségük. Ez a jellegzetesség megmutatkozik a novellamesei színhely, a szereplők, a szintagmatikai felépítettség (szerkezet), a hordozott eszmeiség (hétköznapi filozófikusság), a stílusjegyek terén egyaránt. A novellamesék első csoportjának közös sajátsága, hogy az alacsony státusú/trónkövetelő hősnek a mesei próba során bizonyítani kell mágikus felfegyverzettségét, chtonikus /szexuális (túlvilági jegyeket magukon viselő tárgyak birtoklását, mindentudását, azt, hogy ő az, akivel a termékenység jár, s ezáltal győzheti le a mindezekkel nem rendelkező idősebb, magasabb státusú, de tudatlan vetélytársait, nyerheti el jutalmul a királykisasszonyt, s a fél országot. A ‘Jó tanácsokról’, okos szavakról és tettekről - kérdésekről/válaszokról, eszességet próbáratevő feladatokról és megoldásaikról szóló mesékben az a közös vonás, hogy szegény és okos, vagy tanácsokat megfogadó, helyes magaviseletű, de alacsony helyzetű szereplői elsősorban anyagi jellegű értékek híján kerülnek konfliktusba a jóindulatú, vagy ellenségesen gazdag, s az esetek többségében azonban ostoba, magasrangú partnerrel, s a bölcsesség, mindent tudás segítségével létesített megoldás eredménye ritkábban házastárs megszerzése, többnyire pénz, jutalom. Az evilági színtéren játszódó cselekményben, a reális, hétköznapi vonások összefonódva jelentkeznek a tréfás humoros sajátságokkal valamennyi a szereplőben. A ‘sorsmesék’ mondai vagy mesei jellegű epikumok helyét R.W.Brednich a sorsról, végzetről, előjelekről szóló hiedelemelbeszélések közt jelöli ki. A novellamesékhez sorolt rabló történetekben a rablás semmiképp nem történeti, hanem realisztikus, valószerű formákban él. Írta: Benedek Katalin
The Catalogue of Hungarian Folktales 4. BENEDEK, K. (ed. by) : The Types of Hungarian Romantic Tales. AaTh 850-999. (in Hungarian with in English & in German Summary)
Title(s), language | |
---|---|
language | hungarian |
language | german |
language | english |
Subject, content, audience | |
subject | szellemi kultúra |
subject | népmese |
subject | a magyar novellamesék típusai |
Table of contents | Elöljáróban 7. old. open table of contentsBevezetés: A katalógus használatához 9. old. Bibliográfia 22. old. Rövidítésjegyzék 28. old. Példatár 31. old. Típusmutató 165. old. A Magyar Népmesekatalógus novella mese katalógus AaTh 850-990 167. old A nyomtatásban megjelent és a kéziratos gyűjtemények tartalommutatói 291. old. Bibliográfiák a/ nyomtatásban megjelent gyűjtemények 297. old. b/ kéziratos gyűjtemények az Ethnológiai Adattárban 305. old. az MTA Kéziratában 314. old. az ELTE Néprajzi Intézetének Folklór Archivumában 317. old. c/ átdolgozások, vegyes gyűjtemények, ponyvák 318. old. d/szövegközlések, fordítások 322. old. Földrajzi mutató 325. old. Gebrauchsanweisung zum Katalog 334. old. How to use the catalogue 376. old. |
Creators, contributors | |
creator | Benedek Katalin (összeállító, bevezető) |
publisher | Magyar Tudományos Akadémia Néprajzi Kutató Csoport |
contributor | Nagy Ilona (lektor), Kovács Ágnes (sorozatszerkesztő) |
Time and places | |
place of publishing | 1250 Budapest |
spatial reference | Egész magyar nyelvterület |
location of physical object | 1014 Budapest, Országház utca 30 |
issued | 1984-01-01 |
temporal reference | 1800-tól napjainkig |
Attributes | |
medium | paper |
extent | 418 oldal |
format | |
Legal information | |
rightsholder | Magyar Tudományos Akadémia Bölcsésztudományi Kutatóközpont Néprajztudományi Intézet |
access rights | research permit needed |
Source and data identifiers | |
source | Magyar Tudományos Akadémia Bölcsésztudományi Kutatóközpont Néprajztudományi Intézet |