A kiállítás műveinek legnagyobb közös nevezője az ember szó fogalma, pontosabban az emberi egzisztenciáról alkotott képünk átalakulása a huszadik században. A folyamatot az optika és az ismeretelmélet egymástól egyáltalán nem független fejlődése is markánsan befolyásolta. Az optika azonban itt és most nem pusztán a fénytant, hanem mindazt a technikai és konceptuális apparátust jelenti, amely a 21. század elején – a Helyszínelőktől a Dexteren át a Hazudj, ha tudsz című televíziós sorozatig – megrajzolja az emberi test és az abban lakozó emberi szellem képét.

A common denominator of the works in the exhibition is the ever-changing concept of the “human”, or rather the transformations the image of human existence underwent during the 20th Century. This process has been greatly affected by the interconnected development of optics and epistemology. However, optics is not considered solely as a technological science, but rather as a technical and conceptual apparatus that at the beginning of the 21st Century depicts images of the human body and of the human soul residing in it (for instance in series such as CSI: Crime Scene Investigation, Dexter and Lie to Me).