A 19. század végi jellegzetes debreceni paraszt polgári viseletek a 2010-ben elnyert Kölcsey Ösztöndíjból készültek el. A pályázatban hat bemutatni kívánt ruha szerepelt: a gyermek, fiatal felnőtt (jegyes) férfi és nő, fiatal házaspár és az idős nagyasszony. A rekonstrukció a Déri Múzeum fényképei, szakkönyvek, valamint gyűjtés alapján történt. A korabeli debreceni viseletre jellemzően a fiatal felnőtt jegyben járó leány öltözete is konzervatív, visszafogott és elegáns volt. A földig érő szoknya, a kevés alsószoknya, a visszafogott színek voltak a tájegység sajátosságai. Színben a sötét tónus dominált, főként a zöld, kék, barna és a bordó. A ruházat különlegessége a füles mellényke, amely derékban karcsúsított, valamint a derekánál látható zsinóros rátétes díszítés, vagy gyöngyös dísz, vagy a ruha anyagából készített dísz. Az öltözet kiegészítője egy kötény, amelynek alsó szegélyén csipkedíszítés található, illetve egy zsebkendő, mely szintén csipkével volt ékesítve. A mellény alá vékony blúzt vettek, melyet kézzel vert csipke díszített. Csak Debrecenben volt jellemző a fiatal jegyes leányoknál a gyöngyös bogláros párta, amely kifejezte azt, hogy még lány, vagyis hajadon, valamint a vagyoni helyzetét. A tehetősebbeknél a boglárokban drága vagy fél drágakő, a szegényebbeknél pedig üveggyöngy helyezkedett el. A pártát aranyhímzés és ezüst vagy arany fonállal vert csipke díszítette. Fontos ékessége volt ez egy hajadon lánynak olyannyira, hogy ha fiatalon meghalt vele temették. Egy ifjú hölgynek akár 18-20 pártája is lehetett, annyi készült ahány rend ruhája volt. A színe és mintája a ruháéhoz illeszkedett. Volt egy úgynevezett gyászpárta is, melyet a jegyes legény halálakor a gyászidő leteltéig hordaniuk illett, ami 1 év volt. Egészen addig viselték, amíg új udvarlójuk nem lett. A 18. század előtt a pártát még nem gyöngyök, hanem fém lapocskák és hímzés díszítették, majd csak innentől lett gyöngyös párta. Lábukon kemény szárú csizmát hordtak. A ruha napszövetből készült. Ünnepekkor a debreceni fiatal felnőtt jegyes lányok a fentebb leírt öltözetet hordták, hétköznapokon pedig hasonló típusú ám kevésbé drága anyagú ruhát viseltek. Manapság a kiállított darabot több rendezvényen is hordták ilyen például a budapesti Utazási vásár, a Debreceni Virágkarnevál és a Bartók díjátadó. Készítők: Kormányos Lászlóné hímző viseletkészítő Népi Iparművész Tóthné Dénes Anikó viseletkészítő Népi Iparművész párta: Gálné Kovács Gyöngyi pártakészítő Népi Iparművész csizma: Czéh Gabriella