A fényképen a cukrászda munkatársai, balról jobbra: Ruszwurm Vilmosné, Ruszwurm Vilmos, Tóth Ferencné, Tóth Ferenc, Júlia kisasszony (sokáig volt pénztáros). hátul két ismeretlen eladókisasszony látszik. Bár a cukrászdát 1827-ben Schwabl Ferenc cukrászmester alapította, de az épület régóta szolgálta a hazai cukrászipart. Ahogy a cukrászda egyik falán található emléktábla is tanúsítja: Már 1720 körül ebben a házban dolgozott az első budai cukrász (ismeretlen), majd 1785-ben Verderber Mátyás csokoládékészítő is itt készítette finomságait. Visszatérve Schwabl (Svabl) Ferenchez, a táblán 1800-as évszám szerepel, az 1827-es dátum már Richter Lenonárd (Lénárd) cukrászmester tevékenységének kezdetét jelzi. 1847-ben Müller Antal, halála után özvegye Müller Antalné 1867-től viszi tovább az üzletet. 1884-ben Ruszwurm Vilmos veszi át és működtetti 1922-ig, amikor is Tóth Ferenc tulajdonába kerül. 1951-ben államosítják, bár az épület 1952-ig marad a család tulajdonában. Az államosítást követően három évig működött, majd évekre bezárták. 1960-ban nyitották újra Lukács István vezetésével, aki egészen 1990-ig sikeresen működtette. Az időszak alatt a Dél-Budai Vendéglátóipari Vállalat tulajdonában volt mint intézmény és akkor már védett berendezése. 1990-től Ruszwurm Kft. keretében működött tovább. 1994-ben Szamos Mátyás fiai és unokái vásárolták meg a cukrászdát.

Employees of Ruszwurm Confectionery at 7 Szentháromság Street of Budapest in 1923. Biedermeier furniture from the period of Emperor Ferenc I and the 19th century. Protected confectionery from 1952.