A könyv szerzője, Jean Renoir, a francia filmművészet egyik legkiválóbb alkotója. Az 1920-as években kezdett filmezni, és a 30-as években már a francia filmgyártás élvonalába került. 1940-től az Egyesült Államokban forgatott, ahonnan 1954-ben tért vissza Franciaországba. Renoirt világviszonylatban is a legjelentősebb rendezők közé számítják. Mintegy harminc filmje közül többet korszakjelző alkotásként tart nyilván a filmtörténet. A 30-as években készült és nálunk is bemutatott Nagy ábrándot az 1958. évi brüsszeli szavazás a világ tizenkét legjöbb filmje közé sorolta. Ebben a könyvében a szerző apjának, Pierre-Auguste Renoir-nak, a XIX. században megújhodott francia festészet egyik legkiemelkedőbb alakjának állít emléket. Könyve sajátos ötvözete az életrajznak és a memoárnak. Alapja az a sok őszinte megnyilatkozás, amelynek során a festőművész emlékei, küzdelmei, festői próbálkozásai, művészetéről, pályatársairól, barátairól alkotott nézetei feltárulnak a fia előtt. Ahogy – apja gyermekkori emlékei nyomán – az író mind mélyebben kalandozik a múltba, csaknem a közvetlen élmény elevenségével jelennek meg az olvasó előtt a francia népélet jellegzetes alakjai és mozzanatai a múlt század közepéből, majd – a festő pályakezdésével és művészi kibontakozásával párhuzamosan – a festészet új virágzásának, az impresszionista korszaknak kiemelkedő eseményei. A szerző azonban nemcsak krónikása, hanem részese is volt a Renoir-család életének: apjának megnyilatkozásaihoz minduntalan hozzáfűzi a maga reflexióit, éleményet, emlékeit, s mindezt kiegészíti a családtagok és közeli jó barátok visszaemlékezéseivel. Így alakítja ki megragadóan őszinte Renoir-portréját, amely éppen e többrétűségének köszönheti hitelességét, színességét, életteljességét. Külön értéke a műnek, hogy e visszaemlékezésekből igen árnyaltan rajzolódik ki Auguste Renoir több kiváló pályatársának, köztük Cézanne-nak, Monet-nak, Pissarrónak a portréja, és sorra megjelennek a könyv lapjain a múlt század második felének ismert és kevésbé ismert személyiségei: festők, írók, szobrászok, zeneszerzők, énekesek, színésznők, politikusok, műkereskedők, modellek - a korabeli francia élet megannyi jellegzetes figurája. Így a művészportré egy páratlanul gazdag és színes korrajzból emelkedik ki, amely a XIX. század közepétől az első világháborúig ível. A számtalan ízes anekdotával tarkított, sok szálból szőtt, változatos anyagot Jean Renoir lebilincselően közvetlen írásművészete olyan olvasmánnyá avatja, amelyben közeltől tárul elénk a francia festészet egyik legragyogóbb fejezete és egy rendkívüli alkotó egyéniség emberi és művészi sorsa. A kötetet díszítő reprodukciók nemcsak Auguste Renoir lenyűgöző portréművészetéből adnak ízelítőt, hanem bemutatnak egynéhányat a könyv szereplői közül is.