Az egyenlő bánásmóddal kapcsolatos jogtudatosság

text

2017-ben négy védett tulajdonság szerepelt a személyesen megélt diszkrimináció leggyakoribb okai között: (1) életkor, (2) vagyoni helyzet, (3) egészségi állapot, (4) társadalmi származás. Ezek mellett gyakori diszkriminációs okok közé tartozik még a nem, bőrszín, faj, nemzetiségi-etnikai kisebbséghez tartozás, politikai nézet és a foglalkoztatás jellege is. A 2017-es adatok azt jelzik, hogy minden védett tulajdonsággal kapcsolatban gyakrabban említettek személyesen megélt diszkriminációs tapasztalatot a válaszadók. Ennek magyarázata – természetesen eltérő mértékben – lehet a diszkrimináció gyakoribbá válása a társadalomban, illetve az elszenvedett diszkrimináció felismerésével és egy kutatás során való bevallásával kapcsolatos bizonytalanság, félelmek stb. csökkenése. A korábbi évek vizsgálataihoz képest új tendenciát jelent a személyesen megélt diszkriminációs okok dinamikáját tekintve, hogy a vagyoni helyzetben (+7,7%) és a társadalmi származásban (+6,4%) megjelenő társadalmi különbségek és egyenlőtlenségek a hátrányos megkülönböztetés legdinamikusabban növekvő okaivá váltak.  Az adatok azt mutatják, hogy 2017-ben országos szinten a lakosság közel kétharmadát nem érintette a diszkrimináció, viszont több mint egyharmada (37,9%) megtapasztalta már élete során a 20 védett tulajdonság legalább egyike szerint a diszkrimináció jelenségét. A halmozott diszkrimináció a diszkriminációt személyesen megélt 18 éven felüli lakosság több mint egynegyedét (28,3%) érintette 2017-ben. Minél alacsonyabb valakinek az iskolai végzettsége annál valószínűbb, hogy tapasztalt már diszkriminációt élete során, továbbá az 50-59 éves korosztály diszkriminációs érintettsége is kiugró. Ebben a korcsoportban az emberek több mint felét (51,4%) érte már hátrányos megkülönböztetés. Emellett a kedvezőtlenebb munkaerő-piaci státusz és jövedelmi helyzet is megnöveli a diszkrimináció esélyét. A kutatás tágabb kontextusban, a hátrányos megkülönböztetéssel okozott és a diszkrimináció jogi fogalmán kívül eső sérelmeket és azok megnyilvánulási formáit is vizsgálta. Ebben a körben az etnikai hovatartozás, a fogyatékosság és az életkorhoz kötődő sérelmek említése volt a leggyakoribb a személyes tapasztalatok alapján. A kutatás a személyesen megélt diszkriminációs tapasztalatok mellett vizsgálta azt is, hogy a válaszolók mennyire látják elterjedtnek a diszkrimináció előfordulását társadalmi szinten. Az észlelt társadalmi diszkriminációban első helyen a roma származás szerepelt, a válaszolók 14,5%-a volt tanúja ilyen eseménynek. Második leggyakrabban említett diszkriminációhoz vezető tényező az életkor (10,3%), harmadik pedig a fogyatékosság volt (5,3%). A társadalmi diszkrimináció mértékét az elmúlt 5 évben összességében inkább változatlannak gondolja válaszadók kétharmada/háromnegyede. Érzékelik azonban a roma származás (válaszadók 24%-a) és kisebb mértékben az életkor (15,2%) és a szexuális irányultság (14,4%) szerinti diszkrimináció emelkedését. Pozitív változást érzékelnek ugyanakkor a fogyatékosság alapján történő megkülönböztetésben, a válaszadók 20%-a szerint javul a védett tulajdonságú csoport helyzete. Az egyenlő bánásmóddal kapcsolatos törvény létezésének ismerete 2017-re némiképpen csökkent. Továbbra is a 60 évnél fiatalabb életkor és a magasabb iskolai végzettség a leginkább meghatározó abban, hogy valaki milyen valószínűséggel van azzal tisztában, hogy létezik törvény az egyenlő bánásmódról. Az emberek közel fele (46%) úgy vélte, hogy a diszkrimináció és az egyenlő bánásmód kérdésével Magyarországon nem foglalkoznak eleget.  Az Egyenlő Bánásmód Hatóság (EBH) ismertsége 2013-hoz képest valamelyest, 46%-ról 42%- ra csökkent, azonban még így is jóval magasabb annál az értéknél, amit az első, 2010-es kutatásban mértünk. Továbbra is az életkor és az iskolai végzettség befolyásolja leginkább azt, hogy valaki ismeri-e a hatóságot. Az EBH-val kapcsolatos ismeretek elsődleges forrása továbbra is a televízió (33%). Emellett nagyon fontosnak bizonyultak a barátok és ismerősök (24%), illetve az EBH saját online felületei (weboldal 10%, Facebook 7%) is. Az EBH hivatalos szervezeti státusa az emberek többsége számára nem ismert.

Title(s), language
language hungarian
Subject, content, audience
subject egyenlő bánásmód
subject EBH
subject törvény
subject jogtudatosság
subject védett tulajdonságok
subject diszkrimináció
subject személyes megélés
subject reprezentatív kérdőíves vizsgálat
usertag MTATK
audience researchers
Creators, contributors
creator Ságvári Bence, Neményi Mária, Tardos Katalin
publisher MTATKSZI
Time and places
place of publishing Budapest
location of physical object Budapest
date 2017-04-19
created 2016-10-20
issued 2017-04-19
Attributes
format PDF
Legal information
rightsholder Tardos Katalin, Neményi Mária, Ságvári Bence
access rights rights reserved - free access