A bizonytalan munkakörülmények már a magasan képzett szakemberek munkavállalását is elérték, ami alól a tudományos szféra sem kivétel. A fiatal kutatók, különösen a nők, nagyobb mértékben szembesülnek a bizonytalansággal, mint idősebb, illetve férfi társaik; a nőket például nagyobb eséllyel foglalkoztatják rövid távú, kutatásra nem jogosító oktatói szerződésekkel. További akadályokat gördíthet a nők, és különösen az anyák életútja elé, ha férfiak által dominált mérnöki, technológiai, vagy egyes természettudományi (STEM) területen dolgoznak, mivel a tudományos kiválóság követelményeinek jellemzően egy számukra kevésbé támogató környezetben kell megfelelniük. A tanulmány ezért a hazai STEM területeken dolgozó nők bizonytalan munkakörülményeit és azok hatásait vizsgálja kvalitatív empirikus kutatásra alapozva. Kutatásunk során ötvenhárom egyéni és csoportos interjú készült karrierjük korai, középső és érett szakaszában lévő kutatónőkkel, oktatókkal. Az eredmények rávilágítanak arra, hogy még a legmagasabb végzettséget igénylő, magas társadalmi presztízsnek örvendő tudományos munkakörök sem biztosítanak védettséget a tudós nők számára. A különböző típusú bizonytalanságok – a szerződéses, a jövedelmi, valamint a nemi diszkrimináción alapuló bizonytalanság – karrierszakaszokon átívelve kísérik szakmai életútjukat. A nők a bizonytalanság személyes, munkahelyi, karrier- és szervezeti szinten megjelenő hatásaitól szenvednek, ami aláássa szakmai kiválóságukat és előre haladásukat, valamint jólétüket és a munka-magánéletük egyensúlyát.

Precarious working conditions have already affected the employment of highly skilled professionals, and the scientific world is no exception. Young researchers, especially women, face greater insecurity than their older or male counterparts; women, for example, are more likely to be employed on short-term, non-tenure-track teaching contracts. Working in male-dominated STEM fields can create further obstacles for women, and especially mothers, as they typically have to meet the demands of scientific excellence in an environment that is less supportive of them. This paper therefore explores the precarious working conditions and their effects on women working in STEM fields in Hungary. Our qualitative empirical research involved fifty-three individual and group interviews with female researchers in their early, mid and mature stages of their careers (PhD students and doctoral holders). The results show that even the most highly qualified and prestigious academic jobs do not provide the expected protections for female researchers. Different types of precarity, such as contractual precarity based on gender discrimination or income insecurity, accompany them throughout their careers. Women suffer from the effects of insecurity at personal, workplace, career and organisational levels, which undermine their professional excellence and progress, as well as their well-being and work-life balance.