A szolnoki Kádár cukrászdában készült fotó

image
qualifiedcontent

"A valamikori Molnár utca (1891-től Szapáry utca) egyik földszintes házában már a 19. század közepén is működött egy cukrászda. Az 1890-es években új tulajdonost kapott az épület Kádár Kálmán (1869-1948) személyében, aki itt nyitotta meg első szolnoki üzletét, mely hamarosan országos hírű cukrászdává vált. Ide járt a megyeszékhely apraja-nagyja, a városi értelmiségtől, a piacra igyekvő parasztasszonyokon át, a pesti színésztől, az idelátogató miniszterig. A Kádár cukrászda szimbólummá vált. A földszintes ház helyén épült fel 1910-ben az az eklektikus stílusú épület (Jánszky-Szivessy), amely a néhány évvel későbbi emeletráépítéssel kiegészítve ma is látható. Kádár Kálmán tervei alapján készült, aki kimondottan cukrászdának tervezte: az alagsorban működött a kor legmodernebb eszközeivel felszerelt üzem, az udvarból nyílt a mester lakása, de itt voltak elszállásolva az alkalmazottak is. A korabeli fényképek alapján az üzlet belső berendezése szecessziós stílusban készült el, a falakat virágmintás tapéták és girlandok díszítették, a bejárattól balra lévő szalon végén pedig egy nagyméretű tükröt helyeztek el. A családi vállalkozásként működő cukrászda kínálatát Hegedűs László, a Kádár cukrászda meghatározó alakjának receptfüzetében is nyomon követhetjük, melyet 1928-ban, első szolnoki tanulóévében kezdett el vezetni. (Hegedűs László 1928-tól egészen 1960-ig dolgozott a cukrászdában, 1947-től ifj. Kádár Kálmán üzlettársaként.) A tejes fagylalt receptje például így szerepel a füzetben: „1 liter tej, 30 dkg. Cukor, 1 db vanília, 5 drb tojás sárga vagy 4 egész 2 sárga, vagy 2 egész 2 sárga, lehet egy pici krém port is, jól főzni átszűrni”. Az édesszájú vendég a klasszikus sütemények és torták mellett talált itt különböző tésztákat, mignonokat, bonbonokat, de készített az üzem fagylaltot, figurális csokoládét, szaloncukrot, savanyúcukrot és drazsét is. A forgalmat (vagy a szolnokiak sütemény-imádatát) jelzi, hogy csokoládéból, melyet 1922 után kezdtek el használni, karácsonyi időszakban napi 25-30 kg került felhasználásra! A Kádár cukrászda fogalommá vált a városban és környéken, de híre eljutott az ország számos pontjára is. Az 1930-as években az a mondás járta, hogy „Szolnokot a Művésztelep, a Tisza Szálló és a Kádár cukrászda miatt érdemes felkeresni”. Egyik különlegessége az volt, hogy a hazánkban elterjedt bécsi receptek uralma helyett a Párizsban divatos gyümölcszselés édességek domináltak a kínálatban. Az ifj. Kádár Kálmán tíz évet töltött a francia fővárosban, és miután 1940-ben hazatért kiválóan kamatoztatta az ott szerzett tapasztalatait. Az ő nevéhez fűződik a „Zúzmara” néven szabadalmaztatott, csomagolt csokoládéfagylalt is, amely a jégkrémek ősének tekinthető. A második világháborút követően a Kádár cukrászda sem kerülhette el sorsát: az üzletet államosították, a bejárat fölötti cégtáblát leszedték, még a kapu díszes rézkilincseit is leszerelték. Később Tünde presszó néven működött, amit az 1990-es évek közepén botrányos körülmények között bezártak, majd ugyanezen a néven újra megnyitottak. 2013-ban a valamikori Kádár cukrászda több mint 100 éves fennállását követően ebben a minőségében bezárt. Ma Tünde étterem és cukrászda néven üzemel, de a régi hangulatot, a polgárosodó Szolnok „édes zarándokhelyét” már hiába keressük a falak között." http://mesevaros.iszolnok.hu/2014/02/a-kadar-cukraszda/

Title(s), language
language hungarian
Subject, content, audience
subject étterem
subject cukrászda
subject belső tér
audience general
Time and places
spatial reference Szolnok
location of physical object Budapest
temporal reference 1940-es évek
Attributes
medium paper
extent 9 x 13 cm
colour image black and white
format jpeg
Legal information
rightsholder Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum
access rights research permit needed
Source and data identifiers
source Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum
registration number VF_36517
registration number VIP_33_b_E_U_K