Fekete-fehér fekvő képeslap. A képeslap széle vastag fehér kerettel szegélyezett. Felső kép: Honvéd laktanya: 1869-ben egy pártpolitikai nézeteltérés miatt egy nagyobb arányú kocsmai verekedés tört ki, ami miatt a városi vezetőség kérésére egy gyalogos századot küldtek Karcagra. Ekkor vetődött fel az állandó katonaság elhelyezésének a gondolata. 1870-ben helyezték Karcagra a 47. honvéd gyalogos zászlóaljat. A város átalakította a "fehér farkas" fogadót, ahol a zászlóalj törzsét és a hadtápot helyezték el. A tisztek a városban laktak, míg a parancsnok a református templommal szemben a Kálvin-ház helyén álló Varró-féle házban lakott. A zászlóalj, mintegy 300 fő, bekapcsolódott a város életébe. Karcag csapatzászlót adományozott az alakulatnak. 1876-ban a Jász-Nagykun-Szolnok vármegye alakításakor Karcag elveszítette a katonaságát, ugyanis a zászlóalj 1887-ben Debrecenbe költözött. Az 1. világháború idején a városnak régi óhaja volt, hogy visszakapja a katonaságot, mely biztosítaná a rend fenntartását, gazdaságilag segítené a várost munkahellyel, a katonák élelmezésének biztosításával. A város vezetése és a polgárság nagy örömmel fogadt az 1920. március 23-án bevonuló nemzeti hadsereg egyik zászlóalját. A város vezetése folyamatosan hangoztatta a kaszárnya építésének lehetőségét. Hosszú előkészítő munka után 1930. november 07-én a debreceni dandárparancsnokság és a Honvédelmi Minisztérium küldöttei megérkeztek Karcagra. A hosszú szemle és tárgyalás után kijelölték a laktanya építésének a helyét a püspökladányi országúton, a vasúton átmenve a jobb kéz felé eső területen. 1931. év elején elkészült a laktanya tervrajza, amit még az év tavaszán el is fogadtak, és nyáron elkezdődött az építkezés. A kaszárnya 1936 őszére elkészült és Kapisztrán János 6. Kerékpáros Zászlóalj katonái népesítették be. 1941-ben a Kapisztrán János kerékpáros zászlóaljat a Bethlen Gábor 10. Honvédelmi gyalogezred III. zászlóalja váltotta fel. A 2. világháború befejezése után a laktanya üresen állt. A Magyar Honvédség fejlesztésében fontos szerepet kapott a karcagi laktanya fejlesztésének kérdése, így 1951. április 23-án elkezdődtek a munkálatok a laktanyában. A 12 felújított épület mellé ekkor épült például a lakóépület, a legénységi épület, a gyengélkedő, a konyhaépület, a gázkamra. Az 5. gépesített lövészezred, mely Miskolcon alakult, 1952 szeptemberében rendezkedett be a laktanyába. Az ezred 1953 novemberében Nyíregyházára költözött és a laktanyát átadta a 92. páncéltörő tüzérosztálynak. 1954-ben a laktanya felvette a „Rózsa Ferenc” nevet. 1962 tavaszán megalakult a 6. könnyű légvédelmi tüzérosztály. Az osztály feladata a tartalék legénységi állomány kiképzése és továbbképzése volt. 1987. június 15-ével a páncéltörő tüzérosztály vegyes páncéltörő tüzérezreddé alakult át. A szervezet korszerűsítésével járó feladatok mellett a laktanyában, csapatépítkezés keretén belül, nagyarányú korszerűsítések kezdődtek. Megújult a laktanya elektromos hálózatának egyharmada, ivóvízhálózatának 80%-a. A legénységi épületben felújításra kerültek a mosdók. Bevezették a hétvégi munkát (szombaton 8-tól 13 óráig). 1988. október 7-én ünnepélyes keretek között átadták a Helyőrségi Művelődési Otthont. 1990-ben mindkét ezredet diszlokálásra szólították fel. A laktanyában a két tüzérezred távozása után 1991. március 1-től a Magyar Honvédség Ruházati Ellátó Központ alárendeltségében ruházati raktár alakult. Neve: Ideiglenes Ruházati Raktár. A kezdeti feladatok között szerepelt: a megszűnő alakulatok és az élő alakulatok feleslegesség vált ruházati anyagainak átvétele, betárolása, osztályozása, válogatása, mosása, értékesítése. A raktárt 1994-ben véglegesítették Magyar Honvédség Ruházati Ellátó Központ 4. sz. Ruházati Raktár néven. 1997. október 31-én leszerelt sorkatonák helyére új állomány nem került behívásra. A laktanya és a katonaság jelenléte nagymértékben hozzájárult a város társadalmi, gazdasági, kulturális fejlődéséhez. Bal alsó kép: Kultúrpalota: 1925-26-ban épült a kétemeletes, eklektikus stílusú kultúrpalota, melynek mai neve Déryné Kulturális, Turisztikai, Sport Központ és Könyvtár, tervezői Rerrich Béla és Menyhért Miklós. Már felépültekor biztosították benne a mozi és színházterem, kiállítóhelyiség, könyvtár és étterem működését. Az építész főleg klasszicizáló elemeket használt. A főbejárati homlokzaton a földszinti övpárkány felett négy kannelurázott, két emeletet összefogó pilasztert találunk, felette timpanon, melynek mezejében egy pegazust és egy színészmaszkot ábrázoló szoborcsoport van. Az épület íves sarokrészénél is klasszicista jellegű páros lizénák jelennek meg az első emeleti homlokzati sávban, a felette lévő terasz mellvédjét pedig részben korsós, részben virágfüzéres és színészmaszkos puttó szoborcsoportok díszítik. A visszaugratott második emeleti íves sarokrész feletti kis kupola teszi jellegzetessé az épületet, melynek van egy kisebb földszintes szárnya is. Az épületet lényegében ma is az eredetileg tervezett funkciójának megfelelően használják.; Jobb alsó kép: Városháza: A régi Nagykun Kerületi Székház helyén áll a karcagi városháza szecessziós épülete, melyet 1910-1912 között építettek fel. A főtéren nagy tömegű, egyemeletes városháza épületét Vida Artúr műépítész tervezte, a kivitelező egy helyi építőmester, Kása József építőmester volt Vidákovits József építész irányítása mellett. A Kossuth tér felőli főhomlokzat egy kiemelkedő, hármas nyílástengelyű középső főbejárati részből, a két szélén egy-egy ablaktengelyes rizalitból és az általuk közrefogott három-három nyílástengelyű épülettömegből áll. Nagyméretű háromosztatú ablakok jellemzik. A földszinti és az emeleti ablakok közötti falmezők szecessziós ornamentikája vetikális hangsúlyt ad az ablakok függőleges osztásainak. A főbejárat feletti oromzaton látható a város címere.

Postcards, Town hall, Cultural palace, Barrack