Fekete-fehér fekvő képeslap. A képeslapon 3 kép látható. Felső kép: Kossuth tér, Kossuth szobor, Városháza. Kossuth tér: Karcag központjában egyesültek az öt irányból idevezető egykori jelentős országutak: az egykori postaút Debrecen felől, a püspökladányi, a füzesgyarmati, a kisújszállási és a kunmadarasi út. Mivel a város közelében volt a Hortobágy, a mocsaras árterén átvezető egyetlen átkelőhely a Zádor-híd volt. A mocsárvilág lecsapolása, a tervszerű vízrendezés előtti időszakban az ezen a tájon utazók, kereskedők részére Karcag szinte kikerülhetetlen volt. Természetes, hogy az utak ilyen koncentrációja, egy helyen történő találkozási pontja, a közeli és távoli tájak kereskedőinek, iparosainak, gazdáinak találkozóhelyévé, fórumává vált és igen nagy területet igénylő kereskedelmi központtá, piaccá alakult. A természetföldrajzi adottságok, a 17-18. századi közlekedési, gazdasági, társadalmi viszonyok együttesen hozták létre azt a hatalmas piacteret, amelyből a mai Kossuth tér kialakult. 1892-ben Kossuth Lajos születésének 90. évfordulóján változtatták meg a tér nevét, az addigi Piac tér felvette a ma is használatos Kossuth tér nevet. Kossuth szobor: 1849-ben Kossuth fiai hetekig a városban laktak, június végén pedig maga Kossuth is tiszteletét tette a városban. Szobrát 1907-ben avatták fel fia, Ferenc jelenlétében. A magas talpazaton álló szobor alkotója az a századforduló igen neves szobrásza, aki a New York-i Kossuth szobrot is készítette, nevezetesen Horvay János. Városháza: A régi Nagykun Kerületi Székház helyén áll a karcagi városháza szecessziós épülete, melyet 1910-1912 között építettek fel. A főtéren nagy tömegű, egyemeletes városháza épületét Vida Artúr műépítész tervezte, a kivitelező egy helyi építőmester, Kása József építőmester volt Vidákovits József építész irányítása mellett. A Kossuth tér felőli főhomlokzat egy kiemelkedő, hármas nyílástengelyű középső főbejárati részből, a két szélén egy-egy ablaktengelyes rizalitból és az általuk közrefogott három-három nyílástengelyű épülettömegből áll. Nagyméretű háromosztatú ablakok jellemzik. A földszinti és az emeleti ablakok közötti falmezők szecessziós ornamentikája vertikális hangsúlyt ad az ablakok függőleges osztásainak. A főbejárat feletti oromzaton látható a város címere. Bal alsó kép: Kultúrpalota: 1925-26-ban épült a kétemeletes, eklektikus stílusú kultúrpalota, melynek mai neve Déryné Kulturális, Turisztikai, Sport Központ és Könyvtár, tervezői Rerrich Béla és Menyhért Miklós. Már felépültekor biztosították benne a mozi és színházterem, kiállítóhelyiség, könyvtár és étterem működését. Az építész főleg klasszicizáló elemeket használt. A főbejárati homlokzaton a földszinti övpárkány felett négy kannelurázott, két emeletet összefogó pilasztert találunk, felette timpanon, melynek mezejében egy pegazust és egy színészmaszkot ábrázoló szoborcsoport van. Az épület íves sarokrészénél is klasszicista jellegű páros lizénák jelennek meg az első emeleti homlokzati sávban, a felette lévő terasz mellvédjét pedig részben korsós, részben virágfüzéres és színészmaszkos puttó szoborcsoportok díszítik. A visszaugratott második emeleti íves sarokrész feletti kis kupola teszi jellegzetessé az épületet, melynek van egy kisebb földszintes szárnya is. Az épületet lényegében ma is az eredetileg tervezett funkciójának megfelelően használják. Jobb alsó kép: Városháza: A régi Nagykun Kerületi Székház helyén áll a karcagi városháza szecessziós épülete, melyet 1910-1912 között építettek fel. A főtéren nagy tömegű, egyemeletes városháza épületét Vida Artúr műépítész tervezte, a kivitelező egy helyi építőmester, Kása József építőmester volt Vidákovits József építész irányítása mellett. A Kossuth tér felőli főhomlokzat egy kiemelkedő, hármas nyílástengelyű középső főbejárati részből, a két szélén egy-egy ablaktengelyes rizalitból és az általuk közrefogott három-három nyílástengelyű épülettömegből áll. Nagyméretű háromosztatú ablakok jellemzik. A földszinti és az emeleti ablakok közötti falmezők szecessziós ornamentikája vertikális hangsúlyt ad az ablakok függőleges osztásainak. A főbejárat feletti oromzaton látható a város címere.; Jobb alsó kép: Postahivatal: Körmendi Árpád által tervezett és 1935-ben átadott épület egyemeletes, nagy ablakos, íves saroképület, melyet két földszintes szárny fog közre. A homlokzat díszét a tégla könyöklők, a téglafalazás módjának változtatása, a romantikus kőlábazat, a nagy kiülésű párkány árnyékhatása és az íves homlokzat közepén egy kitűnő kerámia relief adja. A domborművet Körmendi Nándor készítette, mely a régi postakocsi-szolgálatnak állít emléket. Postai futás pontos dátuma nem olvasható, csak az év: 1958.

Postcards, Square, Statue, Monuments, Town hall, Post office, Cultural palace, Community centre, Public institutions