Fekete-fehér fekvő képeslap. A képet körben fehér szegély övezi. A képeslapon a Kossuth téren álló városháza, valamit az lévő I. világháborús emlékmű látható. Kossuth tér: Karcag központjában egyesültek az öt irányból idevezető egykori jelentős országutak: az egykori postaút Debrecen felől, a püspökladányi, a füzesgyarmati, a kisújszállási és a kunmadarasi út. Mivel a város közelében volt a Hortobágy, a mocsaras árterén átvezető egyetlen átkelőhely a Zádor-híd volt. A mocsárvilág lecsapolása, a tervszerű vízrendezés előtti időszakban az ezen a tájon utazók, kereskedők részére Karcag szinte kikerülhetetlen volt. Természetes, hogy az utak ilyen koncentrációja, egy helyen történő találkozási pontja, a közeli és távoli tájak kereskedőinek, iparosainak, gazdáinak találkozóhelyévé, fórumává vált és igen nagy területet igénylő kereskedelmi központtá, piaccá alakult. A természetföldrajzi adottságok, a 17-18. századi közlekedési, gazdasági, társadalmi viszonyok együttesen hozták létre azt a hatalmas piacteret, amelyből a mai Kossuth tér kialakult. 1892-ben Kossuth Lajos születésének 90. évfordulóján változtatták meg a tér nevét, az addigi Piac tér felvette a ma is használatos Kossuth tér nevet.; Városháza: A régi Nagykun Kerületi Székház helyén áll a karcagi városháza szecessziós épülete, melyet 1910-1912 között építettek fel. A főtéren nagy tömegű, egyemeletes városháza épületét Vida Artúr műépítész tervezte, a kivitelező egy helyi építőmester, Kása József építőmester volt Vidákovits József építész irányítása mellett. A Kossuth tér felőli főhomlokzat egy kiemelkedő, hármas nyílástengelyű középső főbejárati részből, a két szélén egy-egy ablaktengelyes rizalitból és az általuk közrefogott három-három nyílástengelyű épülettömegből áll. Nagyméretű háromosztatú ablakok jellemzik. A földszinti és az emeleti ablakok közötti falmezők szecessziós ornamentikája vertikális hangsúlyt ad az ablakok függőleges osztásainak. A főbejárat feletti oromzaton látható a város címere.; 1. világháború hősi halottainak emlékműve: A városháza előtt a 4-5 méteres talpazaton álló zászlót tartó gyalogos katonát és lovas huszárt ábrázoló emlékművet Gáldi Gyula szobrászművész készítette 1938-ban. Annak a jászkun huszárezrednek állít emléket, amely 1745-ben alakult és az 1. világháborúig fennállott. A talapzat egyik oldalán a Szózatból olvasható egy idézet, két oldalán az áldozatok nevei. Eredetileg 555 név volt, de mára ez már 682-re növekedett. Az emlékművet egy évvel később avatták, 1939. október 15-én. A képeslap postai futott, de a dátum nem olvasható.

Postcards, Square, Town hall, Statue, Monuments