Ill., fekete-fehér fekvő képeslap. A képeslap széle recézett. A képeslapon látható kép a református templom tornyából készült, melyen a volt járásbíróság épülete, közvetlen szomszédságában a református parókia, a park közepén elhelyezkedő városháza épülete, valamint háttérben a római katolikus templom látható, valamint a kép bal oldalán a Takarékpénztár épülete is. Városháza: A 2015-ben műemlékké nyilvánított neobarokk stílusú városháza épületét Módl Lajos budapesti építészmérnök tervezte, a kivitelezők Reiman Herman és Gross Benő voltak. Az építkezés 1899. június 25-től 1900. augusztus 15-ig tartott, az első közgyűlésnek pedig 1900. szeptember 4-én adott otthont az épület. A 2. világháborúban bombatalálatot kapott épület tetőszerkezetének középső része teljesen leégett és a két középső torony is megsemmisült, amit a helyreállítás során már nem építettek újjá.; Járásbíróság: Az eredetileg földszintes épületet 1878-ban építették, majd 1901-ben emeletet húztak rá, hogy a Telekkönyvi Hivatal is helyet kaphasson az épületben. Jelenleg az Arany János Általános iskola egyik oktatási épülete.; Római katolikus templom: A klasszicista stílusú, főútra néző templomot 1899-ben építették Windt István építészmérnök tervei alapján. Iskolát és kántori lakást 1902-ben építettek hozzá.; Városi Takarékpénztár épülete, melyet később összeépítették a Színház- és Vigadó épületével és a Korona Szállóval. Városi Takarékpénztár: 1892-ben létesült takarékpénztár a településen, melynek célja a takarékosság és tőkegyűjtés előmozdítása, a földművelés, ipar, kereskedelem hiteligényeinek kielégítése, továbbá a betétek és az intézet alaptőkéjének gyümölcsöző kezelése által a város közjövedelmeinek gyarapítása volt. Az épületet 1897-ben építtette a város Berger Jenő debreceni építésszel. A takarékpénztár az emeleti részen kapott helyet, a földszinti helyiségeket pedig bérbe adta. Így kapott helyet az épületben a postahivatal is.; Színház- és Vigadó: 1911-ben építették az egykori Színház- és Vigadó szecessziós épületét, mely ma többfunkciós kulturális központnak ad otthont.; Korona Szálló: 1871. május 19-én kötött a város szerződést Gaál József debreceni építésszel a „Nagyvendéglőként” ismert Szálló épületének megépítésére. Az átadásra 1873. január 16-án fényes ünnepség és bál keretében került sor. A város legjelentősebb szórakozóhelye volt 1929-ig, amikor is az épületet átalakították, és 1930. szeptemberétől polgári leányiskola intézményévé vált. Jelenleg a Kossuth Lajos Baptista Általános Iskola és Kollégium főépülete.; Postai futás nélkül.; Gyártási szám: FF. XVI. 26-692

Postcards, Town hall, Public institutions, Monuments, Church, Park, Savings bank, Primary school, Educational institutions, School, Theatre, Hotel, View