Illusztrált, fekete-fehér fekvő képeslap. A képeslapon 3 kép látható, bal oldalon 2 fekvő, jobb oldalon egy álló kép formájában. Bal oldali felső kép: Művelődési Otthon: 1953-ban a volt Gazdakör helyén, az Ady Endre út 2. szám alatti épületben nyílt meg a település első kultúrotthona, amely ezen a helyen 11 évig működött. 1962-ben a tanács kisajátította a Szabadság téren álló Cipész KTSZ és talponálló épületét, amelyek egyébként is megértek a lebontásra. Következő évben megkezdődött az építkezés. A tervet típustervként honosították, a szocialista építészet a jól bevált sablonok szerint dolgozott. A város közművelődésének legjelentősebb eseményére 1964. augusztus 20-án került sor, amikor is átadásra került a Művelődési Otthon új, 1195 m2-es, 52 helyiségből álló, és egy 400 férőhelyes színháztermet is magába foglaló épülete. 1953-ban a kultúrotthon első igazgatója Jákó Elek volt, de az új épületbe való költözéssel új igazgató is dukált Oláh József személyében.; Bal oldali alsó kép: Nagy László Gimnázium és Szakközépiskola: Az 1963/64-es tanévben indult útjára az iskola története a Kossuth Úti Általános Iskola épületében. 1966-ban költözött át a mai, Kossuth út 15-17. sz. alatt épült épületbe. 1978-ban a gimnáziumi osztályok mellett vezetékes távközlés-technikai műszerész szakközépiskolai osztályok is indultak, így célszerű volt Gimnázium és Híradástechnikai Szakközépiskolára módosítani az intézmény nevét. 1989-ben vette fel a kunhegyesi születésű híres pedagógus és tankönyvíró Nagy László nevét. A 2003-as intézmény-összevonás után is megtartotta az iskola Nagy László nevét, ma Karcagi SZC Nagy László Gimnáziuma, Szakgimnáziuma, Szakközépiskolája és Kollégiuma nevet viseli.; Jobb oldali kép: Református templom: A legrégebbi református egyház jegyzőkönyve már említést tesz arról, hogy 1640-ben Kunhegyesnek volt református temploma, egyháza, prédikátora és oskolamestere. A törökök kiűzése után csak 1698-ban kezdtek visszatelepedni, a következő éves hivatalos bejárás leírása szerint a kőtemplom még megvolt. Romladozásából Egerből hozatott kőművesek állították helyre. 1776-ban templomot építtettek a kunhegyesi reformátusok, mely a jelenlegi templom és a lelkészlak között volt. A ma is álló és az ország 2. legnagyobb református templomát 1827-1844 között építették klasszicista stílusban. Homályossy Ferenc tervei alapján Grizner József hevesi építész kezdte meg az akkor még egy tornyos templom megépítését. 1837-ben keresték fel az országos hírű Hild József pesti építészt, hogy a tervrajzokat átdolgozva kéttornyos templomot építsen a közösségnek. Streimelvogel Mihály egri építőmester készítette a két tornyot, a tetőzetet, valamint a templom belsejét és a karzatait. A főbejárat felett lévő ablak, a toronyablakok, a félkört alkotó felső ablakok, a tornyok tetőzete román stílust, a főbejárat mellett lévő ión féloszlopok, a belső dór oszlopok, a szószék körüli díszítések pedig reneszánsz stílust mutatnak. A 3 hajós csarnoktemplom 3 szintes mellékhajókkal és csehsüveg boltozatokkal rendelkezik, mely belülről kétemeletes, körülfutó karzatos. A templom orgonáját Docsekát József debreceni orgonaépítész készítette 1885-ben.; Postai futás nélkül.; Gyártási szám: XVI-37/781

Postcards, Church, Monuments, Community centre, Public institutions, School, Grammar school, Educational institutions