Illusztrált, fekete-fehér fekvő képeslap. A képeslapon 3 kép látható, bal oldalon 2 fekvő, jobb oldalon egy álló kép formájában. A képeket fehér csík választja el egymástól. Bal felső kép: Református Általános iskola, mögötte a református templom, mellette a városháza, és a városháza előtti 1, világháborús emlékmű: Református általános iskola: Református iskola már a 18. századtól működött a községben. Az 1700-as években a Debreceni Református Kollégium partikulájaként tartották nyílván. A jelenlegi egyemeletes patinás iskola épületének alapkövét 1912-ben rakták le. Az iskola fenntartója 2002. augusztus 1-től a Tiszántúli Református Egyházkerület.; Városháza: 1808-ban emelték az épületet, majd 1890-ben újjáépítették eklektikus stílusban.; 1. világháborús emlékmű: A előtti téren 1923. november 4-én állították fel Székely Károly szobrászművész alkotását, amely az 1. világháborúban elesett helyi hősök emléke előtt tiszteleg. A műkőből készült szobor egy rohamsisakos bakát ábrázol, amelynek magassága 1,8 méter. Az alapzat 1,4 méter magas, elől 1,4 méter széles, oldalt 1,6 méter. A talapzat oldalába vésve olvasható a Nagy Háborúban elesett 277 helyi katona neve. A talapzat elején pedig a Szózatból származó idézet olvasható. Az emlékmű talapzatát az önkormányzat 1999-ben restauráltatta.; Bal alsó kép: Művelődési ház: A felnőttek népművelésére az első kezdeményezést a református egyházmegye tette meg a szabadságharc után. 1949-től a körzeti könyvtárak létrehozása már szovjet mintára történt, és szocialista népkönyvtárügyet eredményezett. Az 1949-ben megindult, majd egyre gyorsuló ütemű könyvtáralapítások révén az 1950-es éves közepére minden településen volt közművelődési könyvtár. 1950-ban az Ipartestület épületében és gondozása alatt működött a művelődési otthon és könyvtár. 1961. november 23-tól a korábbi nevén Sztálin út 15. (ma Karcagi út) szám alá költözött a művelődési ház, ezzel együtt a könyvtár is, ahol ma is megtalálható. 1967-től József Attila Művelődési Otthon néven működött az intézmény, mely magába foglalta a Művelődési Otthont, a Nagyközségi Könyvtárat és a Petőfi Filmszínházat. 1975-ben a viszonylag kis területen működő könyvárat sikerült kibővíteni a művelődési ház nagytermével, aminek eredménye egy rendszerezettebb és átláthatóbb könyvtár lett. 1991. decemberig, mint Összevont Művelődési Intézmény működött. A könyvtár önkormányzati döntés alapján 1991 júniusában a művelődési házból átpakolt a Kálvin út 9. sz. alatt lévő épületbe, ami eredetileg bölcsőde volt. 2004. szeptember 1-től közös igazgatású intézményként működi az önkormányzat a József Attila Művelődési Házat, a Petőfi Filmszínházat és a Nagyközségi Könyvtárat. 2008. augusztus 29-én átadásra került a Művelődési Ház új épületszárnya, majd a következő év tavaszán a könyvtár állományának átköltöztetésére került sor a Kálvin útról. A hivatalos megnyitóra 2009. május 18-án került sor.; Jobb oldali álló kép: Református templom: A nagyméretű, erődszerű református templom a 18. században épült. A hozzáépített hatalmas méretű torony visel leginkább barokk stílusjegyeket, mivel a templomot az 1860-as években átalakították. A kereszthajós templom kelet-nyugati fekvésű, tengelyének nyugati homlokzata előtt áll a 33 m magas tornya. A torony és a hajó földszintjén félköríves ablakai, a hajó emeleti részének félköríves ikerablakai vannak. A késő barokk stílusjegyeket hordozó torony mellett a hajó neoromán és klasszicista elemeket tartalmaz. Négy bejárata van. A belső térben mind a négy égtáj fele karzatok találhatok, az ülőhelyek száma 2000. A debreceni Nagytemplomban lévő szószék, Mózes-szék, valamint Úr asztala mintájára készítették a kunmadarasi református templom berendezéseit is. Az orgonáját 1883-ban építették. A templom részleteiben neoklasszicista. A templomban Kossuth Lajos is járt, székét ma is őrzik.

Postcards, School, Primary school, Educational institutions, Public institutions, Town hall, Monuments, Community centre, Library, Church