Illusztrált, fekete-fehér álló képeslap. A képeslapon 3 kép látható, melyeket vékony fehér vízszintes csík választ el egymástól. Felső kép: Művelődési ház: A felnőttek népművelésére az első kezdeményezést a református egyházmegye tette meg a szabadságharc után. 1949-től a körzeti könyvtárak létrehozása már szovjet mintára történt, és szocialista népkönyvtárügyet eredményezett. Az 1949-ben megindult, majd egyre gyorsuló ütemű könyvtáralapítások révén az 1950-es éves közepére minden településen volt közművelődési könyvtár. 1950-ban az Ipartestület épületében és gondozása alatt működött a művelődési otthon és könyvtár. 1961. november 23-tól a korábbi nevén Sztálin út 15. (ma Karcagi út) szám alá költözött a művelődési ház, ezzel együtt a könyvtár is, ahol ma is megtalálható. 1967-től József Attila Művelődési Otthon néven működött az intézmény, mely magába foglalta a Művelődési Otthont, a Nagyközségi Könyvtárat és a Petőfi Filmszínházat. 1975-ben a viszonylag kis területen működő könyvárat sikerült kibővíteni a művelődési ház nagytermével, aminek eredménye egy rendszerezettebb és átláthatóbb könyvtár lett. 1991. decemberig, mint Összevont Művelődési Intézmény működött. A könyvtár önkormányzati döntés alapján 1991 júniusában a művelődési házból átpakolt a Kálvin út 9. sz. alatt lévő épületbe, ami eredetileg bölcsőde volt. 2004. szeptember 1-től közös igazgatású intézményként működi az önkormányzat a József Attila Művelődési Házat, a Petőfi Filmszínházat és a Nagyközségi Könyvtárat. 2008. augusztus 29-én átadásra került a Művelődési Ház új épületszárnya, majd a következő év tavaszán a könyvtár állományának átköltöztetésére került sor a Kálvin útról. A hivatalos megnyitóra 2009. május 18-án került sor.; Középső kép: Városháza és az 1. világháborús emlékmű. Városháza: 1808-ban emelték az épületet, majd 1890-ben újjáépítették eklektikus stílusban.; 1. világháborús emlékmű: A előtti téren 1923. november 4-én állították fel Székely Károly szobrászművész alkotását, amely az 1. világháborúban elesett helyi hősök emléke előtt tiszteleg. A műkőből készült szobor egy rohamsisakos bakát ábrázol, amelynek magassága 1,8 méter. Az alapzat 1,4 méter magas, elől 1,4 méter széles, oldalt 1,6 méter. A talapzat oldalába vésve olvasható a Nagy Háborúban elesett 277 helyi katona neve. A talapzat elején pedig a Szózatból származó idézet olvasható. Az emlékmű talapzatát az önkormányzat 1999-ben restauráltatta.; Alsó kép: Általános iskola: Az iskola a Debreceni Kollégium partikulája volt. A rektori állást 1844-ben állandósítják, Fogarasi Gábor tölti be ekkor ezt a tisztséget, aki kiváló pedagógus, valamint ő alapozta meg mind a népiskolázást, mind a középiskolát. Sükösd Imre 1861-től, majd Őrsi Nagy Imre lett a rektor. Szabó Károly és felesége a leánynevelést fejlesztik ebben az időben. A népiskola 6 osztályos volt, 1893-tól ünnepélyes évnyitót és évzárót tartottak. A régi partikuláris iskolát követte az 1964 és 1972 között működő gimnázium, majd 1985-ig itt működő esti tagozat, amely a karcagi gimnázium kihelyezett osztálya volt, épületét 1959-ben építették.; 4 példány postai futás nélkül.; Gyártási szám: FF. XVI. 22-682

Postcards, Community centre, Library, Public institutions, Town hall, Monuments, School, Primary school, Educational institutions