Érintéses fátyolereklye Loretóból. Fametszet kis szövettel lefedve, lepecsételve, egykorú fakerettel. Nyomtatott hitelesítő felirata: „ATTESTAZIONE / Attesto io sottoscritto Custode della S. Casa di / Loreto, che il Velo nero sigillato, & anesso questa / mia, sia stato il Giovedi, e Venerdì Santo alla / Sacra Statua Lauretana, e poi toccato nelle Sante / Mura, nella Santa Veste, e nella Santa Scodella / della Beatissima VERGINE, che si conservano in / questa sua S. CASA in fede etc. Dat. in Loreta / dalla Custodia questo dì.” A kézzel írt lapból csak az évszám és az aláírás olvasható: „1744” „Gioseppe / Santoni Custode”. "TANÚSÍTVÁNY / Én, a Loretói Szent Ház őrzője tanúsítom, hogy a fekete lepecsételt kendőt, amit ehhez a tanúsítványomhoz csatoltam, a szent loretói szobor nagycsütörtökön és nagypénteken viselte, hozzá lett érintve a szent falakhoz, a szent ruhákhoz és a Boldogságos Szűz szent edényéhez, amely tárgyakat ebben az ő szent házában hittel őrzünk stb. Kelt Loretóban, az 1744. évi [hónap, nap olvashatatlan] kusztosz által. Aláírás: Giuseppe Sartori kusztosz". Egylapos nyomtatvány, szöveges része felett a leghíresebb itáliai Szűz Mária-zarándokhely, Loreto eredetére utaló metszettel: angyalok repítik a tenger felett Szűz Mária názáreti házát, amelynek tetején felhők között a Szent Szűz ül a gyermek Jézussal, fölöttük kerubok repkednek. A fametszetet egy áttetsző, a lap tetejére nyomott felzetes pecséttel erősített fekete fátyoldarab takarja sejtelmesen. A metszet alatti szövegből kiderül, hogy a szövet annak a fekete fátyolnak a darabja, amelyet nagycsütörtökön és nagypénteken a loretói kegyszobor viselt, majd ezt követően a Szent Ház falához, a szent ruhákhoz és a szent edényekhez is hozzáérintették, amelyek szintén a szent házban találhatók, és a hagyomány szerint a legszentebb Szűzéi voltak. A tanúsítványt a kegyhely őre hitelesítette. Loreto a késő középkorban, majd a kora újkorban vált a katolikus világ legismertebb Mária-kegyhelyévé. Az 1507-től közvetlen pápai fennhatóság alatt álló szent hely nevét az a 14. századtól kezdve elterjedő legenda tette közismertté, miszerint a zarándoktemplommal körbeépített korábbi, kisebb templom Szűz Mária názáreti házával volna azonos, amelyet angyalok a Szentföldről szállítottak Itáliába. A Szent Házat tehát ereklyének tekintették, amelyet Szűz Mária életével szentelt meg. A zarándokok kezdettől fogva törekedtek arra, hogy kisebb-nagyobb darabokra vagy akár a porára tegyenek szert, amelyet otthon gyógyszerként vagy bajelhárító amulettként használtak. Annak érdekében, hogy a tisztelt objektum el ne fogyjon, a Szent Ház őrei szigorúan megtiltották, hogy bárki önhatalmúlag darabokat gyűjtsön, inkább maguk dolgozták ki az érintéses ereklyék előállításának helyi módjait. Nagycsütörtökön reggel a kápolna belső falainak takarítása során lepergő törmeléket, port gondosan összegyűjtötték, megfelelő módon szortírozták, majd hitelesítő szöveggel és képecskével ellátott apró tasakokban osztották ki a zarándokok között, de egy részét fazekasok kapták meg, akik bizonyos edénykék anyagába keverhették, amely külön tárgytípussá vált. A nagycsütörtöki mise után a kegyszobrot is átöltöztették. A nagypénteki passió alatt fekete fátylat viselt, amelyet azt követően szétdaraboltak, és az itt látható módon papírra rögzítve, tanúsítvánnyal ellátva, mint érintéses ereklyét tették elérhetővé (Gulli Grigioni 1990; Grimaldi 2001, 469–481). A metszetek különböző ikonográfiájúak lehettek: a szent ház utazását ábrázoló kompozíció mellett a kegyszobor ábrázolásai is elterjedtek (Grimaldi 1994, 335–336). A fátyolereklye osztására vonatkozó első írásos adatok a 18. század elejéről maradtak fenn, de módosult formában ma is él. A 18. és a 19. századból több hasonló metszetes-ereklyés lap maradt fenn, a szövegük néha különböző. Az itt bemutatott példányon említett szent öltözék és edény ma már nincsenek meg, mert a Loretót megszálló franciák 1797-ben a kegyszoborral együtt magukkal vitték, s míg a szobrot 1801-ben visszaadták, a többi tárgy elkallódott. Az ereklyét övező intarziás keret is egykorúnak tűnik. A négy sarok kiszögelléséről a profilozott szegőlécek elvesztek.