A kamera mögött: Révhelyi Elemér

Révhelyi Elemér képeit nézegetve egy sokszínű unikális gyűjtemény körvonalai rajzolódnak ki. Saját fotói elsősorban Fellner Jakab által tervezett épületekhez és városokhoz kapcsolódnak. De gyűjteményében nemcsak a hazai barokk építészet elevenedik meg, hanem külföldi városok jól ismert turistalátványosságai is. Aktuális kiállításunkban, adatbázisunk "fényképészei" mutatkoznak be, elsőként Révhelyi Elemér, művészettörténész. Hagyatéka, végakaratának megfelelően a tatai Kuny Domokos Múzeumba került, akiknek ezúton is köszönjük, hogy gazdagították adatbázisunkat.

Egy művészettörténész születése

Révhelyi Elemér fővárosi kistisztviselők gyermekeként látta meg a napvilágot 1889. október 27-én. Elemi iskoláit Budapesten végezte, majd 1909-ben a Pápai Magyar Királyi Állami Tanítóképző Intézetben szerzett oklevelet. A művészet és a művészettörténeti ismeretek iránti vonzalma már ekkor megmutatkozott. Visszatérve Budapestre beiratkozott a Képzőművészeti Főiskola rajztanári szakára, ahol 1913-ban oklevelet is szerzett.
1927-ben a Pázmány Péter Tudományegyetem Bölcsészeti Karára járt, ahol 1932-ben művészettörténet, ókori régészet és ókori történelemből doktori oklevelet szerzett. A kései jelentkezés oka, életének kevésbé ismert és szomorú momentuma, hogy 1914-ben hadifogságba került, 6 évig raboskodott Oroszországban.
Hazatérte után rajztanári állást vállalt a Százados úti elemi iskolában, amelyet egyetemi tanulmányai alatt sem adott fel. 1951-ben a Műszaki Egyetem Építészettörténeti tanszékére kapott meghívást, innen vonult nyugdíjba 1965-ben.

A magyarországi barokk művészet kutatása, különös tekintettel az építőmesterek tevékenységére

Ha Révhelyi érdeklődését egyetlen mondatban kellene összefoglalni, akkor a fentebbi fejezetcím járna legközelebb hozzá. Révhelyi fényképészeti hagyatéki anyaga természetesen érdeklődési köréhez illő felvételeket tartalmaz. Tudománytörténeti jelentőségét pedig annak köszönheti, hogy a felvételek nem megrendelésre készültek, azok képes kiegészítői kutatásainak.

Felismerte, hogy az egyes építészeti objektumoknak, külső és belső korabeli állapotát megörökítő fényképfelvételeknek legalább olyan jelentőségük van, mint a levéltári dokumentumoknak.
Az sem meglepő, hogy a barokk építészet tanulmányozása közben érdeklődése Fellner Jakab építész felé fordult, aki főleg Esterházy grófok számára dolgozott. Első jelentős munkája a tatai római katolikus plébániatemplom volt, de az egri püspöki kastély, a veszprémi püspöki palota, valamint utolsó nagy alkotása, a pápai plébánia templom is az ő nevéhez fűződik. Révhelyi kandidátusi disszertációját is Fellnerről írta, Fellner Jakab működésének kezdeti évei címmel. Tatához, annak muzeális gyűjteményeihez kötődése miatt az Esterházy család, valamint a Fellnerrel kapcsolatos kutatási anyagát végrendeletileg a tatai Kuny Domokos Múzeumra hagyományozta.

Mindezen értékes fényképek mellett rendkívüli jelentőséggel bír hatalmas mennyiségű iratanyaga és fotógyűjteménye, amelyet képgalériánkban is megcsodálhat. Megelevenednek felvidéki katedrálisok, Párizs nevezetességei, gótikus templomkapuk és barokk szökőkutak.

TÉ

Felhasznált irodalom:

http://nas.pazirik.hu/balassa513/kuny/default.html

http://epa.oszk.hu/03000/03095/00014/pdf/EPA03095_art_limes_2015_4_2.pdf

https://library.hungaricana.hu/hu/view/MEGY_KOME_Komtudfuz_04_Revhelyi/?pg=7&layout=s

Ajánló

Ybl Miklós, a historizmus nagybetűs mestere

Ybl Miklós a 19. század legnagyobb hatású hazai építész mestere, aki már ifjú korától kitűnt tehetségével. Elismert építészként pedig kortársai között emelkedett ki rendkívüli munkabírásával, irodájában nem csupán vezetőként dolgozott, hanem a tervezés csaknem valamennyi fázisát maga végezte, vagy legalábbis felügyelte. Az Ybl-életmű műfaji gazdagsága jól mutatja milyen sokszínű alkotó volt, pesti bérházaktól az Operaház épületén át, a nagyszabású Várkert Bazár komplexumig munkásságának java ma is meghatározza a főváros arculatát. Legfrissebb válogatásunkban életműve előtt tisztelgünk.

A Dunakanyar szíve

Vác a Dunakanyar szíve, kedvező adottságai miatt régóta lakott vidék. Nevét a garamszentbenedeki apátság 1075-ben kiadott alapítólevelében említik először, ugyanakkor a város nevének eredetére több teória is létezik, az egyik szerint személynévből származó helységnév: névadója egy Vác nevezetű remete lehetett, aki a környéken élt. A héten Vác városába látogatunk.

Helytörténeti kirándulás Újpesten

Újpest pár év múlva megalakulásának 200. évfordulóját ünnepli. A megyeri pusztából szinte évtizedek alatt nőtt ki egy virágzó település, a századfordulóra már jelentős iparvárossá vált gyorsan növekvő lakosságszámmal, tömegközlekedéssel, kiépített infrastruktúrával, kulturális élettel. Kiállításunkban a teljesség igénye nélkül vesszük górcső alá a századelő szecessziós stílusú, ma is álló épületeit, amelyek különleges atmoszférát teremtenek az időközben gombamód szaporodó lakótelepek uralta Újpesten, 1950-től Budapest IV. kerületében.

Hild József – a reformkor klasszicista mestere

A hazánkban élt Hildek Csehországból származtak, a család szinte valamennyi férfi tagja jeleskedett az építőmesterség terén, de kétségtelen, hogy a legismertebb Hild József lett, aki tervezett épületeivel meghatározta a reformkori Pest arculatát, kár, hogy sokukban már nem gyönyörködhetünk. Édesapja korai halálával édesanyja örökölte apja mesterjogát, a fiatal Hild hivatalosan Hild Klára pallérosaként működött. Hogy milyen elfoglalt volt, jól mutatta, hogy mesterremekét csak huszonhét évvel később mutatta volna be – bár addigra a merev céhes szabályzás is enyhült –, végül életművére hivatkozva 1843-ban megkapta a mesterjogot. Ekkor már olyan épületek öregbítették nevét, mint a ma is álló Tänzer-ház, vagy a Lloyd-palota. Ezen a héten életművének legjelentősebb alkotásai elevenednek meg.

Csillagok, hóstyák és bikavér – Városnézés Egerben

Eger rendkívül szövevényes történelmi múlttal büszkélkedő város. Heves megye székhelye a Bükk lábánál terül el, népszerű borvidék öleli körbe. Számos nevezetesség juthat eszünkbe róla, köztük Magyarország kedvenc könyve, Gárdonyi Géza Egri csillagok című regénye, az egri vár és a hős várvédők emléke, a Líceum, a Bazilika, a termálvizek vagy a bikavér és a szépasszony-völgyi borospincék.

Kistelegdi Gyűjtemény

Dr. Kistelegdi István Ybl-díjas építészmérnök, a Pécsi Tudományegyetem Műszaki és Informatikai Kar emeritus professora 2012-ben a Csorba Győző Könyvtár Helyismereti Gyűjteményének adományozta a munkássága folyamán keletkezett fotógyűjteményét. Az adományozó a több, mint 5000 fotót 1972 és 1988 között előbb a BARANYATERV, majd a PÉCSITERV tervezőjeként készítette. A gyűjtemény részben lefedi Pécs és Baranya megye, valamint Somogy és Tolna megye állami építkezéseit az 1970-es évektől a rendszerváltásig.

További tematikus virtuális kiállításaink