A kamera mögött: Révhelyi Elemér

Révhelyi Elemér képeit nézegetve egy sokszínű unikális gyűjtemény körvonalai rajzolódnak ki. Saját fotói elsősorban Fellner Jakab által tervezett épületekhez és városokhoz kapcsolódnak. De gyűjteményében nemcsak a hazai barokk építészet elevenedik meg, hanem külföldi városok jól ismert turistalátványosságai is. Aktuális kiállításunkban, adatbázisunk "fényképészei" mutatkoznak be, elsőként Révhelyi Elemér, művészettörténész. Hagyatéka, végakaratának megfelelően a tatai Kuny Domokos Múzeumba került, akiknek ezúton is köszönjük, hogy gazdagították adatbázisunkat.

Egy művészettörténész születése

Révhelyi Elemér fővárosi kistisztviselők gyermekeként látta meg a napvilágot 1889. október 27-én. Elemi iskoláit Budapesten végezte, majd 1909-ben a Pápai Magyar Királyi Állami Tanítóképző Intézetben szerzett oklevelet. A művészet és a művészettörténeti ismeretek iránti vonzalma már ekkor megmutatkozott. Visszatérve Budapestre beiratkozott a Képzőművészeti Főiskola rajztanári szakára, ahol 1913-ban oklevelet is szerzett.
1927-ben a Pázmány Péter Tudományegyetem Bölcsészeti Karára járt, ahol 1932-ben művészettörténet, ókori régészet és ókori történelemből doktori oklevelet szerzett. A kései jelentkezés oka, életének kevésbé ismert és szomorú momentuma, hogy 1914-ben hadifogságba került, 6 évig raboskodott Oroszországban.
Hazatérte után rajztanári állást vállalt a Százados úti elemi iskolában, amelyet egyetemi tanulmányai alatt sem adott fel. 1951-ben a Műszaki Egyetem Építészettörténeti tanszékére kapott meghívást, innen vonult nyugdíjba 1965-ben.

A magyarországi barokk művészet kutatása, különös tekintettel az építőmesterek tevékenységére

Ha Révhelyi érdeklődését egyetlen mondatban kellene összefoglalni, akkor a fentebbi fejezetcím járna legközelebb hozzá. Révhelyi fényképészeti hagyatéki anyaga természetesen érdeklődési köréhez illő felvételeket tartalmaz. Tudománytörténeti jelentőségét pedig annak köszönheti, hogy a felvételek nem megrendelésre készültek, azok képes kiegészítői kutatásainak.

Felismerte, hogy az egyes építészeti objektumoknak, külső és belső korabeli állapotát megörökítő fényképfelvételeknek legalább olyan jelentőségük van, mint a levéltári dokumentumoknak.
Az sem meglepő, hogy a barokk építészet tanulmányozása közben érdeklődése Fellner Jakab építész felé fordult, aki főleg Esterházy grófok számára dolgozott. Első jelentős munkája a tatai római katolikus plébániatemplom volt, de az egri püspöki kastély, a veszprémi püspöki palota, valamint utolsó nagy alkotása, a pápai plébánia templom is az ő nevéhez fűződik. Révhelyi kandidátusi disszertációját is Fellnerről írta, Fellner Jakab működésének kezdeti évei címmel. Tatához, annak muzeális gyűjteményeihez kötődése miatt az Esterházy család, valamint a Fellnerrel kapcsolatos kutatási anyagát végrendeletileg a tatai Kuny Domokos Múzeumra hagyományozta.

Mindezen értékes fényképek mellett rendkívüli jelentőséggel bír hatalmas mennyiségű iratanyaga és fotógyűjteménye, amelyet képgalériánkban is megcsodálhat. Megelevenednek felvidéki katedrálisok, Párizs nevezetességei, gótikus templomkapuk és barokk szökőkutak.

TÉ

Felhasznált irodalom:

http://nas.pazirik.hu/balassa513/kuny/default.html

http://epa.oszk.hu/03000/03095/00014/pdf/EPA03095_art_limes_2015_4_2.pdf

https://library.hungaricana.hu/hu/view/MEGY_KOME_Komtudfuz_04_Revhelyi/?pg=7&layout=s

Ajánló

Hídegylettől a Lánchídig

A Duna-hidak különleges szépségük miatt külön-külön is világhírre tettek szert, különösen a Lánchíd. Nem csoda, hogy már Szerb Antal híres útikalauza - a Budapesti kalauz Marslakók számára - is innen indul. A Széchenyi lánchíd Magyarország első állandó kőhídja a Duna felett; építését heves vita és hosszas várakozás előzte meg, végül csak 1849-re készült el. A sors iróniája, hogy aki a legtöbbet tette érte, soha nem használhatta - Széchenyi István utolsó éveit a döblingi tébolydában töltötte.

Párizsban még nem járt az ősz

A szerelem városa, a fény városa, a divat Mekkája megannyi jelzővel illethetjük Párizst. Bár minden út Rómába vezet, egyszer mindenki el akar jutni Párizsba. Így teszünk mi is, betérünk a Notre-Dame-ba, lenézünk az Eiffel-toronyból és megcsodáljuk a Mona Lisát.

A Várkert Bazár titkai

A Vasárnapi Újság 1874-es decemberi számában egy rövid hír jelent meg miszerint: „A királyi várkert alatt tervezett építkezések január elején meg fognak kezdetni Ybl építészünk azon tervrajza szerint, mely legjobban megnyerte ő felsége tetszését. Az építkezéseknek 3 év alatt kell elkészülnie.” Az építkezés végül kicsit tovább tartott, 1875-től 1883-ig. Ezen a héten a Várkert Bazár történetével foglalkozunk, de a korabeli fényképeken nemcsak az épület, hanem a palota változásai és dunai hajózás is megelevenedik.

Torony iránt

A torony, akár a mondatvégi felkiáltójel, lezár, de hangsúlyoz is. Építészetileg funkcionális elem, szakrális értelemben, az ég és föld összeköttetését biztosító forma. Egy torony mindig irányjelző, figyelemfelkeltő legyen egy templom éke, víztározó, vagy rádióhullámokat továbbító adótorony. Ezen a héten a tornyoké a főszerep. Kellemes böngészést!

Egykor és most; séta a Budavári Palotában

A Budavári Palota emblematikus építményünk. Mozgalmas története során legalább annyiszor volt ostrom alatt, ahány évig állt romosan és elhagyatottan. Újjáépítések és átépítések, bővítések és bontások formálták a mai alakjára, melyet az 1960-as évektől 1985-ig tartó rekonstrukciónak köszönhetünk. Ítélkezni és építészettörténeti kérdések megválaszolására nem vállalkoznánk. Eheti egykor és most válogatásunkban az elpusztult, átalakult, vagy csodával határos módon megmenekült palota részeiről tudósítunk. Kellemes böngészést!

Bemutatkozik: a Royal Szálló

A Royal szálló, más néven Grand Hotel Royal megélte egy patinás szálloda mindennapjait, hírességek a vendégkönyvben, luxus körülmények, mozi a bálteremben, ugyanakkor szomorú eseményeknek is szemtanúja volt; karantén, a Gestapo beköltözése vagy az 1956-os bombázások.

További tematikus virtuális kiállításaink