Torony iránt

A torony, akár a mondatvégi felkiáltójel, lezár, de hangsúlyoz is. Építészetileg funkcionális elem, szakrális értelemben, az ég és föld összeköttetését biztosító forma. Egy torony mindig irányjelző, figyelemfelkeltő legyen egy templom éke, víztározó, vagy rádióhullámokat továbbító adótorony. Ezen a héten a tornyoké a főszerep. Kellemes böngészést!

Torony, mint szimbólum

A kis alapterületű, magas épület a létrához hasonlóan összeköttetést biztosít ég és a föld között. A torony emellett a büszkeség, a hatalom, az átlag fölé emelkedés meglehetősen evidens szimbóluma is. De a templom és a szentély mellett a torony a földitől az isteni felé való emelkedés fokozatait is jelöli. A templomtornyok gyakorlati jelentősége talán csekély, ugyanakkor roppant jellemző, hiszen egy torony szinte uralkodik a tájon. A toronyépítés legrégebbi példái mind szakrális jellegűek a mezopotámiai kultúrkörtől az Itáliai katedrálisokig.

Nincs templom torony nélkül, vagy mégis?

Hogy ez mennyire kardinális kérdés, arra II. József 1781-ben kiadott türelmi rendelete a legjobb példa. A császár, nemcsak szabadabb vallásgyakorlást biztosított a protestáns és a görögkeleti vallású alattvalói számára, hanem arról is rendelkezett, hogy azokon a településeken, ahol 100 családnál többen éltek, építhessenek maguknak saját templomot. Így szabadon gyakorolhatták vallásukat. Ugyanakkor arról is rendelkezett, hogy a felépülő imaház se haranggal, se toronnyal ne rendelkezzen, ezt egyébként öt év múlva engedélyezte. A torony, mint a figyelemfelkeltés eszköze sokat elmond a későbbi templomépítési szokásokról és az egyházak rivalizálásról is. Megfigyelhető, hogy gyakran még a protestáns templomok is katolikus formákból inspirálódtak. Ha hihetünk a szóbeszédnek a kecskeméti katolikus Nagytemplom tornyát szándékosan tervezték magasabbra, mint a közeli református templomét.

Toronyházak vagy magasházak

Hazánk magasházai között talán a leghíresebb, a néhai pécsi Magasház. Annak ellenére viselte ezt a titulust, hogy a maga 84 méterével a toronyház kategóriába tartozott. Magasháznak a 30 és 60 méter közötti épületeket nevezik, a 60 és 95 méter közöttieknek már a toronyház cím jár. A ház mindössze 13 évig tölthette be funkcióját, az első lakói 1977-ben költöztek be, utolsó lakói pedig 1990-ben hagyták el. Történetét talán mindenki ismeri; a jugoszláv technikával épült 25 emeletes vas-tartószerkezete rozsdásodni kezdett. Hogy hol hibáztak a technológia adaptálói, nem tudjuk, mindenesetre hosszas huzavona után 2016 októberére teljesen elbontották.
Nyilvánvaló, hogy a hazai magasházak építését nem az elszabadult telekárak, inkább a lakásínség generálta, illetve a rossznyelvek szerint a párttitkárok nagyzolása okozta. Ha nem így lett volna, nem lenne ikonikus magasháza Salgótarjánnak, Gyöngyösnek, Debrecennek, Miskolcnak, vagy Szolnoknak. A toronyház, magasházépítési tervek ugyanolyan presztízs beruházásoknak számítanak, mint a hetvenes években, építészek szerint, szinte valamennyi nagyváros megvívja a maga harcát magasház ügyben. Budapest nem is olyan rég. A MOL-csoport új székháza a Lágymányosi-öbölben fog épülni. A beruházók szerint, a 83 méter magas épület nem fogja zavarni a világörökségi látképet és olyan irodakomplexumot nyer vele a főváros, amilyet még nem látott. Az biztos, ha elkészül, akkor az új városrész jelképe lesz.

Funkcionalitás jegyében

A tornyok funkcionális felhasználását senkinek nem kell bemutatni, adótornyok, víztornyok és TV-tornyok személyében.

TÉ

Felhasznált irodalom:

Mojzer Miklós, Torony, kupola, kolonnád, In: Művészettörténeti füzetek, Akadémiai Kiadó, Bp., 1971.

https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/lista-foto-ime-10-darab-fantasztikusan-remiszto-magyarorszagi-magashaz-101582

http://epiteszforum.hu/torony-evolucio

http://www.rubicon.hu/magyar/oldalak/1781_oktober_25_ii_jozsef_kiadja_turelmi_rendeletet/

Ajánló

Kistelegdi Gyűjtemény

Dr. Kistelegdi István Ybl-díjas építészmérnök, a Pécsi Tudományegyetem Műszaki és Informatikai Kar emeritus professora 2012-ben a Csorba Győző Könyvtár Helyismereti Gyűjteményének adományozta a munkássága folyamán keletkezett fotógyűjteményét. Az adományozó a több, mint 5000 fotót 1972 és 1988 között előbb a BARANYATERV, majd a PÉCSITERV tervezőjeként készítette. A gyűjtemény részben lefedi Pécs és Baranya megye, valamint Somogy és Tolna megye állami építkezéseit az 1970-es évektől a rendszerváltásig.

Hídegylettől a Lánchídig

A Duna-hidak különleges szépségük miatt külön-külön is világhírre tettek szert, különösen a Lánchíd. Nem csoda, hogy már Szerb Antal híres útikalauza - a Budapesti kalauz Marslakók számára - is innen indul. A Széchenyi lánchíd Magyarország első állandó kőhídja a Duna felett; építését heves vita és hosszas várakozás előzte meg, végül csak 1849-re készült el. A sors iróniája, hogy aki a legtöbbet tette érte, soha nem használhatta - Széchenyi István utolsó éveit a döblingi tébolydában töltötte.

Budapest tündérkertje

Itt a nyár, a jó idő, és mivel is tölthetnénk kellemesebben a napot, mint egy kiadós sétával, mondjuk Budapest szívében, a Margitszigeten. Ám ezt 250 évvel ezelőtt nem tehettük volna meg, hiszen a sziget sokáig egyházi tulajdonban volt, majd nádori nyaralóhellyé vált. Sokáig volt a bohém művészek tanyája, egyfajta „művészi gyarmat”, számos irodalmi alkotásunk született a szigeti tölgyek alatt. A gyógyvizek szerelmeseinek paradicsoma, profi sportolók és amatőr futók, Nagyréten jógázók gyűjtőhelye.

Így ünnepelt az ezeréves Magyarország

1896 vitathatatlanul a Millennium éve volt. Az egész ország lázban égett. Különleges és izgalmas események követték egymást, átadták a Vígszínházat, az Iparművészeti Múzeumot, de elkészült a Kisföldalatti, a Feszty körkép, sőt a Nagykörút a New York kávéházzal is. Szórakozásból sem volt hiány, Ős Budavárában, a korszak híres mulatójában, nemcsak az alkohol okozott mámoros pillanatokat, kalandvágyók pedig Louis Godard hőlégballonjából csodálhatták meg az urbanizálódó Budapestet. A galériánkban szerepel teljes pompájában, a Közlekedési Múzeum, József főherceg pavilonja és az Iparcsarnok is, mely bár már nem látható, alapjait és padlózatát felhasználták, így egészen 2015-ig Budapest híres ifjúsági szabadidőközpontja működött a helyén. De nemcsak a főváros ünnepelt. Az ezredéves ünnepségek keretében hét, államalapítás szempontjából jelentős helyen emeltek emlékművet, ilyen volt például Zimony, Brassó és Pannonhalma is.

A Klotild-paloták

A Ferenciek tere a pesti belváros szabályozásának, de még inkább az Erzsébet híd építésének köszönheti mai formáját. Sajnálatos, hogy a szűk, kacskaringós kis utcák, a régi pesti Városháza és a Kígyó tér megannyi üzlete is áldozatul esett egy ilyen nagy formátumú tervnek. A hídhoz azonban kellett egy út, amely átvezeti arra a forgalmat. Így változott meg a főváros szerkezeti középpontjának számító tér arculata a századfordulón, és így születtek olyan új épületek, mint a teret ma is uraló Klotild-paloták.

Gótikus hangulatban Budapesten

A régi korok stílusjegyeit viselő épületek tervezői, akik a századforduló környékén korszerűtlennek tartott stílusban építkeztek Budapesten, talán nem is sejtették, hogy alkotásaik egyszer majd a város emblematikus jelképeivé válnak, a világ minden tájáról érkező turisták özönét vonzva Budapestre.

További tematikus virtuális kiállításaink