Locsolni szabad-e? – Húsvéti szokások
Húsvét a keresztény világ legnagyobb ünnepének tekinthető, azonban a hozzá kapcsolódó további ünnepek és szokások miatt inkább húsvéti ünnepkörként tekintünk erre az időszakra. A bibliai vonatkozása mellett a tavasz eljövetelének ünnepeként is emlegetjük. Mivel a húsvéti ünnepnek nincs meghatározott dátuma, a tavaszi napéjegyenlőséghez, az azt követő első holdtöltéhez kapcsolódik, ebből kifolyólag mozgó ünnepnek tekintjük. Írásom keretein belül egy rövid kitekintőt teszünk a bibliai vonatkozásra és az ünnepi hagyományokra.
Bibliai történet
Vallási szempontból Krisztus keresztre feszítése péntekre esett, ami után, a Biblia szerint, a harmadik napon, azaz vasárnap feltámadt. Ezen történések nyomán halálával megváltotta az emberek által okozott bűnöket, feltámadásával pedig legyőzte a halált. Húsvét előtti vasárnapot, amikor Krisztus Jeruzsálembe érkezett, virágvasárnapnak, keresztre feszítésének napját pedig nagypénteknek nevezzük.
Népszokások
A húsvéti ünnepkörhöz rengeteg szokás, illetve hagyomány tartozik. Ezek közül a legtöbbet nemcsak az egyház vette át, hanem megmaradtak a közösség szokásai között is.
Virágvasárnapkor az első jelentősebb szokás a „kiszehajtás” volt. Ez a hagyomány a vallási kötődés helyett a tél elűzésére szolgált. A kiszebabát, más néven a banyát, ami általában egy szalmabábú volt, menyecskeruhába öltöztették majd végigvitték a falun, mint a tél, betegség és böjt szimbólumát, ezek elűzése végett vízbe hajították vagy elégették. Ezt követően sok helyen a tavasz behozatalát kérve a lányok „villőnek” nevezett feldíszített faágakkal járták a házakat, amit „villőzés” néven emlegetünk.
A nagyhéten belül a húsvéti szent három napon tartandók a fontosabb szokások. Ide tartozik a nagycsütörtök, nagypéntek és nagyszombat. Nagycsütörtökön elhallgatnak a harangok, amik egészen nagyszombatig nem szólalnak meg. Úgy tartják, hogy a harangok „Rómába mennek”, hogy ott gyászolják Krisztust. Nagypéntek a hívők tekintetében szigorúan a böjt és a gyász ideje. Ezen a napon tilos a hús fogyasztása, valamint a napi háromszori étkezés során csak egyszer szabad jóllakni. A népi babonák szerint szerencsétlen volt ez a nap. Ezen a napon tilos volt bármilyen munkát végezni, nem gyújtottak tüzet, nem szőttek és nem fontak. Nagyszombaton véget ér a böjt és újra megszólalhatnak a harangok. Ezt a napot az új remény szimbólumának is tartották, amit a tűzszentelés fejezett ki még jobban.
Húsvétvasárnap a keresztények Krisztus feltámadását ünneplik. Ezen a napon is tiltott volt a munkavégzés. A néphagyomány szerint ekkor a családtagoknak együtt kellett elfogyasztani a húsvéti tojást, ami a „hazatalálást” jelképezte.
A húsvéti ünnepkör talán leghíresebb és leismertebb szokása a húsvéthétfőn tartandó locsolkodás, valamint a hímes tojások is ehhez a naphoz köthetők. Ezen a napon a férfiak korán reggel útnak indulnak, hogy minden házat útba ejtve valamilyen vers vagy ének kíséretében meglocsolják a házban lakó lányokat és asszonyokat. A locsolásért cserébe piros tojás járt nekik, amit manapság néhol felváltott egy kupica pálinka, vagy fiatalabb fiúk esetében egy kis költőpénz. A szokás a víz tisztító erejéből és az abba vetett hitből fakad. A hagyomány a legtöbb faluban a mai napig él. Valahol egészen autentikusan a lányok népviseletbe öltöznek és piros tojást készítenek, úgy várják a locsolókat. Hagyomány szerint a húsvétkedd pedig a visszalocsolás napja volt, amikor is a lányok minden velük szembejövő legény nyakába hideg vizet zúdítottak.
Besze Dóra
ELTE BTK Könyvtár-
és Információtudományi Intézet hallgatója
Források:
- Ünnepek Magyarországon: Húsvét – magyarorszagom.hu
- Húsvét – unnepekoldala.hu
- Németh Takács Henrietta: Húsvéti szokások és hagyományok – korkep.sk