A „vonatok királya, királyok vonata” – Az Orient expressz
Luxus amerre csak a szem ellát, száguldás és gyönyörű tájak. Minden, ami az Orient expressz. Ha a századforduló idején élnénk és az előkelőségek csoportjába tartoznánk, szinte elvárásnak számítana, hogy legalább egyszer részesei legyünk a luxusvonat által kínált élménynek, ahol valóban nem a cél a lényeg, hanem az utazás. Utastársaink között tudhattuk volna például I. Ferdinánd bolgár cárt, Daniló montenegrói trónörököst, vagy egy indiai maharadzsát, aki az összes feleségével együtt indult az útra.
Kezdetek
Az Orient expressz teljesen új fényt hozott a luxusvonatok világába. A próbajárata az úgynevezett „villámvonat” 1882-ben indult Párizsból Bécsbe, mely utat sikeresen teljesítette. Ezután egy évvel indult el az első igazi útjára Párizsból Isztambulba, így összekötve az akkor rendezetlen politikai körülmények befolyásoltsága alatt álló Kelet- és Nyugat-Európát. Az ötlet egy belga bankártól, Georges Nagelmackerstől származik, aki határozott tervvel rendelkezett és amerikai mintára építve, George Mortimer Pullmant követve megszervezte az első európai hálókocsi és étkezőkocsi társaságot, majd 1872-ben megalapította a Compagnie des Wagons-Lits – Nemzetközi Vasúti Hálókocsi Társaságot. Családja vagyonának köszönhetően financiális hátránnyal nem rendelkezett, valamint a vaskos családi kassza mellett nagy befolyással is rendelkeztek. Többek között előszeretettel támogatták a vasúti vonalak kiépítésével is foglalkozó vállalkozásokat. Ezen tényekből kiindulva nem meglepő, hogy főrészvényesnek sikerült megszereznie a belga királyt, ami felért azzal, hogy hozzájárulást kapott a vasúti kocsik oldalán látható oroszlános királyi jelkép használatához. A kocsik megtervezésére is nagy figyelmet fordítottak, így az étkező- és hálókocsik az amerikai mintára alapozva forgóvázzal lettek kialakítva. Ezzel ellentétben a belső terek kialakítás szempontjából nem követték az úttörőt, más dizájnt kaptak.
Pompa és csillogás
Az Orient expressz semmiben nem volt fogható korának vasúti közlekedési viszonyaihoz, teljes mértékben megreformálta a közlekedést. Azonban nem volt mindenki számára elérhető. A vonatok királyán, nevéből is kiindulva, kizárólag első osztályú kocsik közlekedtek. Így mélyen a zsebükbe kellett nyúlniuk azoknak, akik ebben a páratlan élményben szerettek volna részesülni. Az első utasoknak egészen pontosan 457 aranyfrankot kellett fizetniük a „menetjegyért”, valamint 20 %-os felárral járt, ha ellátást is igényeltek. Összesen tehát 548,5 aranyfrank ellenében teljes mértékben kihasználhatták az Orient expressz által kínált kényelmet, és elvárásaiknak megfelelően nem is érte őket csalódás. A luxusvonat belső kialakítása tükrözte a kor előkelőségeinek elképzelését. Az art deco stílusú, minőségi anyagokból készült kabinok lenyűgözték az utasokat. Mindezt fokozták a csillogó étkészletek, a makulátlan belső elrendezés és a monogramos bőrgarnitúrák. A tökéletes és nívós utazási élményt ténylegesen tökéletessé a személyzet tette. A konyhásfiúktól a rakodómunkásokon át a pincérekig és a csúcsos sapkát, aranyozott egyenruhát viselő kalauzokig mindenki pontosan tudta mi a feladata. A teljes személyzetet összefogva a chef de train irányította a vonatot.
Az Orient expressz ihlette
A név hallatán legtöbbeknek elsőre Agatha Christie Gyilkosság az Orient expresszen című krimi regénye ugrik be először. Az angol írónő valóban utazott a luxusvonaton, így félig-meddig saját élményből merített ihletet. Éppen Isztanbul felé tartott, amikor egy hóvihar következtében egy nagyobb hóomlás a vonat útját állta, ezért hosszú ideig várakozniuk kellett. Ez esemény szolgált végül a leghíresebb krimije alapjául. 1974-ben Sidney Lumet meg is filmesítette az alkotást, majd később több feldolgozás is született, például 2010-ben, és a legújabb 2017-ben. Hercules Poirot-n kívül többek között James Bond is utazott az Orient expresszen az Oroszországból szeretettel című filmben.
Orient Express - Étkezőkocsi – Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum CC BY-NC-ND
Útvonalak
Kezdetekben Párizs–Strassburg–Stuttgart–München–Bécs–Pozsony–Budapest–Szeged–Temesvár–Orsova–Bukarest–Ruszcsuk–Várna városokat érintette az expressz útvonala. A vasútvonal terjedése végett, nem sokkal az első évek után Budapestet elhagyva két irányba indult tovább, Belgrád és Bukarest felé. 1889-ben már nem kellet hajózással kiegészíteni az utazást, ugyanis Párizs, Bécs, Budapest, Belgrád, Nis, Szófia érintésével közvetlenül el lehetett jutni Konstantinápolyba, mai nevén Isztambulba. Sajnos az I. világháború után a vesztes országokat elkerülte a járat, így fénykorának az 1889-1914-ig tartó időszakot nevezzük. A két világháború között újra teljes vonalon közlekedett, azonban a II. világháború után másodosztályú kocsikat is csatoltak hozzá, amivel elvesztette a luxusnak számító varázst. A teljes vonalon utoljára 1977-ben közlekedett, 2001-ig Budapestig és Bukarestig, 2009-ben pedig teljesen megszűnt.
Az elkeseredés elkerülése végett az egyik vasúti kocsit meg lehet tekinteni a Magyar Vasúttörténeti Parkban, azonban ennél is izgalmasabb, hogy nosztalgiajáratként a mai napig üzemel a Venice Simplon Orient expressz, ami több útvonalon is közlekedik, valamint néha befut a Keleti pályaudvarra is.
Besze Dóra
ELTE BTK Könyvtár-
és Információtudományi Intézet hallgatója
Források:
