Alsó-szászországi utazások
A héten Németország észak-nyugati sarkába kalauzoljuk el az olvasókat, Alsó-Szászországba, az egykori Hanza-városok, faszerkezetes házak, szélerőművek vidékére. Óvárosai, várai és számos csatát látott erdőségei szinte visszarepítenek minket a középkori időkbe.
Alsó-Szászország területét tekintve Németország második legnagyobb szövetségi tartománya. Domborzata nagy része síkság, kimagasló mezőgazdasággal. Dél-keleti sarkában emelkedik a Harz hegység, amely 1141 méteres csúcsával Észak-Németország legmagasabb pontja. A masszívum átnyúlik Szász-Anhalt és Türingia tartományokba. Területileg Alsó-Szászországon belül helyezkedik el Bréma, azonban külön városállamot alkot, hasonlóan a tartományhatáron szomszédos Hamburghoz.
A tartomány székhelye Hannover. Az egykori Hanza-város évszázadok óta fontos kereskedelmi központ. A várostörténeti látnivalókon az utcák aszfaltjára festett vörös színű vonal vezet végig. Legfőbb látványossága az új városháza épülete, amely az előtte elterülő tóban visszatükröződve impozáns látványt nyújt. Élhető, zöld város, számos parkkal és vízfelülettel; többek között itt található a Herrenhausen palota barokk kertje, amely Európa legszebb parkjai közé tartozik. A várostól 30 km-re délre található a környék egyik fő attrakciója, a Marienburg kastély. A kastély nyitott a nagyközönség előtt, egyben a hannoveri hercegi család rezidenciája.
A környékre olyannyira jellemző fagerendás házak (Fachwerkhaus) Hannoverben sajnos nagyon csekély számban maradtak fenn a II. világháború pusztítását követően. Ellenben Alsó-Szászország más városaiban, például Braunschweigban, Wolfenbüttelben vagy a környező falvakban megcsodálhatjuk ezeket a külsőre ingatagnak tűnő, ám rendkívül masszív épületeket. A nem túl távoli Quedlinburgban pedig felkereshetjük a Fachwerkmuseumot, a gyűjtemény ismerteti a fagerendás házak építésének technikai részleteit és egyéb érdekességeket.
A második legnépesebb város Braunschweig. Neve Bruno herceg nevéből ered, aki a település első vára, Dankwarderode alapítója volt. Oroszlán Henrik a 12. században bővítette a várat és felvirágoztatta a várost. Henrik címerállata, az oroszlán azóta a város jelképe, az általa állíttatott oroszlánszobor jelenleg is áll a vár előtti téren, a Burgplatzon – természetesen nem eredeti állapotban –, Braunschweigot pedig Die Löwenstadt (Oroszlánváros) néven emlegetik. Szintén a vár szomszédságában található a dóm. Illetve különös fúziója réginek és újnak a kastély épülete, amely külsejében, homlokzatában megőrizte a kastélyt, belépve azonban egy bevásárlóközpont tárul a szemünk elé.
Magyar vonatkozása is van a városnak. Brunszvik Teréz, a magyarországi óvodák alapítója innen eredeztette családja történetét, sőt egyenesen Oroszlán Henrik nagybátyját, Ottó herceget tekintette családja ősének, aki keresztes háborúba vonulva Magyarországon betegség miatt kényszerpihenőt tartott, majd családot alapított. Ez azonban valószínűleg csak egy vágyott múlt lehetett részéről, bizonyítékok nincsenek rá. A családnév egyébként valóban Braunschweig ónémet megfelelője (Brunswick).
Braunschweig híres szülötte Carl Friedrich Gauss, a „matematika fejedelme”, természettudós, csillagász. Szülőháza sajnos már nem áll, viszont a városban található egy emlékmű a híres tudós tiszteletére. Gauss jó barátja volt Bolyai Farkas, akivel diákként Göttingenben ismerkedtek meg. Göttingen híres egyetemváros Alsó-Szászország déli sarkában. Egyeteme már a 18. században Európa legjelentősebb felsőoktatási intézménye volt, ezen belül is kitűnt a jogi és a természettudományi kar. Itt tanult többek között Arthur Schopenhauer, Heinrich Heine, Otto von Bismarck, Gerhard Schröder, illetve számos magyar tudós, például Neumann János és Teller Ede is az intézmény hírnevét öregbítette. Jelenleg 44 Nobel-díjas személy köthető az egyetemhez.
Lakossága számát tekintve hasonló méretű Wolfsburg. A város az autóipar fellegvára, 1938-ban itt tették le a Volkswagen gyár alapkövét. A Volkswagen Rt. 2000-ben létrehozott Wolfsburgban egy turisztikai látványosságot, az Autostadt-ot (Autóváros). Itt található a gyár, megrendelőik itt vehetik át a gyárból üveghídon át kigördülő Volkswageneket, illetve a miniváros a VW-márkák birodalma, autóipari szórakoztató park és bemutatóhely. Üvegtornyai és négy gyárkéménye meghatározza a városképet.
Salzgitter szintén iparváros, vasércbányászata jelentős, hatalmas acélmű működik itt. Hasonlóan jelentős vasércbányászata van a szomszédos, jóval kisebb Lengedének. E városok melletti erdőségek tájformáló jellegzetessége a számos bányató a mára már kimerült bányák helyén. Lengede 1963-ban történt bányakatasztrófa miatt került a köztudatba; 129 ember dolgozott a mélyben, amikor víz öntötte el a tárnát. A legtöbbjüket rövid időn belül kimenekítették, 11 bányászt pedig csodával határos módon 14 nap után sikerült a felszínre hozni. A mentés sikere „lengedei csoda” néven vonult be a történelembe. 29 bányász nem élte túl a tragikus balesetet.
Salzgitter és Braunschweig szomszédságában helyezkedik el Wolfenbüttel. A város ezeréves történelemre tekint vissza, mivel fontos kereskedelmi útvonalon fekszik. Itt élt, és a wolfenbütteli könyvtárban dolgozott egy ideig a német felvilágosodás két nagy alakja, Gottfried Wilhelm Leibnitz matematikus és polihisztor, illetve Gotthold Ephraim Lessing költő, drámaíró. Wolfenbüttelben gyártják és palackozzák a legismertebb német italt, a Jägermeistert. A gyomorkeserű története 1934-ig nyúlik vissza, a recept megalkotójának vadászati szenvedélye és a Szent Hubertusz mítosz ihlette a palack küllemét. Az 56 gyógynövény-komponensű receptet – természetesen – azóta is titok övezi.
TEJ
Forrás:
Dániel Anna: Teréz küldetése. Magyar Elektronikus Könyvtár
https://mek.oszk.hu/09300/09382/09382.htm