A Mátyás Pince alapítója kemény, szorgalmas ember hírében állott, aki a Vas megyei Borostyánkő községben született 1873-ban. Baldauf Mátyás az akkoriban kötelező 6 osztályt elvégezve, 13 éves korában elhagyta a szülői házat, hogy a burgenlandi szülőfalujához közeli Oberschützen Friedrich szállodájának az éttermébe menjen és elsajátítsa a vendéglátás alapjait. Becsülettel végigjárta a szamárlétrát, először felszolgált, majd a konyhai előkészítésből a hentes, mészáros alapismereteket is elsajátította. Amikor letudta a kötelező gyakorlatot, először Bécsbe, majd Grazba ment, míg végül a gyorsan fejlődő magyar fővárosban kötött ki. Itt először a krisztinavárosi Zöldfa étteremben, majd a Kis Piszkos vendéglőben dolgozott. Ez utóbbit később ő is vezette feleségével, Antunovits Teréziára, „Tercsikével”.

Sokévi kemény munka után úgy döntöttek, megveszik a sörözőt, a Kis Piszkos tulajdonosa, Bittrich úr azonban nem kívánt megválni jól menő sörházától, így Baldauféknak új helyszínt kellett keresniük. Így találtak rá az Eskü téri Dreher sörgyárosok által épített bérházra, és végül így nyílhatott meg 1904 januárjában a Mátyás Pince, mely nevét a legendákkal ellentétben nem Mátyás királyról, hanem magáról Baldauf Mátyásról kapta.
Persze a kínálat kezdetben jobban hasonlított a Kis Piszkoséra, mint egy olyan étteremére, ahol később világhírű színészek és politikusok is megfordultak. A nyitáskor még csak négy alkalmazottal működő Mátyás kilenc hektoliter sört mért, de tíz év alatt akkorát nőtt a forgalom, hogy a szomszédos ház pincehelyiségét is kibérelték. Az új helyszínre a korábbi törzsvendégek örömmel követték a házaspárt, hiszen nemcsak a sör volt friss, a boltívek alatt érdekes asztaltársaságok is összeverődtek. Ilyen volt a „Kolomposok”, amelynek egy 70 éven aluli tagja sem volt. A legendárium szerint a „Van hely” asztaltársaság nevét Baldauf nejétől kapták, az ő szavajárása volt a „Van hely kérem!”.

Az asszony soha nem küldött el vendéget, és bármely zsúfoltság is volt, végül tényleg lett hely, ha másképp nem, hát két sorban ülték körül az asztalt. Egy másik neves asztaltársaságot a jókedvében magát vacsora közben többször „elkukorékoló” tagja miatt „Kakasok” néven jegyeztek. A társaságnak volt délelőtti csapata (főleg nyugalmazott, délelőtt is ráérő katonatisztek alkották) és voltak az „Esti Kakasok”, akik, mily meglepő, a „Belvárosi Ifjak” társaságából verbuválódtak. A „Rokonok” asztaltársaságában ugyanakkor polgáribb összetételű urak poharazgattak derűsen.

Baldauf Mátyás 1927-ben kis támogatással — Baldauf Mátyás kiemelkedő fegyverténye volt szövetsége a sörgyárakkal — megvette az egész bérházat, majd két évvel később a Halász és a Jubileumi teremmel bővült az étterem. Ebben az időszakban már rengeteg ismert politikus, közéleti személyiség és művész látogatta a Mátyás Pincét, köztük volt Szabó Dezső, Krúdy Gyula és Móricz Zsigmond is.
A leglátványosabb fejlődést az 1932-ben elindított arculatváltozás jelentette. Ugyanakkor 1934-ben más változások is történtek, a korszak szokásait követve, Baldauf a vezetéknevét Borostyánkőire, szülőhelyének nevére magyarosította. 1937-ben egy teljes belsőépítészeti átalakításra került sor, törzsvendégei javaslatára a tulajdonos Mátyás királyunk életének eseményeit választotta az étterem belső tereinek tematikájául. A freskók és ólomüvegek Dávid Károly építész és Haranghy Jenő festőművész közreműködésével készültek el. Az alapító a munkálatok teljes befejezését már nem érhette meg, Borostyánkői (Baldauf) Mátyás 1937-ben elhunyt. 

A Mátyás II. világháború utáni korszaka a Papp-családhoz, az egyik leghíresebb magyar vendéglátós dinasztiához kötődik. Papp Endrének köszönhetően az étterem új virágkorát élte, a külföldiek törzshelyévé vált, ahol Papp saját receptjei alapján magyaros, de mégis könnyed, a korban modernnek számító konyhát vitt az étteremben. Olyan illusztris vendégeket fogadhatott a Papp vezetése alatti étterem, mint Grace Kelly, Liz Taylor, Richard Burton, Alain Delon, Puskás Ferenc .

1964-ben be kellett zárni az éttermet, de ezt az időszakot arra használták fel, hogy az időszerű belső átalakításokat is elvégezzék rajta. 1971-ben végül teljes pompával nyitott újra. 2008 után ismételt felújítást élt meg a Mátyás: a mintegy 100 millió forintos beruházás eredményeként megtörtént a burkolatok cseréje, visszakapták régi színüket a falfestmények, és a konyha is modernebbé vált. Az új aranykor azonban még várat magára, mert az étterem sajnos 2020 óta zárva tart.

TÉ

Forrás:

Gundel Imre, Harmath Judit: A Vendéglátás emlékei, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1982.

Borostyánkői Mátyás: A Mátyás pincéje - Egy unoka a Mátyás Pincéről és az alapító Baldauf Mátyásról. Magyar Szemle, XXIII. évf. 11–12. sz.