Állati jó helyek
Hogy egy vendéglátó-ipari egység mitől lesz népszerű, azt nehéz megmondani, de az biztos, hogy a neve és helyzete sokat nyom a latba. A vendéglátóhelyek elnevezésüket tekintve a logikustól, mint a Mókus utcai Mókus sörkert, a kreatívig, a kolozsvári Zokogó majom széles skálán mozog. A tulajdonosok, úgy lehettek a névadással, mint ma bármelyik marketinges, csak elcsépelt ne legyen. Hiába, a klasszikusan egyszerű Borozón és túl is van élet. A héten néhány állati jó helyre invitáljuk Önöket. Mókustól a Mézes mackóig!
Tyúk vagy tojás?
Mi volt előbb? A Mókus esetében a tojás. Utcájában, amely ekkor még Einhorn névre hallgatott, már a 18. században is működött egy kocsma, igaz ekkor még zum goldenen Eichkatzerl - vagyis az Arany Mókusnak címezve. A hely igen népszerű lehetett, mert egy 1879-re datált térkép szerint utcáját már Mókusra keresztelték. Így kapta a kocsma nevét az utca. Mennyit ér a népszerűség, nem igaz? A ma ismert Mókus sörkert épülete, korábban bölcsődeként szolgálta ki a kerületi lakosokat, azért ők is ráerősítenek a mókus brandre, igazi mókusok is felbukkannak a vendégek között.
Majomszeretet
Írtunk már róla, hogy a korabeli Tabán sem szűkölködött kreatív tulajdonosokkal, ha névadásról volt szó. Ott volt a Háromcsőrű Kacsa, melynek neve egy népszerű 1872-ben bemutatott operettben kapott szerepet először. De nem maradhat ki személyes kedvencem a Három majomhoz címzett fogadó. A Három majom fennmaradt cégérén jól látható két festett majom oldalt ovális keretben, míg a középen egy ajtó, lépcsővel és tükörrel. Na, de hol van a harmadik majom? Az lesz, aki belenéz a tükörbe! Ha maradnánk a majmoknál, Kolozsvárra kell mennünk a Zokogó majomhoz. A hely az 1930-as években lett igazán ismert, amikor a korábban Grand névre hallgató vendéglátóhely cégérére egy zokogó majmot festettek, ezután ott, a Bartha Miklós utcában potyogtatta könnyeit. Az államosítás után bezárták, sőt az épületet is lebontották. A pártállam bukása után, az 1990-es évek elején, az üres telken ugyanezzel a névvel, nyári kertként ismét megnyitották. Később eltűnt a majom, majd újra visszakerült. Neve már soha nem fog eltűnni, hiszen továbbél Bálint Tibor azonos című nagyregényével.
Medvemánia
Egy kutatás szerint a medvék, mackók, bocsok: kedves, lassú, csekély értelmű, édesszájú és lusta állatok. Bizonyos vélekedések szerint, mindezek ellenére töretlenül imádjuk őket, mert a medvék azok a lények, akik az édességért (méz, málna) olyan kockázatokra képes, melyek elismeréssel töltenek el. Más kutatások szerint a medve nagy bundája, lomha mozgása nyugalmat sugároz, olyan állat képét mutatja, akire támaszkodni lehet és érdemes.
Mézes Mackó – a mézes bödön
Talán az édességért folytatott küzdelme miatt, talán azért, mert neve és bájos neonlogója a nagy "testvér" megkedveltetését is szolgálta, – bár ezt soha senki le nem írta – nem lehet véletlen, hogy ezt a nevet kapta az 1955-ben alapított Mézes Mackó büfé.
Mindenesetre tény, hogy az 1950-es évek vendéglátóiparába üstökösként robbantak be a büfék és csemegeboltok ötvözéséből született Mackó Büfék. A franchise rendszerben működő üzleteknél a kivitelezés ugyanaz volt. A nagy keresletre való tekintettel nemsokára már hat üzlet működött. Legismertebb közülük a Kígyó utcai volt. De ott volt a Nagymező utcai, a József körúti Baross, a Széna téri Budai, a Váci utcai Anna vagy a Ferihegyi. További négy bolt Bistro Mackóként üzemelt, ahol le is lehetett ülni, és a látványkonyhákban elkészített grillételeket is felszolgálták. A Mézes Mackó népszerűségét a finom kávé mellett, melyet olasz kávégép készített, a hidegtálaknak köszönhette, volt kaszinótojás és mindenféle aszpikos különlegesség.
A megnyitáskor a Mézes Mackó üzletvezetője Tódor Géza így nyilatkozott: A büfé egy csapásra meghódította a várost. A "Mézesmackó" szerencsés keveredése a csemegeüzlet és a jól felszerelt büfének. Olyan típusú üzlet, amilyen még nem volt Budapesten korábban. A leendő vásárló a hidegkonyha minden különlegességét megtalálja a franciasalátától az ínyencségekig. A berendezés is teljesen újszerű, ízléses kirakatok, és az üvegpultokba beépített hűtőapparát mindig megfelelő hőmérsékleten tartotta az ételeket.
Moszkvában öt év múlva figyeltek fel, az akkor már hálózattá bővült Mackóra. A Mackó 1960-ban a Magyar ipari kiállítást kísérte el Moszkvába, ahol a Mackók képviselték hazánkat, vagy ahogy a helyiek nevezték a Medvezsonok, a medvebocsok.
A jó minőségű ételek, a lágy fagylalt és a málnaszörp mellé csak egy igazi medve hiányzott. A Mézes harmadik születésnapját méltóképpen kívánták ünnepelni. 1958-ban kikölcsönözték az Állatkert egyik bundás lakóját is, hogy minőségileg ellenőrizze a büfé készítményeit. A medveetetés, ahogyan a képeken is látszik nagy népszerűségnek örvendett, a mackók gyermeknapi zsúrok állandó szereplői is lettek. Sajnos a Mézes Mackó, nem volt olyan szerencsés, mint a Jégbüfé, nem élte túl a rendszerváltást, azóta is sokaknak hiányzik.
Azért, ma sincs hiány állatokból, és állatnévre hallgató vendéglátóhelyekből, nem kell hozzá messzire menni. Elég a bulinegyedbe, lemenni a Fekete Kutyába, vagy a Kakasba, macskarajongóknak a Cat Caféba. Kíváncsian várjuk, melyik hely hagy mélyebb nyomot az utókor és városunk történelmén.
TÉ
Felhasznált irodalom
Gál Éva, Óbuda helyrajza a hódoltság végétől a XIX. század közepéig, In: Tanulmányok Budapest múltjából 21. (1979)
http://www.budapestfolyoirat.hu/2016/04/514-mezes-a-macko
Zeke Gyula, Volt egy feketém - A budapesti eszpresszók története, Balassi Kiadó, 2015.
