Nemzeti színházaink

A színházi világban a „nemzeti" kifejezés kezdetben megkülönböztető jelzőként volt használatos. Napjainkban a nemzeti színházak már sokkal összetettebb jelentéstartalommal bírnak. Művészeti programjukban központi szerepet kap a regionális és nemzeti értékek legmagasabb színvonalon történő képviselete. Válogatásunkban a Pécsi Nemzeti Színház, a Győri Nemzeti Színház és a budapesti Nemzeti Színház történetéről olvashatnak.

A Pécsi Nemzeti Színháztól a budapesti Nemzeti Színházig

 ttee_1941rbxx_pecsnemzetiszinhaz_05.jpgA pécsi Színügyi Bizottság 1880-ban döntött úgy, hogy kizárólag magyar színtársulatoknak ad előadási lehetőséget. Innen ered a színház nevében található „nemzeti” jelző, ugyanis ekkor mondták ki, hogy a színház legfőbb célja a „magyar színészet, a nemzetiség, a nemzeti nyelv és általános műveltség terjesztése”. Ezzel a döntéssel a város kultúrtörténetében több, mint 150 éves múlttal rendelkező német színművészet ért véget.

Pécs lakosainak ettől kezdve volt lehetősége nemzeti nyelvű előadásokat nézni, csak épp a helyszínben volt egy kis hiba, az bizony nem volt ideális. Az új színház megépítéséről jelentős halogatás után, 1886 áprilisában döntöttek, miután életveszélyesnek nyilvánították az addigi Mária utcai színházat. Nem volt egyszerű megtalálni a város új színházának helyét. Az ádáz keresés végül 1889-ben ért véget, ekkor találtak rá a Király utcai telekre.
A szükséges forrást végül bankhitelekből biztosították, a tervpályázatot pedig 1890 májusában írták ki. 1892 elején hirdették ki a győzteseket: Steinhardt Antal és Lang Adolf budapesti építészeket. Ahogy Márfi írja, a tervező párost azért is választották, mert pályázatukban „kevesebb költségvetési összeget tüntettek fel”. 

A város gazdasági nehézségei ellenére elkötelezett volt az új kőszínház építése mellett, azonban az építkezés árának egy részét megpróbálta felajánlásokból biztosítani. Tudjuk, hogy egy pécsi építési vállalkozó 5 ezer téglát ajánlott fel, Zsolnay Vilmos pedig egy kutat szeretett volna felépíteni a színház előtti téren. Ez a kút, ma az Irgalmasok temploma előtt áll, és csak azért nem a Színház téren, mert az túl szűk lett volna hozzá. A konkrét építkezés 1893. június 3-án kezdődött el, ekkor bontották le a telken álló katonai kórházat.

Maga az épület eklektikus stílusú és 1150 férőhelyes volt, de ebből 400 állóhely volt. Bizony, ekkor még nem a pótszékek voltak divatban, hanem egyesek állva nézték a darabokat. Idővel a bővülő zenekari árok miatt ezek megszűntek, a megmaradt helyre pedig mozgatható székeket kerültek.

ttea_19xxmgck_nemzetiszinhaz_05.jpgA színház megnyitójára 1895. október 5-én került sor, az akkori Pécsi Napló ünnepi különkiadással köszöntötte a sznínházat. A társulat ebből az alkalomból Erkel Ferenc Bánk bán című előadását vitte színre, mely hatalmas sikert aratott.

A teátrum későbbi sorsa nem alakult ilyen szerencsése, az életveszélyessé vált épületet 1986-ban bezárták, a felújítása egészen 1991 júniusáig tartott. Egy évtized múlva, 2011 nyarán ismét felújításra szorult az épület. A munkálatok magukba foglalták az erkély megerősítését, kicserélték a teljesen elkorrodált tartókonzolokat. Visszahelyezték, és részben újragyártatták az erkély díszítőelemeit és a kupolát is újrabádogozták. A színház  ma is Pécs egyik ékköve.

Győri Nemzeti Színház

VF_36060.jpgA hagyományok szerint a 18. század közepétől kerek két évszázadon keresztül a Rába folyó kis szigetén állt a győri színház, először fából, később téglából-kőből átépítve, melynek tervezője Fruhmann Antal volt. A színház egy idő után már nem felelt meg rendeltetésének és a város lakói egy új színházt kívántak építtetni maguknak. 

A tervezésig egészen 1903-ig kellett várni, az ajánlatot nem más, mint Ferdinand Fellner és Hermann Helmer építészek adták. A remélt megbízás azonban elmaradt: Győr városának döntése értelmében: „kizárólag hazai művészek részvételével” tervpályázat kiírása mellett döntött.
Bár a neves építész párosnak Győrben éppen nem, más városunkban több színháza ma is áll. Csak néhány az általuk tervezett színházakból: Vígszínház, Operettszínház, kecskeméti Katona József Nemzeti Színház, Szegedi Nemzeti Színház, nagyváradi Szigligeti Színház, pozsonyi és a kolozsvári Nemzeti Színház, és a budapesti Népszínház.

Végül 1929-ben egy új színház megtervezésére hirdettek tervpályázatot, azonban ezt a tervet a gazdasági válság meghiúsította. Ideiglenes megoldásként az 1930-as évek közepén felépült kultúrházban folytatta tevékenységét a város társulata, végül majdnem 40 évig a kultúrház adott otthont a győri színháznak.

A ma is álló színház épületét a Győri Tervező Vállalat készítette, a vezető építész Vincze Kálmán és Harmati János volt, a belsőépítészet Horváth István, míg a szerkezetek tervezése Filippovits Ferenc nevéhez fűződik. Az építkezés 1973-ban indult el és öt évig tartott. A modern stílusú, több mint 4000 négyzetméter alapterületű épület főtömegét a függesztett kábel tetőszerkezet adja, melyek egyesek szerin egy sísáncra hasonlít leginkább. Érdekesség az északi és déli homlokzatot díszítő Victor Vasarely alkotás.

Nemzeti Színház 

VF_N_43_128.jpg1837-ben nyitották meg az első állandó magyar színházat Pesten, Pesti Magyar Színház néven. Az épülete ma a Rákóczi úton, akkor Kerepesi úton állt. A közadakozásból felépített teátrum, a negyedik a magyar nyelvű színházaink sorában; Kolozsvár, Miskolc és Balatonfüred után. Érdekesség, hogy eközben német színház már 1812 óta működött Pesten. Fontos változás 1840-ben történt, amikor országos intézmény lett, és Nemzeti Színház néven működött tovább.

1908 nyarán az épületet életveszélyesnek nyilvánították, majd bezárták. Az új Nemzeti Színház felépítéséről szóló határozattal egyidőben született meg a döntés a régi színházépület lebontásáról. 1913 októbere és 1914 márciusa között az első Nemzeti Színház épületét lebontották.

VF_21991.jpgA Nemzeti a Népszínház Blaha Lujza téri épületébe költözött, melyet a már emlegetett Ferdinand Fellner és Heinrich Helmer tervezett, és annak ellenére, hogy a tervek szerint ezt csak ideiglenes jelleggel tette, mégis több mint ötven éven át maradt. A kormány 1964 februárjában bejelentette: lebontják azt a metróépítés miatt. Az utolsó előadást 1964. június 28-án tartották. 1965. január 15-én kezdték el a színházépület bontását.

1964. október 2-án a Nagymező u. 22-ben - a Rádiusz mozi, Ifjúsági Színház, Petőfi Színház helyén, a mai Thália Színház helyén - kezdte az évadot a Nemzeti Színház társulata. 
1966. október 1-jén költözött a Nemzeti Színház az átépített Magyar Színházba, a Hevesi Sándor térre. A Hevesi Sándor téri ideiglenes épületben 34 éven át játszott a Nemzeti Színház társulata. Az új Nemzeti Színházunk végül, a Duna partján, 2002. március 15-én talált otthonra.

TÉ

Forrás:

Pécsi Szemle Pécsi Szemle, 2001 (4. évfolyam, 1-4. szám)2001 / 2. szám 

Magyar Építőművészet, 1979 (28. évfolyam, 1-6. szám) 1979 / 3. szám

Győri Nemzeti Színház

Történeti áttekintés

 


Ajánló

mta_lead

Celebrating the Day of Hungarian Science, a brief history of the Hungarian Academy of Sciences (MTA)

The idea of founding an Academy did not first arise in the Hungarian Reform Era, the thought of a academic society was already in the mind of the scholar and polymath Matthias Bél. The story of its foundation is probably familiar to everyone. Today, on the 3rd of November, Hungarian Science is celebrated, and we pay tribute to this special day with the history of the Academy.
lead_nemzetiszinhazaink

Our National Theaters

From the beginning, the term "national" was used in the theatrical world as a distinctive adjective. Today, national theatres have a much more complex connotation. The representation of regional and national values at the highest level is central to their artistic programme. In our selection you can read about the history of the National Theatre of Pécs, the National Theatre of Győr and the National Theatre in Budapest.
lead_piac

Marketing

Vivid life on the market, enticing scents, piles of vegetables and fruits that either attract or deter you. Juicy gossips get on well with the market price of potatoes in this cavalcade, as well as the unmistakable voices of costers bargaining among rows with nosing chaps sneaking tiny goods. Our selection is going to show you not only the markets of Budapest, but also the rural ones: from the legendary Nagycsarnok (Great Hall) to the Vásárcsarnok (Market Hall) of Pécs.
lead_piacolas

Piacolás

A piacon zajló eleven élet, az ingerlő illatok, a zöldség- és gyümölcshalmok vagy magával ragadnak, vagy elriasztanak. Jól megfér ebben a kavalkádban a szaftos pletyka a krumpli piaci árával, ahogy a kofák összetéveszthetetlen hangja a sorok között alkudozó, szagolgató és apróságokat elcsenő alakokkal. Válogatásunkban nemcsak budapesti, vidéki piacok is feltűnnek, a legendás Nagycsarnoktól a pécsi Vásárcsarnokig.
nereidak_lead

Kis budapesti szoborkörút

Kiállításainkban írtunk már budapesti épületekről, lebontottakról és helyükre épültekről, ezúttal a múlt emlékezetét őrző szobrokkal folytatjuk a sort. A magyar emlékműszobrászat legfontosabb alkotói mellett, a szobrok kalandos életéről is szó esik, meglepő, hogy bár a XIX. században virágzott a szobrászat ezen ága, kezdete nem egy szobor elkészültéhez fűződik, hanem egy röpirathoz.
lead_szinesznok

Színésznők sztárfotói

Nők sokáig nem állhattak színpadra, valójában a színházba járást sem tartották épp a női füleknek illő elfoglaltságnak. Egészen 17. századig tartotta magát a szokás, hogy a női szerepeket is férfiak játsszák. Valódi felüdülés lehetett a közönségnek, amikor nem kellett várakoznia a női szerepet játszó színészre, mert az még nem tudott megborotválkozni. Természetesen ismerünk híres művésznőket korábbról, de az igazság az, hogy megítélésük gyakorta nem volt jobb a prostituáltakénál. Az utókor pedig tehetségük méltatása helyett érdekesebbnek tartotta, hogy mely király vagy főúr ágyasai lettek vagy lehettek.
További tematikus virtuális kiállításaink