Rövid piactörténelem - Szabadtéri piacok

Korabeli piacokat jellemzően templomok közelében vagy folyók partján kell keresnünk. Az árusításra a legkézenfekvőbb helyszín a kirakodás helye volt, ezért rendszerint ott helyben folyt a vásár, például a folyóparton. Ilyen volt az egykori Ferenc József rakparti piac is, bár találóbb a Kirakodó tér vagy Rakpiac elnevezés. Korabeli leírások szerint a Rakpiactól a Belvárosi templomig valóságos vásári kavalkád fogadta a Duna-parton járókat.

Mivel a templomok melletti terek egyfajta településközpontként is funkcionáltak, ezért jelentős eseményeknek adtak otthont. Maga a piac szó is az olasz piazza-ból (‘tér’) eredeztethető, és eredeti jelentése is azt mutatja, hogy a város főterén meghatározott napokon árusíthattak. Erre utalnak városneveink, melyek a hét valamelyik hétköznapjából származnak, mint Csíkszereda vagy Szombathely. 

Az egyik legrégebbi a várban található Dísz téri vásár már a középkorban élelmiszerpiacként működött, meg vesztőhelyként, de ezt írjuk a tér elhelyezkedésének számlájára. Hasonlóan jelentős volt a régi Tabán, pontosabban Rácváros híres piaca a Döbrentei téren. Itt korábban két templom uralta a teret, sajnos a szerb ortodox templom ma már nem áll, a második világháború után lebontották. 
Később specializálódtak, így létrejöttek a tematikus piacok; gyümölcspiac a Petőfi téren, szénapiac a Kálvin téren, halpiac a Hal téren, amelyet az Erzsébet híd építésekor, a régi Belváros átalakításakor bontották el, nagyjából a mai Irányi utca és Belgrád rakpart sarkán lehetett. Vidéken például Szegeden a paprikapiac, vagy a miskolci Búza téri piac, ahol sejthetően terményvásárt tartottak.
Beszélőnevű utcanevekből nem csak a fővárosi piacokra asszociálhatunk, ott van Debrecen főutcája a Piac utca, ami a Nagytemplom előtt tartott piacról kapta nevét, vagy a szolnoki Piac tér, ma Kossuth tér. 

Város(sz)építés - Födött piaczok

1867-ben a Kiegyezés éve után hazánk jelentős gazdasági, ipari, és társadalmi fejlődésen ment keresztül. Budapest megszületése után, nemcsak új városrészek jöttek létre, hanem hidak, kulturális épületek, egyszóval minden, ami hozzájárult a pezsgő városi léthez. Ebben a vitathatatlanul termékeny időszakban a városatyák elérkezettnek látták az időt, hogy a már akkor is zsúfolt belvárost olyan piacokkal lássák el, amelyek illenek az átalakuló városképbe és egyben kielégítik a lakók igényeit. Ennek okán vásárcsarnokokkal kívánták felváltani a korábban mindenféle szabályozás nélkül működő szabadtéri piacokat. Egyből öt ilyen vásárcsarnok építésére írtak ki pályázatot, ilyen volt a Fővám téri, a Rákóczi téri, a Klauzál téri, a Hunyadi téri, és a Hold utcai piac. A csarnokok nagyjából egy időben 1897-re készültek el.

Központi vásárcsarnok, a legendás

A Központi Vásárcsarnok volt az egyik legnagyobb beruházás, ami Kamermayer Károlyhoz, Budapest első polgármesteréhez kötődik. A piac Pecz Samu műegyetemi tanár tervei alapján készült. Pecz nevéhez több híres épület is fűződik, ilyen a Magyar Országos Levéltár, a Műegyetemi könyvtár épülete vagy a Szilágyi Dezső téri templom. A csarnok a magyarországi historizmus egyik legszebb alkotása, a bejárati kőkapuk neogótikus stílusjegyeket viselnek. A tetőt pedig a pécsi Zsolnay-gyár épületkerámiái fedik. Az épület alapterülete mintegy 10 000 négyzetméter, de ne feledkezzünk meg az óriási acél tetőszerkezetről sem, amelyet a Wagner és a Schlick gyár készített. Nem véletlen, hogy itt jött létre Pest egyik legjelentősebb piactere, a Dunán szállított árukat itt vámolták el, fővámház is működött a parton, innen a tér elnevezése is. Az első időkben saját vasúti rakodóvágánya is volt és a felszín alatt folyosó kötötte össze a dunai rakparttal, ezt később szemétszállításra használták.
A Fővám téri vagy Központi csarnok, nemcsak a nagybevásárlásra alkalmas helyszín, kedvelt turista célpont, olyannyira híres, hogy állítólag Lady Diana is itt tett szert az elmaradhatatlan szuvenírre, a fokhagymafüzérre.

Kerületi csarnokok

A kijelölt kerületi csarnokok helyén korábban is piacok működtek, a Hold utcain bizonyosan. A csarnokok közül mind működik, bár többnek igen kalandosan alakult a sorsa. A Rákóczi téri csarnok ismeretlen okból, 1988-ban leégett, de később újjáépítették. A Klauzál téri helyén pedig eredetileg az István téri Színház működött, amikor az 1874-ben megsemmisült, a helyére épült a piac, érdekesség, hogy a csarnokban, elkülönített helyen kóser élelmiszer is kapható volt. Az épülete az idők során meglehetősen rossz állapotba került, de 2015-ben felújították. Nem volt ilyen szerencsés a Hunyadi téri csarnok Czigler Győző tervei alapján készült és az idők során igen leromlott csarnok rekonstrukciója hosszú ideig húzódott, csak 2019-ben készült el a megújult piaccsarnok.

Piaci kavalkád

A piacokon a szocialista városrendezés is nyomot hagyott. Így épült meg a Vásárcsarnok, de ez is csak a múlt már, ugyanis 2022-ben átadták az új csarnokot, alig néhány méterre a régitől.
Ne feledkezzünk meg ezen időszak emblematikus termékéről az ún. KGST-piacról, Nyíregyházán ma is működik, és nevével ellentétben nem csak a volt szocialista országok árulják portékáik. Különösmódon épp akkor kezdett föllendülni, amikor az eredeti KGST együttműködésnek már nyoma sem volt.
Ma már a garázsvásár dívik, ha meg akarunk válni kidobásra ítélt háztartási eszközeinktől, esetleg a nagyi régi mozsarától. De bárki megtalálhatja a hozzá leginkább illőt, lehet az; őstermelői, kézműves, vagy biopiac.

TÉ