Fürdőélet Sikondán
Sikonda közigazgatásilag Komlóhoz tartozik – és ahogy Komlón szinte minden –, a sikondai gyógyfürdő története is a bányászathoz kapcsolódik. A kőszén utáni kutatás során fedezték fel a később gyógyvízzé nyilvánított 38 fokos forrást. Ennek köszönhetően Sikonda pár év alatt fontos turisztikai központtá vált. Legújabb írásunkban a fürdő történetével foglalkozunk.
Sikonda forrásvize mindent meggyógyít
1927-ben szénbányát akartak itt nyitni és meg is kezdték a mélyfúrást. Szén helyett azonban melegvíz tört elő – a bányatársaság bánatára –, a település azonban meglátta benne a lehetőséget.
A gyógyvízért élt-halt a lakosság, ekkor terjedt el a hír, hogy Sikonda forrásvize mindent meggyógyít. A feltárt hévizet először dr. Emszt Kálmán elemezte ki, a doktor megállapítása szerint, a víz „szabad szénsavtartalma következtében hazánkban a szénsavtartalmú melegforrások egyedüli képviselője a forrás, ami társulva a lithiummal, értékét nagymértékben növeli.” A víz első analízise után kiderült, hogy összetételében valóban gyógyhatású, különösen a kiválasztó szervek megbetegedései esetében érzékelhető javulás a gyógyvíz „használata” után. 1929-ben a Földtani Intézet a forrás vizét gyógyvízzé nyilvánította.
A szén-erek után kutató Salgótarjáni bányavállalat a hőforrás előtörése után kiszedte a fúrócsöveket, ezeket acélcsővel bélelték ki. Mint később kiderült ennek használata nem bizonyult jó döntésnek, mert alig néhány év múlva pusztulni kezdett a fém. Ekkor merült fel az a később részben meg is valósított terv, hogy a kutat vörösfenyővel béleljék ki, ez ugyanis ellen tud állni a víz káros hatásának.
A gyógyvíz kihasználására először egy roppant egyszerű fürdőt létesítettek, amelyben már az első évben több mint ezer ember áztathatta magát. Pár évvel később már egy 30 méter hosszú, 14 méter széles betonmedence állt a fürdő rendelkezésére. Ekkor már az volt a nem titkolt cél, hogy egy olyan gyógyászati központ jöjjön itt létre, amely építve a gyógyvízre, orvosi ellátást is nyújt.
A fürdő még így kezdetleges formájában is vonzó volt, az akkori pécsi püspöki uradalmak erdőgazdaságának vezetője, Kolossváry Andor – Sikonda gyógyfürdő megálmodója – így gondolkodott erről: „Nekem a mostani, primitív állapotában tetszik ez a fürdő. A kedves fabódéival, amelyeket a hamisítatlan őstermészet ölel körül. Itt szabadon járhatok-kelhetek a százados fák alatt, élvezhetem a természet ezernyi szépségét, elfelejthettem, hogy néhány kilométernyire már az élet lüktet, gyárkémények füstje fertőzi meg a levegőt.”
Sok a vendég, kevés a szoba
1930. július 15-én nyílt meg Pilch Andor műépítész tervei szerint a gyógyszálló, Sikonda legfőbb dísze. Hol voltak már a kis fabódék? Az újságcikkek szerint az új szálló: „… kényelmes, modern szobáival, éttermeivel, sörözőjével, játéktermeivel és halljával odaillenek bármely világfürdőhelyre.”
A szálló épületének földszintjén két óriási étterem működött, dohányzók, söntés és társalgó is rendelkezésre állt. A szállodát emellett központi fűtéssel szerelték fel és olyan modern kényelemmel rendezték be, hogy minden tekintetben kielégítette a vendégek igényeit.
A fürdő ekkor hivatalosan még egyházi tulajdonban volt, az építkezéshez a székeskáptalan hozzájárulására is szükség volt. Az ünnepélyes átadásra Virágh Ferenc pécsi megyéspüspök úr Őnagyméltósága tábori misét is celebrált, az e célra készült kis tábori kápolnában.
1933-ban gyógyfürdő minősítést kapott Sikonda, ezután néhány évnyi felhőtlen fürdőzés következett. 1945 után sok minden megváltozott. 1948-ban a szállodából bányászszanatórium lett, de a fürdő később is népszerű helyszín maradt. A szanatórium előtti medencék száma pedig gyorsan gyarapodott, és létrejött a város saját strandja.
Megyei újságcikkek gyakran foglalkozták Sikondával, a jól értesült újságírók a pécsiek nyári szenzációjaként hivatkoztak a fürdőre. Nem is csoda, ha a baranyai gyógyfürdő divatba jött, ahol naponta százan és százan kerestek üdülést és pihenést. Az 1960-as években elterjedt a pletyka, hogy a gyógyvíz már nem olyan meleg, mint régen. Ezt a híresztelést rendre cáfolta a fürdő üzemeltetése. A kéretlen rosszhíreket feltehetően az új kútfúrások is táplálták, pedig a korábbi kút mellé fúrt újak ugyanolyan meleg vízzel törtek fel, mint azelőtt.
Napjainkban egy wellness szálló vendégei élvezhetik pozitív hatásait a termálvíznek.
Borbála víz
Érdekes adalék, hogy a környéken egy másik forrás is található, az Altáró úton az 1950-es években találtak ismét meleg vizet. 1960-ban már innen látták el a Kossuth Bányaüzem fürdőit. A bányászat hanyatlása szerettek volna kezdeni valamit az értékes termálvízzel, ekkor jött az ötlet, hogy ásványvízként hozzák forgalomba. A jó minőségű, jelentős fluortartalmú víz meg is kapta az ásványvíz minősítést. A Borbála vízre keresztelt víz – utalva a bányászatra, Borbála a bányászok védőszentje – azonban sohasem került a boltok polcaira, mert a palackozóüzem létrehozásához szükséges pénz előteremtése kudarcot vallott.
TÉ
Forrás:
Fürdőélet Sikondán In: Dunántúl, 1932. augusztus (22. évfolyam, 173-196. szám) 1932-08-14 / 184. szám.
Virág Ferenc megyéspüspök vasárnap tábori szentmisét mondott Sikondán és felszentelte az új szállót In: Dunántúl, 1930. július (20. évfolyam, 146-172. szám) 1930-07-22 / 164. szám.
Miért nincs komlói ásványvíz a boltokban?
