Pécsi Kesztyű

Pécsett a kesztyűkészítés mestersége közel 300 éves múltra tekint vissza, már a XVIII. század közepétől készítenek itt kesztyűket. A XIX. században a Hamerly család épített Európa-szerte ismert gyárat. A II. Világháború után az államosított kesztyűgyár a világ egyik meghatározó üzemévé lépett elő. Napjainkban klaszterbe tömörülve hét kisebb méretű kesztyűgyártással foglalkozó magáncég működik a városban.

Hamerli Kesztyűgyár

Magyarország első kesztyűgyárat 1861-ben Pécsett alapította meg Hamerly János. Helyszínválasztása nem lehetett véletlen, ugyanis Pécsett a kézművesek a török uralomtól kezdve híresek voltak a legjobb minőségű bőreikről. 1865-ben Bécsben is nyitott egy kesztyűkészítő üzemet, a bécsi telephely a termékek megismertetéséhez volt szükséges. A kesztyűüzem dinamikus fejlődése és a piacok megnyílása folyamatos bővítésre késztette. A pécsi Városháza épületében és a Fő utcán is tartott fent üzletet. Azonban a bőrgyártás bűzös és környezetszennyező mivolta miatt a telephelyét nem tudta itt bővíteni, 1877-ben új telephelyet vásárolt az Alsó-Puturla (mai Vince) utcában, ahová a nyersbőrraktárát és a tímárműhelyét is költöztette.

1873. évi bécsi világkiállításon érdemérmet, két évvel később Neusalzban aranyérmet szerzet. A siker jó alapanyagok mellett a modern technikának is köszönhető volt, 1868-ban már nyugati présgépet és varrógépeket használtak. Hamerly János 1895-ös halála után fiai vitték tovább a gyárat, főleg Hamerli Imrének köszönhető, hogy igazi nagyüzemmé vált. Az egymillió látogatót fogadó 1907. évi Pécsi Országos Kiállítás és Vásáron is helyet kapott Hamerliék pavilonja. A helyiek közül itt volt még az Angster Orgonagyár, a Höfler és Társa Bőrgyár, a Zsolnay Majolikagyár, a Littke Pezsgőgyár.

Hunor Pécsi Kesztyű és Bőrruházati Vállalat

Corvin Áruház Budapest - Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum, CC BY-NC-ND

A két világháború nehézségeit nagy nehezen vészelte át, évről évre kevesebb alkalmazottat tudott foglalkoztatatni. 1948-ban a gyárat államosították, a termelés átszervezésre került, bőrgyárhoz csatolták a bőrgyártó üzemet. Szerencsére a gyár működése beleillett a központi tervezési elképzelésekbe, így az 1953-56 között a munkások létszáma a duplájára növekedett. A hetvenes években Budapesten a Corvin Áruház bőrkabát-, bőrkesztyű- és bőrdíszmű osztályán a pultban bőrből készült tárcák, kézitáskák a pult mögötti polcokon különféle bőrkesztyűk voltak megtalálhatóak. A választék szinte kizárólag a Pécsi Kesztyűgyár termékeiből állt. Különböző fejlesztési programoknak köszönhetően a nyolcvanas évekre a tőke export elérte a 14-15 millió dollárt. 1982-ben Hunor Pécsi Kesztyű és Bőrruházati Vállalatra módosították a gyár nevét, ezzel együtt új termékek gyártását (férfi és női kabátok, dzsekik) is betervezték. Azonban a beruházási források lassan elapadtak, majd a kilencvenes évek elején a gyárat privatizálták.

A pécsi kesztyűgyár bemutatkozik (ismeretterjesztő film, 1978, rendezte: Timár István)

Pécsi Kesztyű Klaszter

Pár éve a pécsi kesztyűgyár bezárásáról írt a média, az igényes magyar márkák kedvelőinek azonban nem kellett aggódnia. Csupán a német tulajdonú pécsi Otto Kessler Magyar Kesztyű Közös Vállalat szüntette meg pécsi termelőtevékenységét, és a gyártást – pécsi irányítással – a két leányvállalatában, az egyik Kínában háromszáz, a másik Etiópiában kétszáz embert foglalkoztatva folytatta. A megszűnt cég hivatalosan nem is használhatta a Pécsi Kesztyű márkanevet, mert nem volt tagja a klaszternek. A régi nagy kesztyűüzem helyett napjainkban hét kisebb méretű kesztyűgyártással foglalkozó magáncég működik a városban.

Büszkeségünkre a pécsi kesztyű mai napig meghatározó szerepet tölt be a divatvilágában, legnépszerűbb popsztárok is ezt hordják fellépéseiken, úgymint Lady Gaga vagy Madonna.

Szüts Etele

Ajánló

Hogy ne fázzunk télen?

Itt a hideg, a fogvacogtató. Ilyenkor választhatunk, hogy összebújunk szívünk választottjával, kis kedvencünkkel vagy felöltözünk jó melegen. Mondhatjuk, hogy elég hosszú volt az út, amíg az emberiség a leölt állatok prémjétől eljutott a műszőrméig, a kötött sapkától a gépi kötött svájcisapkáig. Aktuális válogatásunkban ehhez az úthoz kardigánok, bundák és muffok biztosítják a megfelelő hőérzetet.

Volt egyszer egy Angster-orgonagyár

Az orgona a legnagyobb és legbonyolultabb hangszer, építésének évszázados hagyományai vannak, a leghíresebb magyar orgonaépítő céget, egy falusi gazdálkodó fia alapította: Angster József. Aki 1834. július 7-én született 190 éve, legújabb válogatásunkkal előtte tisztelgünk.

A csodálatos Zsolnay

Az eozinmázzal készült kerámiák múlhatatlan érdemeket szereztek a kézműiparban Zsolnay Vilmosnak, de ebből a hírnévből hazánk is jócskán profitált. A Zsolnay-gyár története az 1850-es években kezdődött, ekkor alapította meg kis létszámú kerámiamanufaktúráját Zsolnay Ignác. Az üzem vezetését néhány év után Vilmos vette át, aki rövid idő alatt színvonalas gyárrá változtatta a manufaktúrát. A gyár története, ahogy az hazánkban lenni szokott, egyben családtörténet is, válogatásunkban ezért nemcsak a Zsolnay-gyár és a világhírű csempék, hanem a család tagjainak története is megelevenedik.

Az Oriontól a Közértig

Képzeljük el, hogy 1970-et írunk és villamosra szállunk a Lenin körúton (mai Teréz és Erzsébet körút) egy borongós őszi napon. Egy fárasztó nap után mi lehetne pihentetőbb, mint elsuhanó neonreklámokat, cégéreket figyelni: Röltex, Patyolat, Ofotért, Orion, Közért.A magyar márkák fejlődéstörténetéről, és a hozzájuk kapcsolódó reklámokról sokan írtak már. Néhányat már rég elfeledtünk, de akad olyan, ami ma is ismerősen cseng. Most összeszedtünk néhányat, hogy lelkiismeret-furdalás nélkül nosztalgiázhassunk.

Piacolás

A piacon zajló eleven élet, az ingerlő illatok, a zöldség- és gyümölcshalmok vagy magával ragadnak, vagy elriasztanak. Jól megfér ebben a kavalkádban a szaftos pletyka a krumpli piaci árával, ahogy a kofák összetéveszthetetlen hangja a sorok között alkudozó, szagolgató és apróságokat elcsenő alakokkal. Válogatásunkban nemcsak budapesti, vidéki piacok is feltűnnek, a legendás Nagycsarnoktól a pécsi Vásárcsarnokig.

Egy kis sörgyári capriccio

A nyári melegben nincs is jobb annál, mint meginni egy korsó hideg sört kedvenc teraszunkon. Bár hazánk inkább bor-, mint sörtermelő, négy történelmi sörgyárunk is van, amelyekben évente több mint 6 millió hektoliter sört főznek. Vegyünk kezünkbe egy üveggel kedvenc komlós, kesernyés nedűnkből, és vizsgáljuk meg – egy apró kitekintéssel – kis magyar sörtörténelmünket e négy gyár mentén haladva.

További tematikus virtuális kiállításaink