A Vízrajzi Évkönyv jelen kötete a magyar vízrajzi szolgálat száznyolcadik évében jelenik meg. A Vízrajzi Évkönyv kiadásának célja Magyarország hidrológiai mérési és észlelési hálózatát, valamint hidrológiai viszonyait jellemző fontosabb adatok évenkénti összefoglalása, közreadása, esetenként szemléltetése, a hidrológiai viszonyok alakulásának értékelése. A Vízrajzi Évkönyvnek az adatgyűjtő hálózatra vonatkozó része tartalmazza a hálózat vízmércéinek, a talajvíz kutjainak, a mélyfúrású kútjainak (rétegvíz és karsztkútjainak), a forrásainak valamint a meteorológiai állomások jegyzékét és a törzskönyvi adatokat. A hálózat állomásainak területi eloszlását az Évkönyvhöz csatolt térképek szemléltetik. Az év hidrológiai jellemzése c. fejezet ismerteti a csapadék, a léghőmérséklet jellemzőit és a párolgás alakulását, tartalmazza a felszíni vizek hidrológiai jellemzőit, a jég- és gázlóviszonyok, a belvízi elöntések és a belvízszivattyúzások adatait, továbbá a talajvizek, a források és a mélyfúrású kutak főbb hidrológiai mennyiségeit. A felszíni vizek adatait magába foglaló fejezet 156 vízmérce napi vízállásait, a vízállások eddig előfordult szélső értékeit, 52 mérési szelvény napi vízhozam adatait, valamint 48 vízmércénél mért vízhőmérsékletet tartalmazza, továbbá tájékoztat a jelentősebb vízfolyások hordalékjárásáról, jégviszonyairól és a dunai gázlók alakulásáról. Az adatokat vízállás menetgörbék, keresztszelvények, a víz- valamint a léghőmérséklet, a jégviszonyok és gázlómélységek alakulásának ábrái szemléltetik. A felszín alatti vizek jellemzőit ismertető fejezet talaj-, réteg- és karsztvíz kutak vízszintjeit, egyes kutak vízszintmenet görbéjét, a talajvízszintek területi alakulását szemléltető térképet és néhány forrás vízhozam adatait tartalmazza. A hidrometeorológiai jellemzők c. fejezet az ország évi csapadék- és párolgási viszonyairól tájékoztat. (forrás: Vízrajzi Évkönyv - Előszó)