A Magyarország területét jellemző vízrajzi adatok gyűjtéséről mintegy két évezredre visszamenőleg vannak ismereteink. Ezt a tevékenységet a Vízrajzi Évkönyv jelen, századik kötetének bevezetője foglalja össze. Ez a kötet a magyar vízrajzi szolgálat fennállásának száztizenegyedik évében jelenik meg. A vízrajzi szolgálat az elmúlt száztíz év alatt meghatározta a vizek kártételei elleni védekezéshez és a vízhasznosításhoz szükséges vízrajzi adatokat. A vízrajzi adatoknak egy része a Vízrajzi Évkönyvben kerül nyilvánosságra. Az évente megjelenő Évkönyv kiadásának célja Magyarország hidrológiai mérési és észlelési hálózatát, valamint hidrológiai viszonyait jellemző fontosabb adatok évenkénti összefoglalása, közreadása, esetenként szemléltetése, a hidrológiai viszonyok alakulásának értékelése. Ennek megfelelően a Vízrajzi Évkönyvnek az adatgyűjtő hálózatra vonatkozó része tartalmazza a meteorológiai állomásoknak, a hálózat vízmércéinek, talajvízkútjainak, mélyfúrású kútjainak (rétegvíz- és karsztkútjainak), valamint forrásainak a jegyzékét és a törzskönyvi adatokat. A táblázatok magukba foglalják a vízügyi igazgatóságok és az Országos Meteorológiai Szolgálat hidrológiai és meteorológiai hálózatának főbb jellemzőit. A hálózat állomásainak területi eloszlását az Évkönyvhöz csatolt térképek szemléltetik. A hidrológiai észlelési és mérési hálózatot a vízügyi igazgatóságok kezelik és az észlelések, a mérések adatait is főképpen az igazgatóságok dolgozzák fel. A meteorológiai adatok többségét az Országos Meteorológiai Szolgálat bocsátotta rendelkezésünkre. (forrás: Vízrajzi Évkönyv - Előszó)