Apáthy István (Hidjapuszta, Tolna vármegye, 1829. augusztus 19. – Budapest, 1889. december 4.) jogász, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, országgyűlési képviselő, ifj. Apáthy István zoológus apja. A gimnáziumi osztályokat Nagykanizsán végezte, majd a piarista rendbe lépett. A két évi noviciatust Kecskeméten végezte. Részt vett az 1848–49-es forradalom és szabadságharcban, mint honvéd tüzérhadnagy; az 1849. július 2-ai nagy honvédcsatában Görgei Artúr az ő két kartácslövésével állíttatta helyre a Monostornál megingott hadi rendet. A világosi fegyverletétel után Pesten beiratkozott az egyetemre; bölcsészeti és jogi tanulmányainak befejezése után 1857-ben jogi doktor és 1859-ben (az ügyvédi vizsga letétele után) ügyvéd lett Pesten. 1870-ben a budapesti egyetemen a váltójog, kereskedelmi- és tételes nemzetközi jog nyilvános rendes tanárává nevezték ki. A kodifikáció terén kifejtett munkásságáért 1874-ben királyi tanácsosi címet, 1881-ben a III. osztályú Vaskorona-rendet kapott. A Magyar Tudományos Akadémia 1873. május 21-én levelező, 1884. június 5-én rendes tagjává választotta. 1878-tól haláláig a letenyei kerület kormánypárti országgyűlési képviselője volt.

"Híven abbeli meggyőződésemhez, mely szerint a cathedra van első sorban hivatva a törvényeket, mint joganyagot elméletileg kifejteni, nem a váltótörvény commentálását, hanem a váltójog rendszeres feldolgozását tűztem ki feladatomul... Magánál az anyag feldolgozásánál, lehetőleg a váltóügylet természetes lefolyását tartottam szem előtt... Az egyes elveket és tételeket, melyeknek összeségeként a váltójog jelenkezik, elismert tekintélyek útmutatása nyomán, s a törvény szem előtt tartása mellett, magából a váltóintézményből igyekeztem levezetni és megállapítani. E mellett folytonos figyelmet szenteltem a nevezetesebb európai váltótörvények intézkedéseinek, s a németországi felsőbb bíróságok elvi megállapodásainak."