Van, aki forrón szereti - Feketén-fehéren a kávéról
"A kávé az, amitől szebb lesz a körülöttem élők napja." Sokan vagyunk így ezzel. A kávé az utóbbi évtizedekben modern világunk egyik kevéssé nélkülözhető mozgatórugójává vált. Ettől ébredünk fel reggel, térünk magunkhoz a nap folyamán, és e mellett beszélgetünk rég nem látott barátokkal. Társadalmi és gazdasági szerepe igen jelentős, az egészségre gyakorolt hatásait több szempontból is kutatják. De ismerjük-e valójában?
Termelőtől a fogyasztóig
Nem is gondolnánk, hogy számos fajtájából csak kettő alkalmas a sokak által nagyra becsült kávéital elkészítésére, az arabica és a robusta. A robusta növénye igénytelenebb és jó hőtűrő, a belőle készített ital ízvilága kesernyés, nem túl változatos, minősége kevésbé kiemelkedő. Az arabica növénye kényesebb, italának ízvilága gazdagabb, minősége jobb, mint a robustáé. Több típusa létezik, bár ezek közül sem főzhető mindegyikből kávéital. A lefőtt kávé ízét nagyban befolyásolja a magok minősége, a származási hely, a pörkölési technika és még számtalan tényező, mint például az esetleges keverési arány.
Az örökzöld növénynek csak a magját használjuk fel, bár Keleten a héjából hashajtót is készítenek. Általában kézzel szüretelik, mert csak az érett gyümölcsök hasznosíthatók, és a gépi szüretelés után még válogatásra is szükség van. Az érett szemeket szárítják, megtisztítják (nedves vagy száraz eljárással), majd fokozatosan emelkedő hőmérsékleten pörkölik, végül az így kialakult aromák szerint minőségileg osztályozzák. A rosszabb minőségű kávét gyakran jobb minőségűvel feljavítják, és csomagolják.
A pörkölés során a zöld kávébab a hő hatására fizikai és kémiai változásokon megy keresztül. Illat- és aromaanyagok keletkeznek, a szemek megbarnulnak és veszítenek nedvességtartalmukból, így könnyen őrölhetővé válnak. A pörkölés mértéke különböző lehet az aranybarnától a mélybarnáig. A Magyarországon is ismert és kedvelt pörkölési fajták a bécsi, a francia és az olasz, ezek a szín mellett a savasságra és a keserűségre utalnak.
A kávészemek pörkölése után a kávét különböző módon lehet elkészíteni. Eltérések lehetnek a kávé és a víz arányában éppúgy, mint a különböző ízesítőszerek használatában. Ízesítőként a legkülönfélébb dolgok szolgálhatnak a leghétköznapibbtól, mint a cukor, a tej és a tejszín, az érdekeseken vagy extravagánsakon át, mint a csokoládé és a fahéj, vagy a kardamom és a menta, a leghihetetlenebbig, mint például a tojás. Élvezeti értékét növelheti az ízléses felszolgálás, a szívünknek kedves csésze, bögre vagy az egyszerű papírpohár használata is, ami rohanó világunkban már nélkülözhetetlen velejárója a kávéfogyasztásnak. Természetesen az őrölt kávészemek lefőzésének módja is sokféle lehet, ami szintén befolyásolhatja az ízélményt.
Íme néhány példa
A török kávé: A legrégibb és leghíresebb kávékészítési módszernél a pörkölt kávét többször átdarálják, míg megfelelő finomságú nem lesz. Egy hosszú nyelű sárgaréz edényben (dzsezva) cukorral együtt készítik, minden csésze vízhez egy teáskanál őrölt kávét adnak, s kanállal kavargatva felfőzik. Mielőtt a kávé kiforrna, leveszik a tűzről, majd még egyszer felforralják, és csészékbe öntik. A tetejére 1-1 csepp hideg vizet tesznek, így a zacc gyorsabban leülepszik.
A „kotyogós” kávé: A Kárpát-medencében a mai napig a legelterjedtebb kávéfőző az ún. „kotyogó”, amiben a víz alulra kerül, s fölé egy szűrőbe töltik a kávét. A forró víz szinte átpréselődik a kávérétegen, s kioldja az őrölt kávéból a hatóanyagokat és az aromákat, majd a felső részből a kész kávét ki lehet önteni. Ezzel a módszerrel a nagyobb nyomású vízgőznek köszönhetően aromában és koffeintartalomban is erősebb kávé érhető el.
Eszpresszókávé: Akkor eszpresszó egy kávé, ha a 88-92 fokos vizet 9 bar nyomással préseli át az erre alkalmas gép a mintegy 7 g őrölt kávéból készült, tömörített "pogácsán", 20-30 másodperc alatt. Az eredmény 25-35 ml főzet. A rövidebb espresso-t ristretto-nak, a hosszabbat lungo-nak hívják, melynek koffeintartalma magasabb a hosszabb készítési időnek köszönhetően.
Dugattyús kávé (French press): Nagyon finom, aromás kávé készíthető ezzel az egyszerű és esztétikus eszközzel. Az előmelegített üvegedénybe adagonként egy evőkanál őrölt kávét teszünk, melyre forró (kb. 95 fokos) vizet öntünk (kb. 100-120 ml/adag), megkeverjük és kb. 3-3,5 percig állni hagyjuk. A dugattyú óvatos lenyomásával a szűrő az üvegedény aljára nyomja a zaccot és máris kitölthető a forró fekete.
A filteres kávé: A filteres kávéfőzők szintén otthoni használatra valók, a filterbe tett kávét öntik le forró vízzel. Az eredmény: sokkal gyengébb kávé a kotyogóssal készítettnél.
Instant kávé: Így nevezzük az azonnal oldódó kávét, ez ma az egyik legelterjedtebb módja a kávékészítésnek. Sokan kételkednek benne, de valójában az igazi instant kávé 100% kávéból készül, nincsenek benne hozzáadott anyagok. A legjobb minőségűekből a „kotyogóssal” főzött kávéra megtévesztésig hasonlító italt készíthetünk.
Koffeinmentes kávé: Az európai szabvány szerint 0,1%, az amerikai szabvány szerint 0,3% koffeint tartalmazó kávét nevezzük koffeinmentesnek. Ez a típus valódi kávébabból készül, melyből különböző technológiai eljárásokkal kivonják majdnem a teljes koffeintartalmat úgy, hogy közben az egyéb beltartalmi értékei egyáltalán nem vagy csak kis mértékben sérülnek, így a belőle nyert ital élvezeti értéke megmarad, íze változatlan lesz.
Kávépótló: Lehet instant vagy főzhető. A belőle készült ital színe, illata és állaga nagyon hasonló a valódi kávéhoz, de azzal ellentétben koffeint egyáltalán nem tartalmaz, íze eltér attól, és beltartalmi értékei teljesen mások. Különféle gyökerekből (cikória), gabonafélékből (maláta), magvakból és gyümölcsökből is készülhet szárítással, aprítással, pörköléssel és őrléssel.
7 érdekes tény, ami kávé
A kávé napját eredetileg Japánban kezdték ünnepelni még a nyolcvanas években, majd Amerikában is népszerűvé vált, és 2009 óta világszerte minden évben ünneplik szeptember 29-én.
Akárcsak a borban, a kávéban is felfedezhetők az egyedi aromajegyek: kakaós – fűszeres, gyümölcsös – citrusos, gabonás – magvas, herbális – virágos.
A legkülönlegesebb kávét nem emberek, hanem egy pálmasodró cibetmacska nevű kisállat „szüreteli” le. Elfogyasztja az érett szemeket, majd az emésztési folyamatok végén a magokat kiüríti. Az ültetvényen dolgozók ezt összeszedik, megtisztítják, végül megpörkölik. E folyamat során kap olyan aromát a kávébab, ami rendkívül ízletessé teszi az ínyenc fogyasztók véleménye szerint.
A kávédarálót egy angol lakatos találta fel, az első kávégépet egy francia alkotta meg, de sorozatban Olaszországban kezdték gyártani.
A magyar származású Francesco Illy (Illy Ferenc) fejlesztette ki a kávé vákuumos csomagolását, valamint a presszókávé-automata elődjét.
A dugattyús kávéfőzők különlegessége, hogy a megfelelő kávébab kiválasztásán túl a főzési folyamat változtatása is hozhat létre szignifikáns különbségeket kávé és kávé között. Barista világbajnokságokon a dugattyús kávéfőzővel készült kávékhoz saját recepteket visznek, amiket apró változtatásokkal hoztak létre.
A „kotyogós” kávéfőző neve abból adódik, hogy a csőben, amin keresztül kifolyik a kávé, egy súly található, ami a kávé főzése közben kotyogó hangot ad. De nem mindegyik kávéfőző kotyogó, ami úgy néz ki.
IEV
Forrás:
https://diningguide.hu/koffeinmentes-kave-mi-ertelme-illetve-letezik-e-egyaltalan
https://diningguide.hu/szeptember-29-a-kave-vilagnapja
