Legendás cukrászdák – a Hauer
Emlékszem, a Hauer cukrászda Rákóczi úti kirakata, még megfakulva, elhagyatottan is megőrizte nagypolgári jellegét. A Rákócziról már sokan, sokszor megírták, hogy hogyan vesztette el sétálóutca jellegét – a metró megépültével aztán a villamos eltűnésével. Mai formájában tényleg inkább sztráda, különösen a Keleti és a Blaha Lujza tér közötti szakasz – ki akarna andalogni, kirakatokat bámulni egy ilyen forgalmas út mellett, mondjuk, nem is igen van mit nézni. Azért nem volt még olyan régen a fénykor, az 1970-es években igazi kereskedelmi központnak számított, gondoljunk csak az áruházakra – Verseny, Csillag, Lottó, Corvin. De a korábbi aranykora a Keleti pályaudvar 1884-es átadása után következett, sorra épültek itt a bérpaloták és a bérházak, vendéglátóhelyek, szállodák, cukrászdák. A héten a Rákóczi emblematikus helye, a Hauer cukrászda története elevenedik fel.
Cukrászdinasztia születik
A Hauer sokáig a Gerbeaud versenytársként élt a köztudatban. Kasselik Nándor alapította 1890-ben, az akkoriban csak egyetlen helyiségből álló üzletet. Kasselik halála után az özvegye feleségül ment Hauer Rezsőhöz, aki átvette a cukrászda vezetését, 1899-től pedig már Hauer név alatt üzemelt a cukrászda, így indult a dinasztia története.
Hauer-krémes és parfétorta
Később – ráérezve a korszak igényeire – megvásárolta az épület további helyiségeit, hogy további termekkel bővíthesse az üzletet és a műhelyt, így bővült csokoládé- és bonbonüzemmel a cég. A gépesítés is nagyban segítette a cukrászok munkáját, nagy teljesítményű hűtőket, kakaóbab-megmunkáló gépeket, habfúvókat és kávéfőzőket használtak. Itt készült a legendás Hauer-krémes és a marcipánosananász-szelet.
Hauert 1920-ban – Gerbeaud halála után – a cukrász ipartestület örökös díszelnökévé választották. A csoda 1949-ig tartott, ezután a 10 főnél nagyobb üzemeket államosították, a Hauerban ekkor kb. 110-en dolgoztak. Az üzletben található gépek az újonnan létrehozott állami vállalat, a Cukrászati Gyár tulajdonába kerültek. 1953-55-ben az üzlethelyiséget a Rákóczi út 47. felé bővítették, és a névváltoztatást sem kerülhette el, Erkel cukrászda néven működött tovább. Majd 1970-től a Kelet-pesti Vendéglátóipari Vállalat ismét Hauer néven üzemeltette. A cukrászda még ebben az időszakban is megőrizte nagypolgári hangulatát. Hogy mi történt a családdal? Felvették a Hámor nevet és talán kárpótlásképp, a Szent István park mellett egy kis cukrászdában kamatoztathatták tapasztalatukat.
Az a híres multimilliomos jazzdobos
Vajon hányan tudják, hogy a Hungária-dalban ki az a „bitang jó fej, szédületes jampi”, aki "egy cukrászdában melózik délelőtt, Ördögien forgatja a habverőt"? Bizony a világhírű cukrász, Hauer Rezső unokája, Hámor Rezső, vagyis Rudi, bár nem dicsekedett vele, mégis mindig, mindenhol tudták róla, hogy kicsoda. Főleg, hogy ötéves kora óta cukrászasztal mellett tüsténkedett. Iskola után hazament és a szülei által gebinben nyitott, már emlegetett Szent István park melletti cukrászdában segédkezett. De, hogy a zene hogyan jött az életébe, arról ő maga így beszélt:.
"Fenyővel egy zeneiskolába jártam, ő zongorázni tanult, én hegedülni. De amikor Nemes Laci kapott egy dobfelszerelést, cserébe azért a magnóért, amit egy kölcsönkérő elrontott, azt nekem adta, hogy tanuljak rajta dobolni. Így kezdtem el otthon, magamnak dobolni, és hamar úgy döntöttem, jobb ez, mint a hegedű. Akkor már jött a Beatles és a Rolling Stones, én meg a rádió mellett ülve próbáltam a számokat lekísérni. Végül odáig jutottam, hogy megtanultam eldobolni a tvisztet, és ekkor szóltam Mikinek, hogy csináljunk zenekart." Így született meg a Syconor és így váltotta a habverőt dobverőre, a Hauer unoka.
A cukrászda 2017 óta ismét üzemel, de a rendszerváltás óta; jogi viták, díszes megnyitók, csendes üzletbezárások tarkították történetét. Reméljük ezúttal sikerül az újranyitás, ha nem is a család vezetésével.
TÉ
Forrás:
