Hygge, lagom, sisu – Mi kell a boldogsághoz?

A karácsony előtti heteket megelőzi az ünnepi hangulatban eltöltött készülődés, amely nem feltétlenül az ajándékvásárlást jelenti. Ilyenkor – ízlés szerint – otthonunkban fényeket, mécsest, gyertyát gyújtunk; könnyebben elcsábulunk valamilyen süteményre; egy bögre fahéjas teával vagy forralt borral a kezünkben beszélgetünk a barátokkal, vagy olvasgatunk otthon, netán kilátogatunk egy karácsonyi vásárba.

bejglikeszites_359893.jpg

Mindez azt mutatja, hogy a készülődés olyan nagy örömmel jár, mint maga az ünnep. A dánok egész évben át tudják magukat adni ennek a hangulatnak, amelyet „meghittség művészetének” is nevezhetünk. Ez a hygge. Nálunk főként decemberben, az adventi időszakban van jelen a bensőséges légkör. De mi kell hozzá? Meleg fények, gyertyák; finom ételek, főként édesség; forró italok, teázás; egy családi vagy baráti összejövetel, jó társaság, akikkel kellemes az együttlét; kényelmes, puha ruhadarabok, meleg gyapjúpulóver, gyapjúzokni, kötött sál és végül, de nem utolsósorban a karácsony. Részben idekapcsolódik a dán lykke is, amire szintén nincs egyértelmű magyar kifejezés, de a tökéletes boldogság érzéseként lehetne meghatározni.

teas_keszlet_630995.jpgA svédek lagomja az egyensúlyról szól: egyensúlyban lenni önmagunkkal, a minket körülvevő világgal, szem előtt tartva a mértékletesség elvét. A vásárlási szokások hűen tükrözik ezt az életérzést: azt és annyit vásárolok, amire és amennyire szükségem van – környezeti szempontokat is figyelembe véve, a pazarlást elutasítva. Sőt, ha van egy kis időm, inkább kimegyek az erdőbe vagy önkénteskedem. Egyfajta ellen-fogyasztói attitűdként is értelmezhető, amelyben a kreativitás elengedhetetlen. Ez a gyakorlatban például úgy valósul meg, hogy Svédországban a munkavállalók kiegyensúlyozottságának és hatékonyságának szellemében a közelmúltban kísérleteztek a napi 6 órás munkaidővel.

csaladi_delutan_637709.jpgA finn sisut is meg kell említenünk, amely egyfajta bátorságfilozófia, nehézségek esetén is cselekvésre, kitartásra buzdít a beletörődés, sodródás helyett. Ez mindenképpen motiváló életszemlélet, de boldoggá is tesz? Talán van benne valami, vagy egyszerű véletlen: az ENSZ megbízásából készített a World Happiness Report 2018 szerint, számos szempontot figyelembe véve (a GDP mellett fontos komponens a szociális háló, a várható élettartam, a korrupció hiányának vizsgálata stb.) Finnország a legboldogabb ország a világon. Utána rögtön Norvégia, Dánia és Izland következik. 2017-ben Norvégia, 2016-ban Dánia volt a lista élén.

barati_tarsasag_509237.jpgA World Happiness Report mellett több boldogságfelmérés és elégedettségi mutató is készült. Ilyen például az OECD országok Better Life Indexe, amelynek eredményét a száraz gazdasági tényeken alapuló GDP helyett 11 mutató adja össze, amelyek jobban tükrözik a polgárok elégedettségét: a lakás, a jövedelem, a munkahelyek, a közösség, az oktatás, a környezet, a társadalmi részvétel, az egészség, az elégedettség, a biztonság és a munka-magánélet, azaz túlóra-szabadidő egyensúly. Ha megnézzük a legfrissebb adatokat, itt is kitűnik Norvégia, Dánia, Ausztrália, majd Svédország. Ezen vizsgálatok szerint hazánknak van még mit behoznia, ha kiegyensúlyozottabb, kevésbé frusztrált emberekkel szeretnénk találkozni az utcán, a boltban, a buszon.

husgomboc_kepes_recept_381054.jpg

Közhely lenne, vagy tudnak valamit az északi népek? Könnyű nekik boldognak lenni, hiszen jóléti államban élnek? Azt, hogy itthon is igény van a skandináv életfelfogásra, banális módon mutatja a mindig tömött Ikea, ahová nem feltétlenül bútort vásárolni járunk időnként, és ahol a tömeg ellenére, az Ektorp kanapékon üldögélve vagy áfonyás svéd húsgolyót majszolva akaratlanul is keressük az északi életérzést. Holott az egésznek a kulcsa egyfajta minimalizmus, hogy nem zsúfoljuk magunkat körbe tárgyakkal, hanem próbáljuk az apró dolgokat, illetve a pillanat örömét megbecsülni, legyen az egy jó társaság vagy egy bögre kakaó. Egyszerűnek, vajmi hóbortnak hangzik, de megjelennek mögötte olyan értékek, mint például a társadalmi és környezeti felelősségvállalás vagy a slow mozgalom.

Aktuális képválogatásunkat is a hygge szellemében állítottuk össze: közösen eltöltött családi és baráti estéket megörökített fotókkal, teázási kellékekkel, süteményekkel és skandináv ételekkel.

TEJ

Forrás:

Tetszett ez a virtuális kiállítás? Olvasson tovább!

Ajánló

lead_teli_etelek

Téli lakomák és tradíciók

A héten a népi táplálkozáskultúra téli repertoárját vesszük górcső alá. A hideg időszak, az ünnepi és vallási szokások behatárolták a táplálkozási lehetőségeket, illetve ezek kapcsán kiemelt jelentősége volt az ételeknek mint mágikus tárgyaknak, az evés rituáléjának és a hozzá kapcsolódó hiedelmeknek. Írásunkból kiderül az is, hogy a napjainkban hagyományos karácsonyi ételek (halászlé, töltött káposzta, diós-mákos bejgli) előzményei milyen formában kerültek elődeink asztalára.
lead_csalad

A paraszti kultúra családzsánere

A család – néprajzi szempontból – a legkisebb társadalmi egység, tagjait vérségi és házassági kapcsolat fűzi össze. Eredetileg patriarchális rendszerű, azaz a rangidős férfi, a családfő rendelkezett a család ügyeiben és a vagyon felett. Létezik kis és nagy attól függően, hány generáció él egy fedél alatt, de a család kifejezés leggyakrabban a kiscsaládot jelöli, amely a szülők és a gyermekek közösségét jelenti.
lead_jégkorcsolya

A rénszarvascsonttól a műjégig

Téli sport, amelyet hómentes időszakban, a város szívében is űzhetünk. Különösebb előképzettségre nincs szükségünk hozzá, csak bátorságra és egy kis gyakorlatra, esetleg némi társaságra. Ez a jégkorcsolya. Budapest és a nagyobb városok számos korcsolyázási lehetőséget kínálnak, ám a legkézenfekvőbb megoldás a Városligeti Műjégpálya, ha siklani van kedvünk.
lead_babonak

Babonák bűvkörében

Hétköznapi életünkben is észrevétlenül jelen vannak a babonák, például sokan akkor is lekopognak valamit, hogy ne történjen meg, ha nem feltétlenül hisznek az ilyesmiben. Elődeink azonban még nagy szerepet tulajdonítottak a különböző hiedelmeknek, és a hozzájuk kapcsolódó rítusoknak, amelyekkel némi befolyást igyekeztek szerezni az olykor igencsak kiszámíthatatlan életesemények felett.
lead_karacsony_2017

A karácsonyfa legendája

Gyerekkorunk egyik meghatározó emléke a karácsonyfa gyantaillata, és ahogyan a tüskék díszítés közben kíméletlenül szúrják az ujjainkat. A kilencvenes években elterjedtek a műanyag fenyők, ma pedig a fenyő kiváltására különböző környezettudatos, kreatív megoldás létezik ágakból, raklapból. A klasszikus vágott vagy élő fenyő azonban a legnépszerűbb. Kiállításunkban utánajárunk: miért lett a fenyő a karácsony elengedhetetlen kelléke?
lead_menza

A mákos tésztától a finomfőzelékig – Emlékek a menzáról

A közétkeztetésről, az iskolai menzákról szinte mindenkinek vannak emlékei: a kedvenc ételekről, amelyeknek azóta is vágyott íze reprodukálhatatlan, illetve azokról a fogásokról, amelyeket többé nem szeretnénk újra kóstolni életünk során. A sorban állás, a műanyag tálcák, a viaszosvászon terítők, az ételek vegyes esszenciája a levegőben mind nosztalgikus érzéseket ébresztenek; kiállításunk képeivel ezeket próbáljuk megidézni egy kis menzatörténettel kiegészítve.
További tematikus virtuális kiállításaink