Sztahanov hamis pártlegendája és a sztahanovizmus valódi eredete

A sztahanovizmus kulturális-történeti eredetének feltérképezéséhez az ipari forradalom koráig kell visszatekintenünk. A felszínre került információk, elemzések, tények és a párttitkári nyilatkozatok alapján valószínű, hogy az esemény, amely során Sztahanov az anekdoták szerinti legendás teljesítményét produkálta, a szovjet kommunista párt előre megtervezett, alaposan átgondolt akciója volt, amelynek valódi célja a nyugati világ termelésszervezési elveinek meghonosítása, és a termelékenység fokozása volt.

A vállalati hajcsárkodás tudományának megszületése

foto_001_200.jpgHabár az ipari forradalomnak köszönhetően a műszaki fejlődés sokat gyorsított a termelés sebességén, a termelésszervezés még az 1800-as évek végén sem volt elég hatékony. Problémát jelentett többek közt, hogy a szakmunkások a gyorsaság helyett aprólékosan, lassan kidolgozott mestermunkák készítésére törekedtek, ráadásul drágán dolgoztak. A század elején egy amerikai ipari tanácsadó, Frederick Winslow Taylor az elsők közt ismerte fel a rendszer hatékonyságának hiányát. Taylor a szakmunkások által végzett munkafolyamatok részletes dokumentálását javasolta, majd annak feladatrészekre bontását, és azt, hogy e részfeladatokat betanított munkásokkal kell elvégeztetni.

14_069_11_c.jpgTaylor Philadelphiában, gazdag arisztokrata családban született. Annyira jó tanuló volt, hogy még a Harvardra is felvették, de egyetem helyett inkább egyenesen egy gyárba ment mérnöki munkát tanulni, majd (miután újrakezdett tanulmányait sikeresen befejezte) acélipari tanácsadással kezdett foglalkozni 1901-től, és meggyőzött néhány üzemtulajdonost, hogy elveit alkalmazva növeljék cégük teljesítményét. Taylor meghatározta az olvasztókemence működéséhez szükséges leghatékonyabb szénlapátolási munkamódszert: megállapította, hogy a lapátolás pontosan 25 és fél fontnyi szénnel optimálisan hatékony, de a mérés és normák felállításával további részleteket is pontosan meghatározott, például azt, hogy hányszor kell lapátolniuk a munkásoknak egy óra alatt, valamint azt is, hogy milyen időközönként, hány percet pihenhetnek. Műszakvezetőket állított a dolgozók mögé, akiknek feladata a helyes munkamódszer erőltetésén túl, a dolgozók buzdítása volt a megfelelő munkatempó folyamatos fenntartása érdekében. Habár e módszer a termelékenység javulását eredményezte, a dolgozók (még a több fizetés mellet is) utálták. Miután Taylor elveit 1911-ben publikálta, az annyira megtetszett Henry Fordnak, hogy elkezdte alkalmazni azt autógyártó vállalatánál. Példáját mások is követték.

A pártlegenda születése 

bikov_szt_VK.jpgA taylorizmus a kommunisták érdeklődését is felkeltette. Lenint érdekelték ugyan a taylorista alapelvek, ugyanakkor műveiben kritizálta is azokat, Sztálin pedig be akarta illeszteni azokat a szovjet tervgazdálkodásba. Az egyetlen probléma csak az volt, hogy a taylorizmus bizonyos elemei nem illeszkedtek harmonikusan a kommunista ideológia szellemiségéhez, ugyanis a szervezett munkateljesítmény-kisajtolás módszere könnyen összefüggésbe hozható lehetett volna a kommunisták által „vad és rothadó kapitalizmus”-ként jellemzett nyugati világ „embertelenségével". Feltehetőleg ezért vált fontossá a kommunisták számára az, hogy a tervtúlteljesítés mindig önkéntes legyen. A sztahanovista mozgalom névadója Andrej Grigorjevics Sztahanov, a Donyec-medence irminói tárnájának bányásza volt, aki a propagandaanyagok állítása szerint 1935. augusztus 31-én az éjszakai műszakban 5 óra 45 perc alatt 102 tonna szenet termelt ki, a norma által előírt 7 tonna helyett.

Sztálin: a Pravda sohasem tévedhet

TGYM_96_14_11_e_g.jpgSztahanov hatalmas teljesítményéről még a szovjet napilap, a Pravda is beszámolt, annyi hibával, hogy Sztahanov keresztnevét Andrej helyett véletlenül Alexej-nek írták. Amikor Sztahanov ez ügyben panaszlevelet írt Sztálinnak, a válasz az volt, hogy a Pravda nem tévedhet, így más megoldás nem akadt, minthogy Sztahanovnak fel kellett vennie az Alexej keresztnevet. Később, 1985-ben Sztahanov még a TIME magazin címlapjára is felkerült, amelynek cikkében, Petrov párttitkár szavait idézve megkérdőjelezték Sztahanov teljesítményét, és azt állították, hogy az esemény egy előre megtervezett pártpropaganda-akció volt. Később több kommunista írásban elismerték, és 1988-ban a Komszomolszkaja Pravda orosz napilapban megjelent cikkben is foglalkoztak vele, hogy Sztahanov teljesítményét nem egyedül érte el, hanem többen segítettek neki, de a kommunisták érvelése szerint ennek azért nincs jelentősége, mert Sztahanov valódi érdeme nem is maga a rekord, hanem az volt, hogy a munkaszervezés reformja által növelni tudta a termelékenységet. Mindez alapján úgy tűnik, hogy Sztahanov igazi küldetése ebben a történetben az volt, hogy a taylorizmus (szovjet verzióban való) „újra-feltalálásának” propaganda-arca legyen.

A Kossuth díjas gyalustól a vörös báróig

27099_b.jpgA sztahanovizmus, amely Magyarországon 1949-től került bevezetésre, a pártbeszámolók szerint még bevezetése évében tömegmozgalommá vált. A sztahanovista teljesítmény hivatalos elismeréséhez a norma többszöri, 200%-os túlteljesítésére volt szükség. Magyarországon 1953-ig összesen 115-ezer sztahanovista oklevél került kiosztásra.

Annak ellenére, hogy sztahanovista elismerést sokan kaptak, a magyar pártmédiában mindössze csak egy tucat sztahanovista celeb szerepelt folyamatosan. Köztük volt többek közt Pióker Ignác, a híres gyalus, vagy Bordás András és Muszka Imre, a Csepel Vas- és Fémművek két híres sztahanovistája. Ráadásul igazi karriert közülük is csak ketten futottak be, egyikük Pióker Ignác, aki országgyűlési képviselő lett, és Horváth Ede, aki a győri Rába vezérigazgatói posztját nyerte el, és a Kádár korszak nagy részében ő vezette azt. muszka_imre_sztahanov_VK.jpgKésőbb őt nevezték a híres-hírhedt "vörös bárónak", miután a magyar ipar egyik befolyásos szereplőjévé vált.

Ugyan a sztahanovizmus csillaga mára már leáldozott, az alapjául szolgáló taylorizmust ma is széleskörben alkalmazzák az autógyártástól kezdve a TV és számítógépgyártáson át a gyorséttermekig. Magyarországon klasszikus taylorista munkaszervezést alkalmaznak többek között olyan gyorséttermekben, mint a McDonald’s vagy a Burger King.

Erdélyi Károly

Forrás

Ajánló

lead_tuzoltosag

Ha fellobban a „vörös kakas” – A magyar tűzoltóság rövid története

A történelem folyamán az emberek legalább annyira tartottak a tűztől, mint amennyire a hasznukra fordították azt. A rettegett tűzvész, a „vörös kakas” bármikor lecsaphatott és egész településeket emészthetett el. Szükség volt egy elkötelezett emberekből álló, szervezett egységre, akik baj esetén megfékezhették a lángokat. Tűzoltók már az ókori Rómában és provinciáiban is tevékenykedtek, és a későbbiekben is mindig voltak, akik feladatként választották a tűzoltást az azzal járó veszéllyel és felelősséggel együtt.
A koronáról másképp

A koronáról másképp: Szűz Mária, a Kegyes Iskolák Királynéja

A Piarista Múzeum digitális kamarakiállítása a gyűjteményben őrzött különféle Szűz Mária-ábrázolásokból nyújt egy kis reprezentatív válogatást. A barokk kori, 17-18. századi metszeteken egyrészt Mária életéből vett jelenetek, másrészt a Mária-kultusz egyetemes szimbólumai, illetve a piarista rend és a különböző magyar vonatkozású Mária-kegyhelyek sokszorosított kegykép-, kegyszobor-másolatai jelennek meg.
VK_lead_Szent_Istvan_20200810

Szent István és királyi törvényei

Szent István I. törvényeinek különlegessége, hogy István e törvények megalkotása során a törvények és a keresztény tanok közötti igen szoros összhang megteremtésére törekedett, amelyekben úgy tűnik, a bűnelkövetők felé irányuló fokozottan emberséges, jóságos megközelítés érvényesült, amellett, hogy az ellenszegülőkkel szemben sok esetben – az átnevelést célzó – igen szigorú vallási jellegű büntetések (például vezeklés, böjtölés) alkalmazását is előírta.
[667350] lead_kotott

Hogy ne fázzunk télen?

Itt a hideg, a fogvacogtató. Ilyenkor választhatunk, hogy összebújunk szívünk választottjával, kis kedvencünkkel vagy felöltözünk jó melegen. Mondhatjuk, hogy elég hosszú volt az út, amíg az emberiség a leölt állatok prémjétől eljutott a műszőrméig, a kötött sapkától a gépi kötött svájcisapkáig. Aktuális válogatásunkban ehhez az úthoz kardigánok, bundák és muffok biztosítják a megfelelő hőérzetet.
lead_hamburg

Hamburg – kalózok és kalmárok kikötője

Hamburg közel 1,8 millió fővel Németország második legnagyobb városa, önálló városállam. Az Elba tölcsértorkolatának kiindulópontjában, a tengertől 110 km-re fekvő városé Európa harmadik legforgalmasabb kikötője – Rotterdam és Antwerpen után. Területén már a 9. században település állt és ős-kikötő üzemelt. Az évszázadok folyamán fontos kereskedelmi centrummá vált, ezért kapta a „világ kapuja” nevet.
lead_görgei

"Azelőtt kővel, most virággal akarnak agyonütni" – Görgei Artúr

Áruló? Bűnbak? Élő vértanú? Hadvezér? Tudós? Szinte valamennyi. Görgei Artúr megítélése a mai napig vitákat gerjeszt, de élete során a felsorolt jelzők közül nem akadt olyan, amelyet ne aggattak volna rá.  Ugyanakkor tény, hogy a ma 200 éve született Görgei, leginkább a világosi fegyverletétellel vált híressé, vagy inkább hírhedtté. Aktuális összeállításunkban, arra keressük a választ, hogy ki volt ő? Mi motiválta arra, hogy megváljon nevének nemesi származására utaló -y végződésétől? Hogyan élte meg, hogy életre ítéltetett?
További tematikus virtuális kiállításaink