Érettségi, mi vagy te?

Vajon, hogyan tesz egy vizsga egycsapásra felnőtté? Egyáltalán mi az, hogy valaki érett? Mint annyi mást az érettségit is hajlamosak vagyunk leértékelni, ugyan mi az, mondja, aki már túl van rajta egy évtizede. A héten megint nosztalgiázunk. Kinek milyen érettségi emlékei vannak?

Beavatási szertartások(k)

Kezdhetnénk azzal, hogy bizony már az őskorban is voltak ilyen szokások. A ma is létező, számunkra barbár rituálék is ugyanazt a célt szolgálják, mint a mi kultúrkörünk vallási rituáléi; a felnőtté válást. A zsidó vallásban a fiúk tizenhárom éves korukban válnak a "parancsolat fiává" bár micvává, a lányok tizenkét évesen válnak nagykorúvá, azaz bát micvává. Ez azt jelenti, hogy a törvény szerint nem kiskorúak többé, kötelesek az előírásokat és parancsolatokat betartani, cserébe megkapják a vallás biztosította kiváltságokat és jogokat. A kereszténységben a bérmálás szentségének felvétele – konfirmáció – szimbolizálja a lelki felnőtté válást.

A matúra

Hogy az érettségi vizsga része-e ennek a szokásnak azon lehet vitatkozni. Az biztos, hogy először Poroszországban vezették be 1788-ban, azzal a céllal, hogy előzetesen megszűrjék az egyetemre jelentkezőket. Hazánkban a Bach korszakban, 1851 óta létezik az érettségi intézménye. Az elmúlt majd másfél évszázad alatt a vizsgát tevők köre nagyot változott, már nemcsak a kivételezettek tehetnek vizsgát. A társadalom mind szélesebb rétegei kerültek be a maturálók körébe.

A vizsga szimbolikus jellegét az adja, hogy egyfajta általános érettségi jelentés társul hozzá, de maga a vizsga csupán a rituálét lezáró epizód. Motívumok egész sora épül a felnőtté avatás szokásaira. A szalagtűzés, majd a szalagviselés az iskolában eltöltött éveket szimbolizálja, ugyanakkor magában rejti, az utolsó erőpróbát is; az érettségit. A szalag viseléséhez kapcsolódó helyi babonák; aki elveszti, annak nem sikerül, vagy viselésének mellőzésével növeli a sikertelenségét – reméljük, már kihalófélben vannak.

Lányok az iskolapadban

A 19. században a hölgyek oktatása kimerült a háztartási ismeretek és a honleányi kötelezettségek elsajátításában. A háziasszonyi teendők és az anyaságra való felkészülés bármily nemes küldetések is, nem mindenki számára jelentettek kihívást. Hogy hazánkban sokáig süket fülekre találtak a nők továbbtanulási szándékai, arra példa az első magyar orvosnő, Hugonnai Vilma harca. Hugonnai Zürichben diplomázott 1879-ben, diplomáját azonban, egészen 1897-ig nem sikerült elfogadtatni, azért sem, mert nem volt érettségije. Hogy végül majd húsz év után elismerték, abban nagy szerepe volt a hazai nőnevelés úttörőjének Veres Pálnénak. Nők 1896 óta tehetnek nyilvános érettségi vizsgát.

Legyen bármilyen elcsépelt is az érettségi, matrózblúzostól, kitudódott tételestől, mégis egy mérföldkő, maradjon is az!

TÉ

Forrás:

http://zsido.com/fejezetek/bar-micva-es-bat-micva/

https://folyoiratok.ofi.hu/uj-pedagogiai-szemle/az-erettsegi-mint-a-felnotte-avatas-ritualeja

Ajánló

Ápolástörténet Kossuth Zsuzsannától Andrássy Ilonáig

A betegellátás története a 19. században óriási változáson ment keresztül, amelynek egyik fő mozgatórugója a hadi betegápolás állapotának javítása volt. Florence Nightingale volt e reformok egyik legfontosabb kivitelezője. Hazánkban Kossuth Zsuzsannát tekintjük az ápolónői szakma megalapozójának. A két nő sorsa hasonló: kortársak voltak és a történelem viharai bontották ki ápolói elköteleződésüket. Missziójuk máig fontos alappillére a szakmának.

Tisztálkodj okosan - Időutazás higiéniában II.

A fogyasztói társadalom minden létező és nem létező kívánalmat kielégítő választéka tisztálkodószerekből szinte végtelen: samponok, fogkrémek, tusfürdő, krémfürdő, habfürdő, fürdőbomba, fürdőgél, és persze a legalapvetőbb: a szappan.

Az osztrák-magyar Riviéra

Napfény, áttetsző sós víz, festői sziklák, a part fölé magasodó hegyek. Mindezek alapfeltételei egy igazi tengerparti nyaralásnak – ezt már ükszüleink is tudták. Kiállításunkban megismerjük az Osztrák-Magyar Monarchia legfelkapottabb adriai üdülőhelyeit, az elbűvölő városkákat: Abbáziát, Lovrant vagy Cirkvenicát, és górcső alá vesszük, hogy képletesen szólva – hiszen ekkor még nem kandikálhatott ki a köldök – hol süttette a hasát a Monarchia krémje.

Opera Kávéház - képeslap, Budapest, 1908

Gróf Andrássy Gyula és a Kiegyezés

Február 17-én lesz 150 éve, hogy az osztrák császár felkérte Gróf Andrássy Gyulát, alakítsa meg kormányát és miniszterelnökké nevezte ki. Február 20-án megalakult a kiegyezés utáni első felelős magyar kormány. A kiegyezéssel létrejövő dualista birodalom az Osztrák Császárságból és a Magyar Királyságból állt, melyek közös uralkodója I. Ferenc József osztrák császár és magyar király volt.

Ami ellen küzdött, az lett a végzete

Ma Semmelweis nevét viseli a legtekintélyesebb hazai orvosi egyetem, születése napja az egészségügyi dolgozók ünnepe, neve az anyák megmentőjeként épült be a köztudatba. Hogy milyen ember volt? Nehéz. Kitartó konokságával sok ellenséget szerzett magának az orvostársadalomban, de nem is történhetett másképp. Abban a korszakban, amikor a jó orvos ismérve, a távolról érződő hullaszag, ő tisztasági regulákkal piszkálta a nagytiszteletű doktor urakat.

Mesterművek a bankjegytervezés aranykorából

A pengő és a korona művészeti szempontból különleges bankjegytervezési megoldásaikkal koruk igazi mesterműveinek számítottak. Az aprólékosan kidolgozott mintázatokon túl, amelyek a kor kifinomult grafikai-művészeti kultúráját tükrözik, sajátosságuk, hogy portrérajzaikon, neves személyeken túl (mint például Tinódi Lantos Sebestyén), egyszerű közemberek is láthatók, többek között Rudas Valéria, bényi palóclány, illetve Tóth Rózsi az 5-pengősön, vagy Lendvay Lúcia székesfehérvári lakos, aki az egymilliárd millpengősön pózolt. Ismeretlenségük ellenére a „pénzmodellek" személye néha a média és a közérdeklődés tárgyává vált.

További tematikus virtuális kiállításaink