Érettségi, mi vagy te?
Vajon, hogyan tesz egy vizsga egycsapásra felnőtté? Egyáltalán mi az, hogy valaki érett? Mint annyi mást az érettségit is hajlamosak vagyunk leértékelni, ugyan mi az, mondja, aki már túl van rajta egy évtizede. A héten megint nosztalgiázunk. Kinek milyen érettségi emlékei vannak?
Beavatási szertartások(k)
Kezdhetnénk azzal, hogy bizony már az őskorban is voltak ilyen szokások. A ma is létező, számunkra barbár rituálék is ugyanazt a célt szolgálják, mint a mi kultúrkörünk vallási rituáléi; a felnőtté válást. A zsidó vallásban a fiúk tizenhárom éves korukban válnak a "parancsolat fiává" bár micvává, a lányok tizenkét évesen válnak nagykorúvá, azaz bát micvává. Ez azt jelenti, hogy a törvény szerint nem kiskorúak többé, kötelesek az előírásokat és parancsolatokat betartani, cserébe megkapják a vallás biztosította kiváltságokat és jogokat. A kereszténységben a bérmálás szentségének felvétele – konfirmáció – szimbolizálja a lelki felnőtté válást.
A matúra
Hogy az érettségi vizsga része-e ennek a szokásnak azon lehet vitatkozni. Az biztos, hogy először Poroszországban vezették be 1788-ban, azzal a céllal, hogy előzetesen megszűrjék az egyetemre jelentkezőket. Hazánkban a Bach korszakban, 1851 óta létezik az érettségi intézménye. Az elmúlt majd másfél évszázad alatt a vizsgát tevők köre nagyot változott, már nemcsak a kivételezettek tehetnek vizsgát. A társadalom mind szélesebb rétegei kerültek be a maturálók körébe.
A vizsga szimbolikus jellegét az adja, hogy egyfajta általános érettségi jelentés társul hozzá, de maga a vizsga csupán a rituálét lezáró epizód. Motívumok egész sora épül a felnőtté avatás szokásaira. A szalagtűzés, majd a szalagviselés az iskolában eltöltött éveket szimbolizálja, ugyanakkor magában rejti, az utolsó erőpróbát is; az érettségit. A szalag viseléséhez kapcsolódó helyi babonák; aki elveszti, annak nem sikerül, vagy viselésének mellőzésével növeli a sikertelenségét – reméljük, már kihalófélben vannak.
Lányok az iskolapadban
A 19. században a hölgyek oktatása kimerült a háztartási ismeretek és a honleányi kötelezettségek elsajátításában. A háziasszonyi teendők és az anyaságra való felkészülés bármily nemes küldetések is, nem mindenki számára jelentettek kihívást. Hogy hazánkban sokáig süket fülekre találtak a nők továbbtanulási szándékai, arra példa az első magyar orvosnő, Hugonnai Vilma harca. Hugonnai Zürichben diplomázott 1879-ben, diplomáját azonban, egészen 1897-ig nem sikerült elfogadtatni, azért sem, mert nem volt érettségije. Hogy végül majd húsz év után elismerték, abban nagy szerepe volt a hazai nőnevelés úttörőjének Veres Pálnénak. Nők 1896 óta tehetnek nyilvános érettségi vizsgát.
Legyen bármilyen elcsépelt is az érettségi, matrózblúzostól, kitudódott tételestől, mégis egy mérföldkő, maradjon is az!
TÉ
Forrás:
http://zsido.com/fejezetek/bar-micva-es-bat-micva/
https://folyoiratok.ofi.hu/uj-pedagogiai-szemle/az-erettsegi-mint-a-felnotte-avatas-ritualeja
