Kapolcs 2008-ban - Kapolcsi Kulturális és Természetvédelmi Egylet - CC BY-NC

Az átok, ami áldássá vált: a patak kiszáradása

A kapolcsi patak elapadása önmagában sajnálatos ugyan, de az átok áldássá vált, amikor a kiszáradás kapcsán megalakult a Kapolcsi Egylet. A rendszerváltás a hozzá fűzött nagy remények ellenére negatívan érintette a települést. A Termelő Szövetkezetek felszámolása után alig volt munka Kapolcson. Igaz, hogy Kapolcs nagyon szép helyen fekszik, de nem tartozik a Balatonhoz és az iparvidékektől is messze van. 1989-ben megnyílt a lehetőség, a civil szervezetek alakítására, és mivel a falu patakja elapadt, ezért a patakkal kapcsolatos tiltakozások és a szervezettebb közösségi fellépés érdekében szükségessé vált egy civil szervezet, a Kapolcsi Természetvédelmi Egylet megalapítása. De mivel Márta István ragaszkodott hozzá, így a „kulturális” szó is belekerült az egylet nevébe. Indoka az volt, hogy ő, mint alapító tag a kultúrához ért, ezért kell az egylet nevébe a kultúra szó, de feltehetőleg akkor már megfogalmazódott benne az ötlet, hogy Kapolcson valamiféle kulturális turizmust kellene kialakítani.

Sportrajongót a sportrajongóhoz - szállásolás érdeklődési kör szerint 

A kezdetektől Márvány Elli, a Kapolcsi egylet egyik alapítójának feladata volt a szállások intézése. Az elszállásolás eleinte ingyen történt. Elli – akit hamarosan fektetős Ellinek kezdtek becézni a helyiek – mindig tudta, hogy pontosan hol van kiadó szoba a faluban, és kezdetben még arra is odafigyelt, hogy a szállásadókhoz olyan bérlőket osszon be, akik (előreláthatólag) jól kijönnek majd egymással, mert azonos az érdeklődési körük. Például Skaliczky Lászlót, a neves kézilabdaedzőt az apáti iskolaigazgatóhoz „osztotta be”, mert tudta, hogy nagy sportrajongó. Később, ahogy a fesztivál nagyüzemi méreteket öltött, az elszállásolás is nagyobb szervezettséget igényelt. Végül Kapolcson már elfogytak a szállások, ezért a kiadó szobák bevonását ki kellett terjeszteni Tapolcára, Veszprémre. Így Ajkától egészen Gyulakesziig terjedt a fesztiválhoz kapcsolódó kiadó szobák beszervezése.

Nagy népi összefogás – tapasztalat híján, de lelkesen  

Annak ellenére, hogy 1989-ben az első fesztivál megrendezésekor a Kapolcsiak még nem sok rendezvényszervezési tapasztalattal rendelkeztek, lelkesedésükön ez mit sem változtatott. A közös cél összekovácsolta őket és nagy örömmel csinosítgatták a falut. Még a faluház kerítést is újrafestették, mondván, hogy „jön a fesztivál meg a pesti művészek”.

„Soha nem felejtem el, amikor megjelent az élete teljében lévő Nemcsák Károly, csitri lánytömegek kísérték, bárhova is ment. Életükben nem láttak még ilyen nagy embert, csak a tévében.” - Márvány Elli, 1991 

Az első két év legnépszerűbb „nagy durranása” a Karnyóné és a Pokoli disznótor című előadások voltak, amit Elliék konyhájában szerveztek, rendeztek a stábtagok. Ugyan anyagi forrásokban nem dúskáltak, de a forráshiányt pótolta a kreativitás: még egy a konyhában felfedezett, meghasadt fateknőt is felhasználták az egyik darabban díszletként. 

Akik az egész ország fesztiválkultúráját „felrázták”

A kezdetektől, azóta is (szinte) minden nyáron, közel két hét erejéig Magyarország egyik legkedveltebb fesztiválhelyszínévé alakulnak át az apró Balaton-felvidéki települések Kapolcs, Taliándörögd és Vigántpetend terei, udvarai és utcái. Van ott minden: koncertek, színház, irodalom, tánc, zöld programok, hangversenyek, cirkusz, beszélgetős és gyerekprogramok. Azt, hogy vajon hogyan nézne ki ma a magyar fesztivál-élet, ha soha sem lett volna Művészetek Völgye, illetve azt, hogy mekkora hatással volt Kapolcs és a Művészetek Völgye a magyarországi fesztiválkultúra fejlődésére, nehéz megmondani, az mindenesetre sejthető, hogy nagy hatással volt. Sikere és példája sokakat inspirált.  

Tény, hogy a Művészetek Völgyének indulásakor Magyarország még nem rendelkezett olyan fejlett fesztiválkultúrával, mint manapság, a Sziget Fesztivál sem létezett még. Akkoriban csak a Budapesti Tavaszi Fesztivál, és a Szegedi Szabadtéri Játékok voltak hasonló kaliberű fesztiválok. Nagyon úgy tűnik, hogy a magyar fesztiválkultúra rendszerváltást követő robbanásszerű fejlődéséhez a kezdő lökést a Művészetek Völgye és Kapolcs adta meg.

Várlak, Kapolcs! - Kapolcsi Kulturális és Természetvédelmi Egylet, CC BY-NC

A gyűjtemény – jöhet minden, ami kultúra

A Kapolcsi Kulturális és Természetvédelmi Egylet tagjai az egylet megalakulásától kezdve gyűjtik a kulturális rendezvényekkel kapcsolatos cikkeket és egyéb anyagokat, az így létrehozott anyag mára egy több ezer dokumentumból álló gyűjteménnyé nőtte ki magát. Ezek legtöbbje a Művészetek Völgye fesztiválról szól, de tartalmaz más fesztiválokkal és egyéb kulturális rendezvénnyekkel kapcsolatos, illetve a kultúrához egyéb módon kapcsolódó újságcikkeket, interjúkat, dokumentumokat, valamint rádió és televízió adásokról készült felvételeket is. E gyűjtemény, melynek egy része megtalálható adatbázisunkban, az érdeklődőkön túl leginkább e téma (a magyarországi fesztiválkultúra) kutatói számára lehet hasznos.

Ötvenezer vendég - Kapolcsi Kulturális és Természetvédelmi Egylet, CC BY-NC

Ütközőzóna - Kapolcsi Kulturális és Természetvédelmi Egylet, CC BY-NC

Kultúra testközelben - Kapolcsi Kulturális és Természetvédelmi Egylet, CC BY-NC 

Tizenkilencre új lapot - Kapolcsi Kulturális és Természetvédelmi Egylet, CC BY-NC 

Erdélyi Károly

Forrás: 

• Nuszbaum Tibor: 1985 tavasza volt, amikor egy piros Zsiguli megállt a kapunk előtt (Völgytörténet.hu)  1990. július 31.
• 444.hu: Művészetek Völgye július 19. és 28. között! 2019. július 10.
• HírTV: Fesztivál összefoglaló és beszélgetés a magyar fesztiválkultúráról, 2012. augusztus 6.