Löveg az elsütés pillanatában - Magyar Ferences Könyvtár, CC BY

A háború közvetlen ürügye a szarajevói merénylet volt, de kitörésének valós okai ma is vita tárgyát képzik a történészek körében. A hadi események a Szerbia elleni osztrák–magyar hadüzenettel kezdődtek.

„Ha elgondoljuk, hogy ez a világokat megrendítő háború, mely földünket ma véres leplével beborítja honnét indult ki, konstatálhatjuk, hogy a legelső kezdőpont a Balkán volt. A két nagy balkáni háborúban kellett már az európai nagyhatalmaknak, különösen Ausztria-Magyarországnak és Oroszországnak szint vallania és e színvallás természetesen a két állam között már akkor bizonyos feszültséget idézett elő. Ez a feszültség, amelyet a Balkán ügyeiből származó érdekellentét idézett elő, hosszú évekig lappangott és a diplomaták hiába igyekeztek az ellentéteket kiegyenlíteni és a feszültséget tompítani, nem sikerült.” – 1915. Tolnavármegye és a Közérdek

A németek és az osztrákok akarták, csak a magyarok ellenezték a háborút

S.M.S. Erzherzog Karl, az Osztrák–Magyar Monarchia csatahajója - Magyar Ferences Könyvtár, CC BY

Az osztrák I. Ferenc József, a néphez szóló kiáltványában a Szerb Királyság ellenséges üzelmeire, és a Monarchia állami rendjét fenyegető veszélyekre hivatkozott:

„Egy gyűlölettel telt ellenség üzelmei kényszerítenek, hogy a béke hosszú esztendei után kardot ragadjak monarchiám becsületének védelmére, tekintélyének és hatalmi állásának megóvására és területi épségének biztonságára.(…) Fegyveres erővel kell tehát államaim számára a belső nyugalom és az állandó külső béke nélkülözhetetlen biztosítékait megszereznem. Ebben a komoly órában tudatában vagyok elhatározásom egész horderejének s a Mindenható előtti felelősségnek. Mindent megfontoltam, mindent meggondoltam. Nyugodt lelkiismerettel lépek a kötelesség útjára. Bízom népeimben, akik minden viharban híven és egyesülten sereglettek mindig trónom köré és hazájuk becsületéért, nagyságáért és hatalmáért a legsúlyosabb áldozatokra is mindig készen állottak. Bízom Ausztria-Magyarországnak önfeláldozó lelkesültséggel telt vitéz hadseregében. És bízom a Mindenhatóban, hogy fegyvereimnek adja a győzelmet." – 1914. július 28.  

Feldúlt, lerombolt temető - Magyar Ferences Könyvtár, CC BY 

Egy német nehézlöveg kezelése - Magyar Ferences Könyvtár, CC BY 

A háború mellett foglalt állást II. Vilmos német császár is. A háború ellenzője a hatalmi pozícióban lévő politikusok közül egyedül a magyar miniszterelnök, Tisza István volt. Ő úgy gondolta, hogy egyrészt, ha a szerbek is a Monarchiához tartoznának, az csökkentené a magyarok befolyását a birodalomban, másrészt úgy vélte, vereség esetén elkerülhetetlen a Monarchia szétesése. Végül neki lett igaza. Bár a szemben álló felek katonai vezetése mindkét oldalon meg volt győződve arról, hogy gyors offenzívával legyőzheti ellenfeleit, és fél év alatt véget érhetnek a hadmozdulatok, a háború végül négyévnyi véres küzdelembe torkollott. Kissé talán túlegyszerűsítve, a háború okaiként a birodalmi érdekek ütközése, illetve a kapzsiság nevezhetők meg, ahogy azt a korabeli szerzők is megfogalmazták:

„A mostani háború tagadhatatlanul gazdasági háború, olyan, mint mikor egy szem lehullott dióért két gyerek marakodik össze. A dió értékének megbecsülése a casus belli, az ínyencség s a lemondani nem tudás, mint a degeneráció következménye adja a hajbakapáshoz az energiát, az erősebb legyűri a gyengébbet s övé lesz a dió, az érték. A másiké a betörött orr.” –1917, Esztergom (Politikai és társadalmi hetilap)

Katona a romok között az olasz fronton - Magyar Ferences Könyvtár, CC BY

Az emberáldozatok tekintetében pontos adat nem áll rendelkezésre, a becslések 9 és 17 millió közé teszik a háború közvetlen áldozatainak számát. Más becslések szerint a 16 millió áldozatból 9 millió katona, a többi 7 millió a polgári lakosság köreiből került ki. Ugyanakkor a legtöbb áldozatot nem katonai összecsapások, hanem a népirtás és az influenzajárvány követelt. Azok számával együtt további 50-100 millió áldozattal számolhatunk. A különféle összecsapásokról természetesen a korabeli sajtó is részletesen beszámolt:       

„A Times közli az angol főhadiszállásról: A tüzérségi tüzelés, mely pénteken reggel fél hatkor kezdődött az egész arcvonalon, rendkívül heves volt. A németek 10 – 14 méternyi távolságban állították föl ágyúikat, azonkívül a futóárkokban is nagyszámú mozsarakat helyeztek el. Elülső állásaink bombázása a leghevesebb lövöldözések közé tartozik, amelyek ebben a háborúban eddig voltak. És példátlan az a távolság is, amelyre az ágyútűz kiterjed. Nemcsak az első futóárkok és a tartalék állások voltak tűz alatt, hanem a messze mögötte levő területek is, számos városok és falvak. Az ellenség olyan távolságra lőtt, amilyenre csak nagykaliberű, gyorstüzelő ágyúval lehet. Itt az eddig legnagyobb menynyiségű tüzérségi muníció halmozással állunk szemben.” – 1918. Szatmári Újság 

A drótakadályoknál - Magyar Ferences Könyvtár, CC BY

Sérült épületek Gorizia utcáin  - Magyar Ferences Könyvtár, CC BY

Össztűz az S.M.S. Viribus Unitis csatahajóból indítva - Magyar Ferences Könyvtár, CC BY

S.M. Kriegsflotte - Őfelsége hadiflottája - Magyar Ferences Könyvtár, CC BY

A rend, a könyvtár, és a háborús sajtófotók

A Magyar Ferences Könyvtár gyűjteményében számos olyan fotó található, amely a világháború idején készült. A könyvtár főként a Ferences rendhez valamiképpen kapcsolódó anyagokat gyűjti, utóbbinak egyik különlegessége a története, amely az emberi kapzsisággal szemben egyfajta ellenkultúraként, ellenpéldaként áll. Az anekdoták szerint úgy jött létre, hogy a gazdag származású Assisi Szent Ferenc, (eredeti születési nevén Giovanni di Pietro di Bernardone) gazdagság helyett önként a szegénységet választotta. Ferenc gazdag olasz ruhakereskedő családból származott, de úgy vélte az anyagi jólét akadályozza őt az igazi kereszténység megtalálásában. Örökségét és családját hátrahagyva a szegények életvitelét élve igehirdetésbe kezdett, majd hite és megdöbbentő példája sokakat meggyőzött. Követői az 1200-as években érkeztek Magyarországra.

A Ferences rend fotósa számos olyan fényképet készített, ami ma leginkább a sajtófotó kategóriába volna sorolható. Ilyenek például az Osztrák-Magyar Monarchia csatahajóiról, egy fejre állt német repülőgépről, lebombázott olaszországi épületekről és feldúlt temetőről, vagy épp a váci vonatszerencsétlenség helyszínén készített fotók is. A képek jelentős részét Jeney Zoltán császári és királyi tartalékos tüzér készítette.

Honvédségi mozi - Magyar Ferences Könyvtár, CC BY

Német repülőgép, szokatlan helyzetben - Magyar Ferences Könyvtár, CC BY

Osztrák-Magyar hidroplán, repülés közben - Magyar Ferences Könyvtár, CC BY

Vasúti szerencsétlenség Vácon - Magyar Ferences Könyvtár, CC BY

Őfelsége hadiflottája az S.M. Kriegsflotte - Magyar Ferences Könyvtár, CC BY

 Tábori-nyírfakaszinó - Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum, CC BY-NC-ND

Hidroplán az öböl vizén a Fasana légikikötőben - Magyar Ferences Könyvtár, CC BY

Erdélyi Károly

 Forrás

• Ferenc József: Népeimhez. 1914. július 28.
• A német tűzérség rendkívüli pusztítása. Szatmári Újság (2). 73. 1918. március 26.
• Az értékek megbecsülése. Esztergom (22). 13. 1917 április 1. 
• A Balkán. Tolnavármegye és a Közérdek, 1915. (25./11.) 80. 1915. október 7.