Amit akkor modernizációnak gondoltunk – technikai fejlesztések hazai perspektívából
A korszerűsítés és fejlődés mindig is alappillére volt és lesz a társadalomnak. Ez igaz többek között a viselkedési formákra, normákra, de sokkal inkább vonatkozik például a használati tárgyainkra. Ha belegondolunk, hogy 100 évvel ezelőtt hogyan nézhettek ki ezek a mindennapi eszközeink, magunk is meglepődhetünk, milyen gyorsasággal fejlődik a technika. Egyik pillanatban még telefonfülkéből tárcsázunk és szénnel hajtott vonatokon közlekedünk, a másikban pedig már majdnem minden ember zsebében lapul egy okostelefon és a vonatok szinte maguktól közlekednek.
Nyugatról hazánkba
Karl Benz, német mérnök 1886. január 29-én kapott szabadalmi védettséget az általa kifejlesztett benzinmotoros gépkocsira. Az első autó 1896. július 20-án indult el Magyarországra. Ki gondolta volna akkor, hogy 1900-ban, a Magyar Auto Club megalapításakor már 50 jármű rója majd a hazai utakat. Bár az első egy négykerekű Velo típusú gyártmány volt, természetesen a Benz gyárból, nem sokkal ezután zavarba hozó gyorsasággal nőttek a cég riválisainak számai. 1928-ra közel 100 cég képviseltette magát itthon, azonban a legtöbbjük nem maradt talpon hosszú ideig. 1929-ben már 2576 autó került ki a szalonokból és kiállítótermekből. Az 1930-as években megjelentek a márkakereskedések is, mint a Ford Motor Rt. és a Fiat Automobil Rt.
Halló?
Gondolkodtunk már azon, vajon miért így szólunk bele a telefonba, amikor felvesszük? A legenda szerint Puskás Tivadarnak köszönhetjük, aki 1878. április 2-án köszönt először így a telefonba. Pontosabban ő a „hallom” kifejezést mondta, amiből mára az általános, világszerte használt „halló” kifejezés maradt.
Alexander Graham Bell szabadalmaztatta az első telefont 1876-ban. A világkiállításon történt bemutatás után Puskás azonnal Amerikába utazott, ahol a telefonközpont kialakításán dolgozott Edison műhelyében. Tervét sikerrel végrehajtotta, így az első telefonközpont már 1877-ben működött Bostonban. Hazánkba 2 évvel később érkezett meg, így 1879. július 4-én zajlott le az első magyarországi telefonbeszélgetés. Az első magyar telefonfülkét 1928. december 13-án helyezték üzembe a budapesti Váci utcában, amit a Matart (BUSZ és a Magyar Vasúti Forgalmi Rt. közös cége, a Magyar Telefonautomata Rt.) működtetett.
Klikk, klikk!
Jelenleg nem túlzás azt mondani, hogy mint a telefonok, úgy a számítógépek is a mindennapjaink részét képezik. Érdekes belegondolni, hogy nem is olyan régen nem volt ennyire egyszerű csak úgy „szörfözni” az interneten.
A modern számítógép atyjának Neumann Jánost tekintjük, aki több tudós társával együtt meghatározó alakja lett a számítástechnika fejlődésének. A mai számítógépek is a Neumann által meghatározott 5 alapelv szerint működnek. Az első magyar számítógépet a KKCS (Kibernetikai Kutatócsoport) hozta létre, az M3-at, mely 1959-re datálódik. Ez már megoldott bonyolult matematikai és nyelvészeti problémákat, például az épülő új Erzsébet híd statikai számításainak az ellenőrzését is képes volt elvégezni. Később, mint minden, a számítógép is továbbfejlesztés alá került, így szépen lassan elérte a mai formáját.
Három, ma már teljesen mindennapi és alapvető használati tárgy került szóba. Bátran kijelenthetjük, hogy mind óriási mérföldkő és fordulópont a társadalom számára.
Besze Dóra
ELTE BTK Könyvtár- és Információtudományi Intézet
hallgatója
Források:
