Református templomok
A különböző stílusú református templomok közös jellemzője, hogy mind II. József türelmi rendelete (1781) után épültek. Ez az intézkedés adta vissza a protestánsoknak a hivatalviselés jogát, valamint a vallásszabadságot és ezzel együtt a templomépítések jogát is. Legfrissebb válogatásunkban hazánk legszebb református templomai között barangolhatnak.
A budapesti református templomok története szorosan összefügg Budapest történetével, hiszen gyakran maga a főváros adta a telket, amelyen később a leendő templomokat emeltek. Talán legismertebb a Kálvin téri, bár a legrégebbi templom Óbudán található.
A Kálvin tértől a Fasorig
A Pesti Református Ecclesia 1796-ban nyilvánította ki azon óhaját, hogy saját templomot akar építtetni. A létesítendő templomot először a Váci kapun kívül álló telekre szerették volna építeni, de ide Pest városa állandó színházat tervezett, ezért a Kecskeméti kapun kívüli régi török temető helyét ajánlották fel erre a célra. Az alapkőletétel 1816-ban történt, az építkezést Hild Vince vezette, (esetleg ellenőrizte, erre vonatkozóan megoszlanak az elképzelések) évi 400 forint javadalomért.
A templomszentelés 1830-ban történt, azonban a használat során kiderült, hogy nem megfelelő az akusztika, ezért a korszak jeles mesterét, és mellesleg Hild Vince unokaöccsét, Hild Józsefet kérték fel, hogy két oldalkarzat beállításával javítson a hangzáson, aki a szószék fölötti hangvetővel oldotta meg a problémát.
A templomot sem kímélte az 1838-as nagy pesti árvíz, az épület felekezettől függetlenül sok embernek nyújtott menedéket, súlyosan megsérült, és a kriptái is beomlottak. A most is látható bejárat, a négy korinthoszi oszlopon nyugvó portikusz tervét Hild József készítette az árvíz után, 1848-ban.
A templomnak nem csak a külseje megkapó, az orgonája is különleges, bár református templomokban nem volt mindig általános az orgona használata, hiszen korábban a közös ének volt az egyetlen dallam, ami felcsendülhetett, az itt található orgona eredetileg a bécsi Deutschmann cég munkája volt, amit 1891-ben a pécsi Angster cég újított fel.
A Szilágyi Dezső téri (eredetileg Fazekas tér) templom vörös téglás épülete a Duna-part ikonikus helyszíne. A templom építésze Pecz Samu, akinek a nevéhez fűződik a központi Vásárcsarnok mellett a Műegyetem központi könyvtárának tervezése is. Az építész „Pentagon” jeligével pályázott és nyert. Érdekesség, hogy a templom berendezése is a tervei alapján készült. Építése 1892-ben vette kezdetét és 1896 márciusában, virágvasárnapon szentelték fel. A tetőt barna, sárga és zöld színű Zsolnay-cserepekkel díszítették. E centrális alaprajzú templom 62 méter magas tornya jellegzetes színfoltja a Duna-partnak. Falai között kötött házasságot Ady Endre és Horthy István is.
A VI–VII. kerületi reformátusok már 1902-ben értekezletet tartottak templomépítési ügyben, hiszen a Rózsa u. 20-ban bérelt terem ekkora már kicsinek bizonyult. 1903. április 1-jén jelentek meg az első gyűjtőívek a belügyminisztériumi engedély mellett az építkezés támogatására. A legnagyobb, 300 ezer korona értékű támogatás 1908 tavaszán érkezett Laky Adolf ötvösművész névtelen adományaként. Végül 1909. április 15-re írták ki a tervpályázatot, de kiderült, hogy a telek bizony kicsi. Hosszú utánjárásra sikerült elérni, hogy telek helyett építési segélyt adjon inkább a főváros, végül kétszázezer koronával járult hozzá Budapest a templom megvalósításához, és így sikerült a jelenlegi telket, a Városligeti fasor délkeleti oldalán, kétszázhatvanötezer koronáért megvennie a református egyháznak.
A tervek elkészítésével Árkay Aladárt bízták meg. Árkay a kiváló műlakatos iparművész, Árkay Sándor fiaként született, akinek nevéhez többek között a New York-palota és a Nyugati pályaudvar kovácsoltvas díszítése fűződik. A munkálatok két évig tartottak, a templomavatásra 1913-ban került sor. A templom jellegzetes homlokzatát a magyar népművészet ihlette majolikalapok díszítik, amelyek a pécsi Zsolnay-gyárból érkeztek. A műemléki védettséget élvező szecessziós épületegyüttes több felújításon is átesett, 1981-ben például a templom belső tere újult meg.
Debrecentől Szegedig
Debrecenben a 16. század közepére már a teljes lakosság protestáns vallású lett, így nem véletlen, hogy a város a „kálvinista Róma” jelzőt is magáénak tudhatja. A város főutcáján, a Piac utca végén magasodik a Nagytemplom, melynek sziluettje iránytűként áll most is a városban. Ma is látható formáját Péchy Mihály építésznek köszönheti, a neoklasszicista stílusú templom építése 1805-ben kezdődött és 1827-ben készült el. Alapterülete szerint a legnagyobb református templom az országban, közel kétezer fő befogadására képes. Kultúrtörténeti jelentésége is óriási, itt olvasta fel Kossuth a Függetlenségi Nyilatkozatot, így hazánk egyik legfontosabb nemzeti emlékhelye.
Szolnokon 1894-ben nyílt meg az első református templom, addig kis imaháza volt a közösségnek.
Alapkövét 1893-ban tették le azon a telken, melyet a város adományozott az 1880-as években. A templomot Sztehlo Ottó (1851-1923) építész tervezte, a kivitelező Kocsis Lajos aradi építész volt. A 28 méter magas, ötszög alaprajzú neogótikus templomépületet 1894 decemberében szentelték fel. A templom vörös tégla burkolata és a templom erődszerű kiképzése miatt szinte várkastély benyomását keltheti laikus szemlélőben.
Hazánkban Schulek Frigyes volt az első, aki új, egészen önálló értelemmel kísérelte meg a kálvinista templomok alapalakjának megállapítását. A szegedi Kálvin téri Református templom 1884-ben épült, az észak-német gótika stílusjegyeit viseli, és talán az építész Schulek egyik legszebb munkája. Megépítése a szegedi nagyárvíz utáni újjáépítést jellemző összefogás példája. A templom helyét Tisza Lajos királyi biztos közbenjárása alapján jelölték ki, a város ingyen adta az egyháznak a telket. A mélyen fekvő telek feltöltését Gregersen Guilbrandt, norvég építési vállalkozó saját költségén vállalta. A templommal átellenben áll a Református palota, Magyar Ede 1911-ből származó, eklektikus-szecessziós stílusú alkotása.
TÉ
Forrás:
Dr. Koós Judith: Református templomok Budapesten, Bíró Family, 1996.
