Szerzetesek világnapja
Számunkra titokzatos egy szerzetes élete, a világtól való elvonulás, az Úrnak szentelt élet. Mégis, már a kereszténység megjelenése előtt megjelent az életformára való igény, hiszen a remeteség, a szerzetesség legősibb formája. Válogatásunkban, nemcsak a közösségükről, hanem tagjaikról is megemlékezünk, akik az élet más területén is maradandót alkottak.
Szerzetesrendeket sokféleképpen lehet csoportosítani, a legegyértelműbb férfi és női rendeken túl, ott vannak a koldulórendek: a ferences, a domonkos, vagy a kármelita, a monasztikus rendek, mint a bencés, kamalduli és premontrei, ezenkívül létezik remete, mint a karthauzi vagy a pálos, valamint lovag- és ispotályos rend is, mint a templomos, vagy a Német Lovagrend.
Ahol a csend lakik - Minél jobban ritkulnak a szavak, annál jobban sűrűsödik az igazság
A Majkon élő kamalduli rend hazai története az 1730-as években kezdődött és szorosan összefügg az Esterházy család életével. A barokk műemlékegyüttes, mely a kolostorból, tizenhét cellaházból és a templomtoronyból áll, valóban egyedülálló. Magát a rendet Szent Romuald alapította 980 körül Itáliában. Hazánkban Majkpuszta akkori birtokosa Esterházy József nevéhez fűződik a rend hazai létrehozása. Az öltözetük miatt fehér barátoknak is nevezett szerzetesek legfőbb fogadalma: a némaság. A fogadalmat tett szerzetesek egymással sem kommunikálhattak, nemhogy a külvilággal. Beszélniük évente két alkalommal, három-három napig lehetett. Küldetésük, hogy imádkozzanak mindenkiért a világon, azokért is, akik maguk sohasem fordultak Istenhez.
A szerzetesek itt csupán fél évszázadig maradhattak, miután II. József 1782-ben feloszlatta a rendet. Ezután a barátok elhagyták Majkot, a cellaházaikba munkások költöztek. Változást a második világháború hozott a környékén, ekkor lett a 13-as számú cellának igen illusztris lakója. A Majkon élő Esterházy családot 1951-ben kitelepítették a Heves megyei Hortra, egyedül Károlyi Margit, a nagymama - akit a Harmonia Cælestis olvasói már ismerhetnek - maradhatott Majkon. Az asszonyt adminisztrációs hiba miatt, nem budapesti lakosként tartották számon, így élt a cellaházban, testvérével igen szerény körülmények közt. A parasztgrófnő, ahogy magát ironikusan nevezte, nem tudott főzni, de négy nyelven írt és olvasott, ballonkabátban járt és egész lényét körbevette valami különleges atmoszféra. Nyaranta ebbe a kis cellaházba jöttek látogatni unokái, köztük Esterházy Péter.
Gyöngyösi ferencesek nyomában - Kiss Szaléz vértanúsága
Az Assisi Szt. Ferenc által alapított rend már 1224-ben működött hazánkban. Gyöngyösön, a hagyomány szerint a Báthory-család telepítette ide a barátokat az 1500-as években. Sok nehézség ellenére egészen a második világháborúig virágzott a közösség a településen.
A szovjet csapatok 1944. november 18-án foglalták el a várost, majd a rendházat kórházzá alakították. Kezdetben semmilyen atrocitás nem érte a barátokat. Nem sokkal később, Kiss Szaléz - klerikusmagiszter - 1945-ben megszervezte a Keresztény Demokratikus Ifjúsági Munkaközösséget, ez szálka lehetett a kiépülő rendszer szemében. Ekkor már zajlott a püspöki kar és az állam között az a tárgyalás, melynek fő témája szerzetesrendek léte volt. Rákosi nyilván erre a folyamatra akart hatást gyakorolni.
Mivel a szervezetben konkurenciát láttak, ezért Szaléz atyát 1946. április 28-án letartóztatták. Azzal vádolták, hogy részt vett szovjet katonák meggyilkolásában és fegyveres összeesküvést szervezett. A bírósági jegyzőkönyv szerint Szaléz atya előre megígérte, hogy feloldozza a diákokat, ha elkövetik a gyilkosságot. Visszaemlékezések szerint a felismerhetetlenségig verték, de gyónási titkokat nem árult el. A tárgyalást magyarul nem tudó szovjet katonák tolmács nélkül vezették. A szovjet hadbíróság 1946. december 10-i ítélete alapján végezték ki Sopronkőhidán. Halála óta a gyónási titok vértanújaként tisztelik.
Gyöngyösön, nemcsak kivételes személyiségek szellemisége, hanem a könyvtár is fennmaradt. A barátok az államosítás előtt elfalaztak mintegy 302 köbméter könyvet és 302 darab régi nyomtatványt, ha az összeset nem is, virtuális sétánkon megszemlélhetnek néhány kiállított kötetet.
Öveges professzor, mindenki fizika tanára
Magyarországon a piaristák tudományos és pedagógiai munkásságukkal tűntek ki, lévén elsősorban tanító rendként működtek. Már a XIX. században komoly szerepet játszottak a nemzeti kultúra és tudomány terjesztésében. Talán nem meglepő, hogy 1945 után csak három rendnek engedélyezték a működést a bencésnek a piaristának és a ferencesnek.
A legismertebb piarista Öveges József egész életét annak szentelte, hogy megmutassa szeretett tárgya szépségeit, meg akarta szerettetni a fizikát. Az I. világháború után, párhuzamosan végezte a Hittudományi Főiskolát és a Pázmány Péter Tudományegyetem matematika-fizika szakát. 1912-ben lépett be a piarista rendbe, pappá 1920-ban szentelték. Végtelenül szerény és puritán ember volt, de szeretett szerepelni, ezt bizonyítják televíziós műsorai is, 1957-től, tizenkét éven át mutatta be ízes magyar nyelven kísérleteit a képernyőn. 
Visszaemlékezések szerint Öveges professzor úr nagyon félt a betegségektől, állítólag tanítványainak kellett ajtót nyitni, hogy neki ne kelljen megfogni a kilincset, de a hangos beszédet sem szerette. Ha valaki túl hangosan felelt: „halkabban, ides fiam, halkabban, maga nem légvédelmi ágyú!"
A szerzetesrendek létszámának korlátozásakor fél-civil életmódra kényszerülve kiköltözött a Mikszáth téri rendházból, de ebédelni haláláig visszajárt oda. Követőjében és monográfusában, Kovács Mihályban -szintén piarista szerzetesben - pedig az első magyar kibernetikatanárát tisztelhetjük. 2016-ban a Piarista Rend Magyar Tartománya és a Neumann János Számítógép-tudományi Társaság közös tárlattal tisztelgett Öveges József, az „ország tanára” és Kovács Mihály, „Magyarország első informatikatanára” emléke előtt.
Mi pedig valamennyiük előtt!
TÉ
Forrás:
Istennek szentelt életek - A szerzetesek világnapja alkalmából -
http://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/stattukor/szerzetesek.pdf
Esterházy Péter: Harmonia Cælestis, Bp., Magvető Kft, 2017.
Fáy Zoltán: Ferencesek Gyöngyösön:
http://www.magyarkurir.hu/hazai/het-magyar-ferences-vertanut-avathatnak-boldogga
Kovács Mihály: Öveges József - https://docplayer.hu/106738548-Kovacs-mihaly-oveges-jozsef.html
In: a Pázmány Péter Elektronikus Könyvtár (PPEK) – a magyarnyelvű keresztény irodalom tárháza – állományában
https://mult-kor.hu/eloadotermem-az-egesz-orszag-veges-professzor-mindenki-fizikatanara-20171110
A 13-as cella grófnője, Oroszlányi Televízió dokumentumfilmje
https://my.matterport.com/show/?m=cfyidbdYjCy - Forum Hungaricum Nonprofit Kft.
