A jóságos Mikulás vs. Láncos Miklós

A világ leghíresebb Miklósa kétség kívül Szent Miklós, aki inkább Mikulás néven ismeretes. Szerteágazó a tevékenységi köre: többek között a tengerészek, a gyermekek, az eladósorban lévő lányok és a pálinkafőzők védőszentje. A Mikulás-legenda forrása, Mürai Szent Miklós a Kr. u. 3-4. században élt, a mai Törökország területén. A püspökről számos adakozását leíró történet maradt fenn: teljes vagyonát szétosztotta a szegények között, illetve a Legenda aurea-ból ismert népmeseszerű Mikulás história, ami a következőképpen hangzik.

Egy szegény embernek volt három lánya, akiket hozomány híján nem tudott kiházasítani. Miklós püspök úgy próbált segíteni rajtuk, hogy aranytallérral teli zsákocskát tett a szegény ember ablakába – természetesen titokban, az éj leple alatt. Amikor harmadik éjszaka megérkezett, a hideg miatt csukott ablakkal találta szembe magát, így fölmászott a kéményre, hogy ott csempéssze be az aranyat. A szegény ember egyik lánya éppen harisnyáját szárította a kémény alatt, amikor abba belecsusszant a Mikulás csomagja. A történet vége ismerős lehet mindenki számára; a mai napig a csizmába, cipőbe, mamuszba kapjuk az ajándékot Télapótól.

Az angolszász területeken karácsonykor érkezik Santa Claus, és az amerikai mesékből tudjuk, hogy kilenc rénszarvasa repíti át szánját az egész világon egy éjszaka alatt, az ajándékokat pedig segítői, a manók készítik egész évben. Kevésbé ismert, mára kikopott különleges szokás Magyarországon a hagyományos Miklós nap, a miklósolás – főként a 20. századot megelőzően. Eredetileg gonoszűző alakoskodás volt: a fiatalok láncot csörgetve ijesztgették a falu lakosságát, előfordult, hogy aki eléjük került, meg is verték. De az is megesett, hogy Láncos Miklós volt az, aki láncait csörgetve járt házról házra és ijesztgetett. Később enyhült a játék, és a krampuszok vették át a Mikulástól a büntető szerepet, kizárólag a rossz gyerekek kaptak virgácsot, náspángolást. Ma már a krampuszokat és a büntetést is elfelejtettük az ünnep kapcsán, és háttérbe szorult a Mikulás ítélkező szerepe.  

Híres Miklósok a teljesség igénye nélkül

Szent Miklóst megismerve nézzük, milyen híres Miklósok tevékenykedtek a magyar történelem folyamán. Talán egyik leghíresebb a hadvezér Zrínyi Miklós, Szigetvár védője, aki a török sereg által ostromlott várból néhány életben maradt katonájával egyetemben kirohant, hogy szembenézzen az ellenséggel – és a biztos halállal. Dédunokája, Zrínyi Miklós Szigeti veszedelem című művében állít emléket dédapja legendás tettének, emellett ő is a hadimesterséget űzte, horvát bán és zalai és somogyi főispán volt. Jurisics Miklós szintén a török elleni harc egyik hőse volt, az 1532-es kőszegi ostrom idején kitartóan verte vissza Szulejmán seregének támadásait. Végül a török elvonult Kőszeg alól, valódi célja egyik legnagyobb ellenfelük, a Habsburgok védelme alatt álló, bevehetetlen Bécs volt. Bercsényi Miklós, aki kuruc főgenerálisként II. Rákóczi Ferenc oldalán harcolt a szabadságharcban, majd annak bukása után Rákóczival törökországi Rodostóban élt haláláig. Neve ismerős lehet a Rákóczi-nótából, a magyarság sorsa fölött kesergő énekből: ’Jaj, Rákóczi, Bercsényi’.

A reformkor kiemelkedő alakja volt Wesselényi Miklós, az árvízi hajós, aki az 1838-as pesti árvíz idején mentette az embereket a kiöntő Dunából. Ezenkívül reformokkal példát mutató politikus volt: felszabadította a birtokain élő jobbágyokat, támogatta az oktatásukat. Sportszerető ember volt, ő alapította az ország első vívókörét. Wesselényi kortársa volt Vay Miklós politikus, főispán. Mindketten jelen voltak az 1825-ös pozsonyi országgyűlésen, amely arról nevezetes, hogy ettől számítják a reformkort. A két államférfiban közös, hogy az 1820-as években egy állásponton voltak Széchenyi Istvánnal; Wesselényi jó barátja is volt a „legnagyobb magyarnak”, amíg össze nem különböztek. A szintén hasonló körökben mozgó Szemere Miklós költő, politikus, jogász éppen joggyakorlatát teljesítette, amely során részt vehetett a híres 1825-ös országgyűlésen. Névrokona, Szemere Miklós diplomata volt, emellett a 19. század végi pesti éjszakai élet ismert figurája. A sportszeretetének köszönhetően megújította Wesselényi vívókörét, és meghonosította Magyarországon a cselgáncsot.

Miklósok az irodalomban és a filmművészetben

Az irodalom legismertebb Miklósa a kivételes erejű Toldi Miklós, akit sokáig kitalált személyként tartottak számon. Azóta bebizonyosodott, hogy valóban élő vitéz, a 14. századi Nagy Lajos udvartartásához tartozó nemes volt. Ilosvay Selymes Péter is írt róla széphistóriát, de kétségkívül az Arany-trilógiát ismeri mindenki. A magyar nyelv és irodalom berkein belül maradva híres nyelvész Révai Miklós, aki rajztanárként is tevékenykedett, többek között a gyermek Széchenyi Istvánt is oktatta rajzra. Maradandót alkotott a nyelvtudományban: megalkotta a szóelemző elvet, amely ma is a magyar helyesírás alapelve; szótő és toldalék, illetve összetételi tagok határán érvényesül. Tiszteletből róla nevezték el a Révai kódexet, amely korábban Bécsi kódex néven volt ismeretes, és valójában a Huszita Biblia, az első magyar nyelvű Biblia-fordítás részleteit tartalmazza.

Radnóti Miklóst a 20. századi magyar költészet legnagyobb lírikusai között tartja számon a világirodalom. Számos klasszikussá vált verse mellett sok tanulmány szerzője, műfordításai is kiemelkedőek, La Fontaine-t, Cervantes-t, Shakespeare-t ültetett át magyarra – mindezeket 35 éves koráig, életének a 20. század történelmének egyik legnagyobb katasztrófája vetett véget. Hubay Miklós kiemelkedő drámaíró volt, emellett dramaturgként, forgatókönyvíróként és -fordítóként is ismert és elismert. A Kossuth-díjas szerző írta az első magyar musicalt, az 1961-es Egy szerelem három éjszakáját, ami Radnóti Miklósnak állít emléket. Hubay az 1998-ban létrehozott Digitális Irodalmi Akadémia (DIA) alapító tagja. Hubay kortársát, Mészöly Miklós írót szintén Kossuth-díjjal tüntették ki és szintén a DIA alapítója, illetve a Magyar Írószövetség vezetőségének tagja volt. Felesége volt Polcz Alaine író, pszichológus. Egy solymásztelepen játszódó Magasiskola című regényéből 1970-ben rendezett parabolafilmet Gaál István, a nyolcvanas évek híres bábfilmjének a Misi mókus kalandjainak pedig forgatókönyvírója volt. Ha már említettük a filmeket nem mehetünk el szó nélkül a magyar filmművészet legnagyobb hatású rendezője, Jancsó Miklós mellett. 1965-ös Szegénylegények című alkotását 2000-ben a filmszakma és a -kritika képviselői az Új Budapesti Tizenkettő listában minden idők legjobb magyar játékfilmjének szavazták meg. Jancsó közéleti szerepvállalásairól is híres volt, többek között a Kendermag Egyesületnél.

Az építészet és a képzőművészet Miklósai

Ybl Miklós a 19. századi építészet legfontosabb mestere, akinek Budapest emblematikus épületeit; a Hild Józseftől átvett, több, mint száz évig épülő Szent István bazilikát, az egykori hírhedt csárda helyére épített Andrássy úti Operaházat vagy a Bakáts téri Assisi Szent Ferenc templomot köszönhetjük. A 19. század neves művésze Izsó Miklós szobrász, akinek Búsuló juhász című alkotása máig kiemelkedő, és a korszakban egyedülálló, népi életet ábrázoló szobrai közül a leghíresebb, de köztéri szobrai is jelentősek, mint például a Budapest V. kerületében álló Petőfi szobor. Ligeti Miklós a 19-20. század fordulóján alkotta szobrait, 1903-ban a minden budapesti által ismert Anonymust a Városligetben. Az impresszionista művészre Rodin tette a legnagyobb hatást, akárcsak Finta Gergelyre – az ő és fivérei emléke előtt külön kiállítással tisztelegtünk. A képzőművészet másik fontos ága, a festészet kiemelkedő képviselőjeként tartjuk számon Barabás Miklóst, a 19. századi biedermeier mesterét. Zsánerkép- és portréfestészete kimagasló; az általános iskolai történelemkönyvek illusztrációiként pedig mindenki számára ismerősek lehetnek Gróf Batthyány Lajos, Széchenyi István vagy Petőfi Sándor arcképei.

Végtelen listánkat zárjuk, pedig se szeri se száma a híres-neves Miklósoknak. Például Bodor Miklós grafikusművésztől több, mint ezer tételt számláló gyűjtemény böngészhető; Kovács Miklós kékfestő mester míves kelméi vagy Szerelmey Miklós, a színes litográfia és a karikatúra hazai meghonosítójának metszetei is megcsodálhatóak adatbázisunkban.

TEJ