Az épülő Dunaújváros
A szocialista város fogalma erőteljesen összekapcsolódik az iparváros fogalmával. Ugyanakkor a városok nem voltak könnyen átformálhatók és adaptálhatók az új ideológiai rendszer szerint, viszont az új iparvárosok a jövő szocialista várostípusaként szolgáltak - vagy inkább szolgálhattak volna.
Egy város születése
Budapesttől kevesebb, mint 70 km-re a Duna adonyi kanyarja mellett épül Sztálinváros és a Vasmű – békeműveink közül az egyik – ; itt, ahol nemrég még kukoricaszárak lengedeztek, épül fel az első szocialista városunk. –olvashatjuk az első ötéves tervünk békealkotásai c. propagandakiadványban. Felmerülhet bennünk a kérdés, hogy vajon, miért ide álmodták meg a Vasművet? A Duna közelsége miatt.
Az biztos, hogy Dunapentele már az ókorban lakott terület volt, bizonyítják ezt a római kori leletei. Ne gondolják, hogy egy ilyen ötlet csakis a szocialista iparosítást szorgalmazó honatyák fejéből pattanhat ki: egy Duna-menti vasgyár gondolata már Széchenyi Istvánban is megfogalmazódott.
Tény, hogy az 1949. január 20-i ülésen, amikor megvitatták az első ötéves terv részleteit még Mohács szerepelt az épülő vasmű földrajzi helyeként, akkor még nem tudták, hogy a politika közbeszól. Jugoszlávia, Tito különutas politikája miatt kitagadására került a kommunista pártcsaládból. Mivel Mohács túl közel van a határhoz, ezért az elvtársak választása Pentelére esett. Így indult meg a tervezés és az építkezés rohamtempóban.
Épülünk, szépülünk
Manapság, amikor a szocialista szitokszóvá devalválódik, talán fontos hangsúlyozni, hogy ezek az iparvárosok, mint amilyen Tiszaújváros – korábban Leninváros - Komló, vagy Oroszlány is vált. Modern városok kívántak lenni, olyan városok, legalábbis a tervezőasztalon bizonyosan, amelyek azok munkásaiért épültek. Az építkezéseket dokumentáló fényképeken az erőfeszítésekből és az uralkodó hangulatból is ízelítőt kapunk. A típusházak tetejéről elmaradhatatlan vörös csillagról, vagy a kőművesmunkákban résztvevő női munkásokról, a düledező kalyibákról, amelyek az építőmunkások szállását voltak hivatottak ellátni és a megrakott lovaskocsikról.
Sztálin színre lép
Hogy milyenné kívánták tenni? A tervek szerint ez a város alapjaiban fog különbözni a tőkések által létrehozott városoktól itt nem lesznek poros utcák, levegőtlen bérkaszárnyák, a házak között nagy füves területek lesznek és mozik, Állami áruház, népboltok. Sőt új városunknak nem lesz tüzelőgondja, mivel a Vasmű biztosítja a fűtést minden lakásnak. A várost saját kenyérgyára fogja ellátni kenyérrel, a kultúráról a 800 személyes filmszínház, az egészségről a hatalmas SZTK rendelő fog gondoskodni.
A valóságban a település rohamtempójú építkezésén néha eluralkodott a káosz, nem sokat javított a morálon, hogy a határidőket képtelenül rövidre szabták, hogy a fejlett műszaki színvonalról ne is beszéljünk. Eközben a pártbizottság vállát súlyos teher nyomta, kiderült, hogy hazánk lemaradásban van a többi szocialista országhoz képest, ugyanis még egy települést sem neveztek el Sztálin generalisszimuszról. Gondolták, itt a kiváló alkalom, már csupán annyi a feladat, hogy várossá kell avatni Pentelét. Erre végül 1951 november 7-én került sor, a Sztálinváros nevet egészen 1961-ig viselte a város, azóta ismét Dunaújváros.
A város születéséhez egy Örkény István anekdota is kapcsolódik. Az építkezés dokumentálása, nemcsak fényképészek feladata volt, így került a helyszínre Örkény is.
- Jöttem megnézni, főmérnök elvtárs, hol is lesz a nagyolvasztó.
- Itt, író elvtárs, ahol most vagyunk.
- De hát ez csupa gizgaz meg gyom. Mikor lesz ebből kohó?
- Író elvtárs, szocialista rohammunkával augusztus huszadikán lesz csapolás.
- Az ide két hónap, mérnök elvtárs, és még egy kapavágás sem történt.
- Legyen nyugodt, író elvtárs. Augusztus huszadikán itt folyni fog az acél.
- Egyébként jól értettem?Örkénynek hívják az író elvtársat?
- Igen.
- A gyógyszerész fia?
- Igen.
- A Csillag patika tulajdonosáé?
- Igen.
- A méltóságos úré?
- Igen.
- Ja úgy. Akkor elárulom, író úr. Lófasz fog itt folyni, nem acél.
TÉ
Forrás:
https://mult-kor.hu/65-eve-indult-sztalinvaros-epitese-20150501
Laki Ildikó, A magyarországi iparvárosok múltja és jelene, Polgári Szemle 11. évf. 2015.
http://orkenyistvan.hu/erdekessegek
https://dunaujvaros.com/hirek/201601/a_tobbszor_atkeresztelt_varos
